Forradalmi hangulatra számíthatunk április 26-án, ugyanis utcára vonulnak a sanyargatott sorsú ájfonproletárok. A diáktüntetés „tudni és tudatni” szeretné a kormánnyal, milyen nehéz is a középiskola, és elmagyarázni: semmi szüksége nyelvvizsgára egy egyetemistának a XXI. századi Európában – mindezt teszik az oktatás modernizációjának jegyében. Mivel azonban a rendezvény egyik főszervezője az MSZP EP-választási pártlistáján is szereplő Kálló Dániel nevével fémjelzett „Független” Diákparlament, nem kizárt, hogy ez sokkal inkább egy kampányrendezvény lesz a májusi választások előtt. Ezt bizonyítja az is, hogy éppen április végére sikerült megszervezni a demonstrációt, a mintegy éves tüntetési csendje után. Mindenesetre a hivatalos kommunikációban a tavalyi 12 pont újbóli meglebegtetése és az alapvető nyelvtudási kötelezettség elvetése szerepel.
Kiderült, mit jelent egyes diákoknak az oktatás megreformálása. Míg az nyílt titok, hogy valami nagyon nincs rendben az oktatással – már csak az egyre silányabb PISA-teszt eredmények alapján is -, a megoldást nem sikerült még megtalálni.
A kormány ugyanakkor már kezdi felismerni a jelenséget, és meg is tette az első lépéseket a versenyképesebb tudás szolgáltatása felé.
Ilyen például a 2 hetes külföldi nyelvkörnyezeti akklimatizáció, ami ugyan nem tűnik hosszúnak, de szóbeli vizsgára való felkészítőnek tökéletes lehetőség. Ezzel szemben a diákok egy teljes százalékát mozgósítani képes „Független” Diákparlament és testvérszervezetei úgy gondolják: az oktatás reformja azt jelentené, hogy az oktatási intézmények kötelesek lennének elvárások nélkül „versenyképes” tudást adni.
A versenyképesség 50 árnyalata
Figyelembe kell tehát vennünk, hogy mi határozza meg a tudás versenyképességét. Közelről nézve az oktatás minőségét nevezhetnénk meg, mint determináló tényezőt. Ez azonban önmagában még kevés az oktatás sikerességéhez; hogy meglássuk a hiányzó láncszemet, hátrébb kell lépnünk egyet, és máris kitűnik, hogy az elsődleges mérőszáma egy modell sikerességének a tanulmányok végeztével kapott oklevél értéke. Ennek csak egy részét teszi ki az oktatás minősége, amelyet az állam felelőssége biztosítani.
A másik felét a követelményrendszer adja, ennek teljesítése, illetve az ehhez való alkalmazkodás már a diákok feladata. Egy oktatási rendszer tehát akkor tökéletes, ha az állam biztosít naprakész tananyagot, felkészült oktatókat, és megfelelő állapotú és felszereltségű intézményeket.
A naprakész tananyagnak egyik kardinális eleme az idegennyelvek tanítása, ismerete, a kiállított oklevelek minőségének javítása érdekében pedig annak számonkérése.
Ezt tette most az Orbán-kormány, nem mellesleg egyedülálló tanulási lehetőségeket biztosítva akár a már említett külföldi nyelvi gyakorlattal, vagy a hosszú évek óta működő diplomamentő program futtatásával.
Jobb kibukni?
Az áprilisban utcára vonuló tanulók nem vehetők komolyan – maguk alatt vágják a fát, ha még az egyetemi felvételihez sem akarnak nyelvvizsgát.
Ha felütünk egy álláskereső portált, gyakorlatilag nem találunk olyan hirdetést, ahol ne kérnének legalább egy középfokú nyelvvizsgát. Ugyanis – szemben az őskommunista értékrenddel – a kapitalista piac, ahol nekik el kell helyezkedniük, már csak így működik: az kapja a munkát, aki kínálatával ki tudja elégíteni a keresletet.
Nem véletlen tehát, hogy a nyelvvizsgát kötelezővé tették a diplomaszerzésre, reagálva a munkaerőpiaci változásokra. Felveti azonban a kérdést, hogy ha egy egyetem elvégzéshez szükséges a nyelvtudás, miért várnak a felsőoktatási tanulmányok végéig a számonkéréssel?
Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár indoklása szerint érdemesebb már a felvétel előtt meggyőződni a diákok nyelvtudásáról, hiszen így nem érhet senkit sokként 3 vagy 5 év egyetem után, hogy nem sikerült megcsinálni a nyelvvizsgát és nem kap diplomát az illető, ezért kötik a papírhoz a felvételit.
Mi a szívfájdalom, avagy beszéljenek a számok!
Az utcára vonuló diákok egyik legnagyobb szívfájdalma, hogy hány embert fog ellökni az új szabályozás az egyetemi helyektől. A valóság azonban az, hogy az Oktatási Hivatal legfrissebb (2017-es) adatai szerint akkor 71500 diák lépett a felsőoktatásba, és több, mint 78 ezer 14 és 24 év közötti fiatal (középiskolás és egyetemista korúak) tett sikeres nyelvvizsgát. Ez fejenként 1,1 nyelvvizsgát jelent.
Ha csak a középiskolás korú fiatalok körében vizsgálódunk, azt látjuk, hogy csak 2017-ben 46 ezer 14 és 19 év közötti nyelvvizsgázó volt. Ez a tárgyévi belépők 65 százaléka, azonban ne feledjük: ebbe az adatba nem tartoznak bele azok, akik még 5 évvel a továbbtanulás előtt álltak – így még van idejük -, illetve azok, akik középiskolai tanulmányaik során, a korábbiakban már szereztek bizonyítványt.
Mindebből kiviláglik az is – bár erre teljesen egzakt statisztika nem létezik -, hogy a felsőoktatásba belépők 65 százaléka mindenképp, de valószínűsíthetően 75-80 százalékuk már a sikeres felvételi időpontjában rendelkezik valamilyen nyelvvizsgával.
A biztos, a 65 százalékos arány ugyan kevésnek tűnhet, azonban egyrészt a felsőoktatásba bekerülők több, mint 35 százaléka egyébként is lemorzsolódik a képzés során, továbbá ez egy újabb motivációt jelenthet a még csak anyanyelvükön beszélő, de egyetemre vágyakozó fiataloknak.
Politikai hangulatkeltés?
Tehetetlen vergődésnek tetszik tehát az egész tüntetés, különös tekintettel arra, hogy a KISZ Független Diákparlament az egyik szervezője a demonstrációnak. A szervezet ugyan nevében pártatlan, a valóságban azonban az MSZP utánpótlási tagozataként működik. Legújabb üdvöskéjük Kálló Dániel, aki szerepel a szocialista párt EP-listáján.
A Soros-fiúk időzítése is árulkodó. Ahogy tavaly, úgy idén is véletlenül pont a választások előtt kezd fájni nekik Orbánék drákói szigora, amellyel kényszeríti az egyébként is túlterhelt szegény diákokat, hogy használható tudással lépjenek a munkaerőpiacra.
Kiemelt kép: MTI
Theo
2019-03-25 at 22:21
Ez nagyon fontos tema sztem is.
Az ikes igek helytelen hasznalata melle hozzatennem meg az amely vonatkozo nevmas elsorvasztasat, ami nyilvanvaloan angol hatasra alakult igy. ( minden aki: part, csalad,orszag, stb.)
A jobboldali sajtó sajnos ugyanennyire hibas a magyar nyelv romlasaban, szamtalanszor panaszoltam mar a korreķtor nyilvanvalo hianyat, de suket fulekre talaltam.
Theo
2019-03-25 at 22:23
Bocs, ezt Nettanak szantam….
Theo
2019-03-25 at 22:25
Es Herr Hesslernek 🙂
Gáspár Anett
2019-03-25 at 14:37
“A nyelvvizsga ellen tüntetnének
2
Ki a képen ez a nejlon vizsla?!
saghy rozalia
2019-03-25 at 13:44
Sztem ez fiúcska tud más nyelven, de azt akarja, hogy a magyarok ne tudjanak beszélni idegenekkel, mert kiderül az igazság.
Benedek Károly
2019-03-25 at 15:10
Erről van szó.
András
2019-03-29 at 17:11
Egyetértek a magyar nyelv védelmét szorgalmazó gondolatokkal is ugyanakkor egy diplomástól ma már joggal várható el legalább egy nyelvvizsga.
Tehát a nyelv helyes használata minden magyar kötelessége és felelössége.
