Pesti Srácok

A nemzetpolitika alapja a folytonosság és a stabilitás – Megjelentek az Együttműködő nemzet program pályázatai

A nemzetpolitika alapja a folytonosság és a stabilitás – Megjelentek az Együttműködő nemzet program pályázatai

„Akkor egységes a nemzet, ha egységes, erős a magyarországi, a Kárpát-medencei és a diaszpóra magyarsága is. Ezt a nemzetegyesítő munkát a kormány 2024-ben is folytatja” – fogalmazott hétfői sajtótájékoztatóján Potápi Árpád János, ahol az Együttműködő nemzet program keretében megvalósuló idei pályázati lehetőségeket mutatta be.

A nemzetpolitikáért felelős államtitkár kifejtette: a nemzetpolitika alapja a folytonosság és a stabilitás, ezért is volt fontos a határon túli szervezetek számára kiszámíthatóvá tenni a támogatási rendszert. Kiemelte: ez egy folyamatos építkezést jelent a nemzetpolitikában, amelynek révén a külhoni magyar közösségek mindig érezhetik, hogy Magyarországra és a magyar kormányra számíthatnak. A március 4-ével induló pályázati felhívásokra térve Potápi Árpád János elmondta, hogy az Együttműködő nemzet éve tematikus év keretében három pályázatot hirdetnek: a Kárpát-medencei, a diaszpóra magyarsága, valamint a testvértelepülési hálózat területeire. A pályázatokra összesen hárommilliárd forintot fordít a kormány. Az államtitkár felidézte: 2011-től kezdődően mintegy harmincezer tevékenységet támogattak a Kárpát-medencében, illetve a diaszpórában, így 2023-ban 2571 pályázat megvalósítását támogatták.

Egyszerűsödik a pályázati rendszer

Mint kitért rá, az Együttműködő nemzet program keretében két pályázati felhívást tettek közzé a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarságának vonatkozásában: egyrészt 2,5 milliárdos keretösszeggel, amelyből kétmilliárd forint jut a Kárpát-medencei szervezeteknek, és 500 millió a diaszpóraprogramra. Mint kitért rá, az idei évtől praktikus okokból megszűnnek az alprogramok, a tevékenységek körét sem választják szét. A Kárpát-medencében megvalósuló programokra 500 ezertől 2 millió forintig lehet pályázni, a maximális pályázati keretösszeg ez esetben csökkent, de mint Potápi Árpád János kiemelte, ez szintén praktikus okokból történt, mivel a pályázatok 95 százaléka nem haladta meg a kétmillió forintot, így több pályázatot tudnak majd támogatni. A diaszpóra magyarságára jutó támogatási keretösszeg ugyanakkor emelkedett: 500 ezertől itt 5 millió forintig lehet elnyerni forrást. Utóbbit az indokolta, hogy a diaszpóraszervezetek már pályázati forrásra nem számíthatnak az anyaországi segítségen kívül.

PestiSracok facebook image

Potápi Árpád János kiemelte: a testvértelepülési programra, amelyet 2015-ben hirdettek meg először, 500 millió forintos keretösszeg jut. Mint kitért rá, 2015 óta 703 magyarországi települési és megyei önkormányzat 684 határon túli településsel vagy megyével mintegy 1154 testvértelepülési kapcsolatot ápol. Az igényelhető támogatás kerete ennél a pályázatnál ötszázezertől 2 millió forintig terjed.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.