Amikor az izraeli Kirjat Gat településen az ötéves Ido Avigal temetését tartották – a gyerek édesanyja és nővére is megsebesült egy Gázából indított rakétatámadásban – a palesztinok újabb lövedékeket indítottak. A gyászolóknak fedezékbe kellett menekülniük. Az időzítés nem volt véletlen…
Melanie Phillips, a jónevű elemző a nyugati sajtó kettős mércéjéről tett közzé tanulságos írást honlapján. Ebben úgy fogalmaz: mind a kétezervalahány rakéta, amit Izraelre kilőttek, háborús bűncselekmény. Céljuk ugyanis a civilek megölése. A másik ehhez kapcsolódó háborús bűncselekmény, hogy a Hamász a gondjaira bízott civil lakosságot túszul ejtve, őket emberi pajzsnak használva indította ezt az újabb háborút. A rakétakilövők, a munícióraktárak és más hadifelszerelések lakott területek kellős közepén, nem egyszer iskolákban, kórházakban és mecsetekben vannak. A nyugat-európai és amerikai sajtóban (és a magyar ellenzéki sajtóban, tehetjük hozzá) azonban hiába keresnénk ezeket a tényeket. A palesztin háborús bűncselekményeket nem említik, viszont Izraelt a palesztin gyermekek mészárosaként mutatják be. A palesztin rakéták 20-30 százaléka Gázán belül ér földet, amit már a Hamász is kénytelen elismerni. Csak május 10-11. között 24 palesztin halt meg a saját rakétáiktól, köztük tíz gyerek! A sajtó viszont úgy tesz, mintha az összes gázai áldozat az izraeli csapások következménye lenne. Ezzel nemcsak az Izrael-ellenes érzelmeket korbácsolják fel, hanem tovább fokozzák a muszlimok paranoid és gyilkos antiszemitizmusát.
A média azt sem említi, hogy miközben a palesztinok válogatás nélkül és szándékosan civil lakóterületeket lőnek, a lehető legtöbb áldozatra törekedve, Izrael rendkívüli erőfeszítéseket tesz a „járulékos veszteségek” elkerülésére. Ez azért is nagyon nehéz, mert – mint írtam – a Hamász a lakosokat használja élő pajzsnak.
— Mayur bhavsar (@Mayurbh38184088) May 16, 2021
Ha Izrael lakóépületet kényszerül lerombolni, például azért, mert az AP és az Al Dzsazira sajtóügynökségeknek helyet adó épületben van a Hamász katonai felderítésének központja is, telefonon és SMS-ben figyelmezteti a lakókat, időt hagyva nekik az épület elhagyására. Az is bevett módszer, hogy nagyot pukkanó, de kárt nem okozó lövedékkel „kopogtatnak” az épület tetején. Ezzel természetesen azt is tudomásul veszik, hogy az ellenség harcosai is megmenekülnek. A világon melyik hadsereg teszi ezt még meg?!
A sajtó mégis Izrael „aránytalan reakciójával” van tele. Nem tudom, mi lenne szerintük az arányos válasz 2000, civilekre kilőtt rakétára.
Az izraeli „terrorállamban” a konfliktus kirobbanáskor éppen a lakosság 21 százalékát képviselő arab pártnak udvarolt mind a kormánypárt, mind az ellenzék, mert nélkülük nem lehetett kormányt alakítani. Ennek természetesen vége, az arab pártokkal való koalíció most már politikai öngyilkosság lenne. És ennek az arabok körében végzett folyamatos lázítás az oka, ami miatt szembe fordultak évtizedeken át békében mellettük élő zsidó szomszédaikkal. A baloldali magyarázat szerint a „diszkrimináció” az oka az arabok lázadásának. Érdekes módon a szintén muzulmán vallású drúzok Izraelt a hazájuknak tekintik, magas rangú drúz tisztek szolgálnak a hadseregben, vannak drúz bírók is. (Egy kedves olvasó kiegészítése: a drúzok etnikailag arabok, de vallásuk egyáltalán nem mohamedán, hanem egy egyistenhívő ezoterikus vallás, mohamedán beütéssel. Nem csak drúz, hanem rengeteg mohamedán vagy keresztény arab bíró, orvos, közalkalmazott van magas pozícióban: kórházigazgatók hivatalvezetők, minisztériumi főtisztviselők, bírók stb. és természetesen parlamenti képviselők, pontosan ugyanazokkal a jogokkal mint zsidó kollégáik.) Ők valami miatt nem panaszkodnak diszkriminációra. Az izraeli arabok minden szomszédos arab állam polgárainál jobban élnek. A konfliktus nem azért robbant ki, mert „diszkriminálják” az arabokat. Azért sem, amit a Hamász terjeszt, hogy Izrael el akarná foglalni az Al Aksza mecsetet. Ellenkezőleg, a palesztinok halmoztak fel köveket és Molotov-koktélokat a Templom-hegyen, amikkel a zsidó imádkozókat támadták, emiatt kellett a rendőrségnek beavatkoznia.
Az első ok: a palesztin választás elmaradása
A konfliktusnak három oka van: Mahmud Abbász, a Ciszjordániai palesztin önkormányzat irányítója 15 év után elszánta magát új választás kiírására, majd visszakozott. A választást ugyanis ott is a terrorszervezet, a Hamász nyerné meg. A Hamász ezért Izrael támadásával próbál jó pontokat szerezni a választóknál.
A másik ok: Biden
Amerika, amely Trump alatt Izrael szilárd támogatója volt, most Irán kegyét keresi. Visszatértek Obama politikájához: térségbeli szövetségeseiket, Izraelt és Szaúd-Arábiát cserbenhagyva Irán regionális hatalmi ambícióit támogatják. Újra akarták éleszteni a nukleáris egyezményt, ami lehetővé tenné, hogy Irán belátható időn belül atomfegyverhez jusson, és meg akarják szüntetni az Irán elleni szankciókat, ami dollármilliárdokat szabadítana fel Irán terrorista szövetségeseinek a finanszírozására. Ez Izrael stratégiai pozícióját gyengít. Amerika ezzel jelezte, hogy nyugodtan meg lehet támadni Izraelt, ő nem fog emiatt ellenintézkedéseket tenni. A palesztinok támogatását is felújította a Biden-kormány, amit Trump azért függesztett fel, mert börtönben ülő terroristák családjait finanszírozták vele.
A harmadik ok – ettől nem függetlenül – Irán politikája
Az Iszlám Dzsihád vezetője, Ramez al-Halabi az iraki tévének ezt nyilatkozta:
Iráni pénzből vesszük a fegyvereinket. Iráni szakértők felügyelik a tevékenységünket… Büszkén mondhatom, hogy a Tel-Avivra kilőtt rakétáink iráni feliratot viselnek.
Vannak azért kivételek az amerikai politikában is. Ritchie Torres New York-i demokrata képviselő, aki fekete és Puerto Rico-i szülők gyermeke, csütörtökön figyelemre méltó tiltakozással fordult képviselőtársaihoz:
…nem csak Izrael áll ostrom alatt, hanem maga az igazság is. A közösségi médiában gonosz hazugság terjed – olyan hazugság, ami a Hamász terrorizmusát önvédelemnek állítja be, Izrael önvédelmét pedig terrorizmusnak.
Vezető kép: tűzoltók és mentősök a gázai övezetből kilőtt rakéta becsapódásának helyszínén, a Tel-Aviv melletti Ramat Ganban, 2021. május 15-én.
MTI/EPA/Abir Szultan
Facebook
Twitter
YouTube
RSS