Atosz
2019-03-25 at 13:39
Ki ez a hulye ,bamba pofaju Dani gender gyerek ??? Csaknem a ceu-n tanul ez az aberralt, ratyi genetikai selejt!!!
mona
2019-03-25 at 11:41
Világos számomra: Ő rájött hogy tanulással nem juthat el oda ahová példaképei (!), ezért politizálni kezdett. Az MSZP meg ráugrott a lehetőségre, hogy megszólítsa a”többséget”, akiknek nem érdeke vagy távol áll tőlük az idegen nyelv tudásának igénye. Persze gondolom sok más zászló is fel fog vonulni ennek ürügyén. Remélem Vekerdi Tamás meg lesz elégedve.
Hesslerezredes
2019-03-25 at 09:50
Az egy vicc, hogy egy ilyen nyelv birtokában, mint a magyar – amely csodálatos nyelv, de valójában a világ felé egy börtön – valakit noszogatni kell, hogy tanuljon nyelvet. Én egyébként a kormányzatnak az interlingua nyelv általánossá tételét javasolnám. Nézzetek utána, miről van szó és megértitek a javaslat hasznosságát.
Netta
2019-03-25 at 15:30
“csodálatos nyelv, de valójában a világ felé egy börtön ”
A frászt börtön! VÉDŐPÁNCÉL!!!
Birtokában a tehetség kibontakozik és szárnyra kap. Aki magyar nyelven tanulja meg a gondolkodást, annak maga a nyelv fejleszti a logikai és
az alkotó készségét. Egyetlen egy nyelv sincs, mely ezekkel adottságokkal, tulajdonságokkal bír.
Sajnos a jobboldali publicisták között is jócskán akadnak, akik,
ha nem is gonoszságból, de felületességből, igénytelenségből, indulatkezelő képesség híján maguk is rombolják a nyelvünket, züllesztik a köznyelvet. Cikkeik tele nyelvhelyességi és helyesírási hibákkal, szóhasználatuk alpári. Ez tűrhetetlen és nincs felmentés.
Mozgalmat kéne indítani a magyar nyelv tisztaságának megőrzése érdekében.
Elsősorban minden nemzeti elkötelezett médium alkalmazzon legalább egyszerű korrektort; a televíziók, rádiók pedig vezessék be a mikrofon vizsgát.
Gyalázat, amit a magyar nyelv ellen elkövetnek a közmédiumokban is.
Erre még az átkosban is alig akadt példa. Azt a riportert, műsorvezetőt,
aki nyelvi hibát vétett, Fischer Sándor nyelvészprofesszor először figyelmeztette, majd felfüggesztette, eltiltotta egy időre a nyilvános szerepléstől.
Hogy a balliberálisok szándékosan rontják a nyelvünket, bizonyság arra, hogy
azokat, akik fontosnak tartják a nyelv védelmét, “nyelvnácinak” bélyegzik.
Több fronton, több síkon folyik a magyarság elleni támadás, a kultúránk megsemmisítésére irányuló, szüntelen ostrom.
A nyelvrontással az alapot, a fundamentumot akarják megsemmisíteni. Nem véletlen, hogy évszázadok óta célpont.
Döbbenetes, hogy ebben a magukat konzervatívnak meghatározó közszereplők
is közreműködnek. 🙁
Hesslerezredes
2019-03-25 at 16:30
Kedves Netta! Minden anyanyelv börtön ott, ahol mások más nyelvet beszélnek és mi nem beszéljük azt a nyelvet, viszont vannak világnyelvek, első helyen – ma még – az angol, amit viszont még nagy népek is beszélnek, holott az nem az ő anyanyelvük. Persze egy zárt, védett hely lehet védőpáncél/vár, vagy karcer is, nézőpont kérdése. Mivel más népek nálunk sokkal lelkesebben hajlandóak megtanulni idegen nyelvet, így én mégis úgy érzem, hogy a világhoz képest a magyar sajnos inkább bezár/elzár/kizár, mint összeköt, márpedig azt nem engedhetjük meg magunknak, hogy a világtól elzárkózzunk. A nyelv védelme fontos lenne, félek nem lesz sikeres: nézd meg, hogy a számjelzőt rendszeresen – itt, a PS-en is – helytelenül használják (“hét szökésben lévő szerb bűnöző…” – nem a szökés volt hét, hanem szökésben lévő 7 szerb bűnöző, egészen pontosan szökésben lévő, szerb 7 bűnöző…), lassan kopik ki az alanyi és tárgyas ragozás: én egész nap dolgozom (helyes) helyett az egész nap dolgozok (k-val a végén, helytelenül).