Beperelte egy csoport az Apple-t, akik azt követelik a cégtől, hogy távolítsák el a Telegram nevű csevegőszolgáltatást a kínált alkalmazások közül. A Washington Post szerint ez egy újabb nyomásgyakorlás lehet a Parler törlése után. Emlékezetes, hogy az Apple és a Google az igencsak egyoldalú moderálási szabályzatukra hivatkozva tiltotta le a Parlert még januárban, majd az Amazon Web Services is visszavonta az alkalmazás szervertámogatását. A Telegram zárt, privát csevegőszobákat és nyilvános csoportokat kínál, amelyekhez bárki csatlakozhat, felhasználóiknak cenzúramentességet ígérnek. A Parler tiltását követően a“betonbiztosnak” titulált Telegram presztízse ugrásszerűen megnőtt, bár ezek után ez a tézis is meginogni látszik. Szakemberek szerint a Big Tech óriások komoly veszélyt jelentenek a demokráciára.
A kereset benyújtói között szerepel Marc Ginsberg, az Egyesült Államok volt marokkói nagykövete is, aki a szerint a Telegram igencsak felelős a gyűlöletkeltő tartalmak (így a szélsőjobboldali) tárolásában és terjesztésében. Ginsberg egy interjúban azt mondta, hogy “a Telegram kiemelkedik a [gyűlöletbeszéd] elterjesztőjeként, még Parlerhez képest is”. Ginsberg szerint a Telegram antiszemita tartalma veszélybe sodorhat több vallási, etnikai csoportot, így az iPhone tulajdonjoga miatt az Apple-től a szövetségi bíróságon beadott keresetében azt követeli a vállalattól, hogy szigorítsa a gyűlöletbeszédet tiltó szolgáltatási feltételeit az App Store-ban kínált alkalmazásoknál. Ginsberg állítása szerint ő már júliusban írt egy levelet az Apple vezérigazgatójának, Tim Cooknak, akit arra szólított fel, hogy korlátozza a fehér-nacionalista, antiszemita és erőszakos beszédek miatt a Telegramot. Ginsberg szerint nem kapott választ a levélre, ezért döntött úgy, hogy most bírósági eljárást indít a vállalat ellen. A Telegramot Pavel Durov orosz internetes vállalkozó fejlesztette ki, az alkalmazás olyan emberek körében népszerű, akik védeni akarják kommunikációjukat az autokratikus rendszerek ellen, vagy akik online adatvédelmet keresnek.
Durov egyik alapítója volt a 2006-ban elindított VKontaktye (VK) közösségi oldalnak is, amely már jóval félmilliárd feletti regisztrált felhasználójával mára Európa egyik éllovasának számít a social media területén. Durovot, aki az oroszországi választási csalások ellen tiltakozó 2011-2012-es tüntetések idején nem volt hajlandó blokkolni az ellenzéki felhasználókat, a Kremlhez közeli befektetők sorozatosan kiszorították vezérigazgatói pozíciójából, amit 2014-ben végleg elveszített. A VKontaktye fölött az ellenőrzést tavaly teljes egészében az Aliser Uszmanov milliárdos által kontrollált Mail.ru vette át.
De a Telegramról elterjedt az is, hogy terroristák és szélsőségesek használják, így például az Iszlám Állam fegyveresei, ezt az állítást azonban leginkább a balliberális mainstream híresztelte. A felhasználók között ugyanis jelentős számmal vannak jelen konzervatívok, patrióták, jobboldali emberek, akiket más social felületekről már kitiltottak. Az Apple arra hivatkozik, hogy az amerikai hírközlési törvény 230. szakasza széles körű mentességet biztosít az online platformoknak arra, hogy mentesítsék magukat az alól, milyen tartalmakat tesznek közzé a felhasználók az általuk biztosított felületen, bár az is tény, hogy a szabályozás nem terjed ki arra, hogy milyen felhatalmazásuk van a cenzúrára. Az Apple szóvivője szerint a szolgáltatási feltételeik tág teret adnak az alkalmazások számára, így védik a szólásszabadsághoz való jogot.
Míg a republikánusok cenzúrát kiáltottak az amerikai elnökválasztás alatt, a demokraták arra kérték a Szilícium-völgyet, hogy menjen még tovább és akadályozzák meg a Trump-szimpatizánsok véleménycseréjét a közösségi platformokon. Fotó: Illusztráció
Némiképpen azonban mindezzel ellentmond az, hogy januárban az Apple eltávolította a Parlert az App Store-ból, majd a The Postnak eljuttatott levelében mindezt azzal indokolta, hogy a Parler tartalommoderálási irányelvei nem voltak elég jók. “Bár nincs tökéletes rendszer az összes veszélyes vagy gyűlöletes felhasználói tartalom megakadályozására, az alkalmazásoknak robusztus tartalom moderálási tervekkel kell rendelkezniük, hogy proaktívan és hatékonyan kezeljék ezeket a problémákat” – érvelt a Parler tiltásakor az Apple. De más Big Tech óriás is hasonlóképpen járt el: a Google szintén eltávolította a Parlert az alkalmazásboltjából, mondván, hogy a felfüggesztésről szóló döntés meghozatala előtt figyelmeztette annak tulajdonosát, hogy a felületen “túlságosan szabadon kommunikálhatnak” az emberek, majd pedig az Amazon szüntette meg a szerverszolgáltatást, így a Parlert gyakorlatilag eltüntették a világhálóról.
2018-ban egyszer már törölték az Apple alkalmazásboltjából, az App Store-ból a Telegram üzenetküldő appot, miután megjelent az új változat, a Telegram X. Durov akkor azt írta a Twitteren: “figyelmeztetést kaptunk az Apple-től, hogy felhasználóink nem helyénvaló tartalommal találkozhattak, és mindkét alkalmazást eltávolították az App Store-ból. Amint ettől megfelelően sikerül megóvnunk felhasználóinkat, az appok remélhetőleg visszakerülnek”.
Éljen a digitális cenzúramentesség! Feltéve, ha lesz ilyen egyáltalán…
A napokban jelentette be egyébként Donald Trump Jr., hogy csatlakozott a Telegramhoz, és arra buzdította támogatóikat is, hogy kövessék példáját. Érvelése szerint:
A Big Tech cenzúra egyre rosszabbá válik, és ha ezek a zsarnokok letiltották apámat, az Egyesült Államok elnökét, akkor kit nem tilthatnak ki?
– írta a Twitteren. Hozzátette: “szükségünk van egy olyan helyre, ahol szabadon beszélgethetünk. Ezért csatlakoztam a Telegramhoz.”Mint arról korábban részletesen írtunk, igencsak felborzolta a kedélyeket, amikor Donald Trump profiljait blokkolták. A közösségi felületek korlátozása rámutatott arra, hogy mekkora erővel vannak jelen a felhasználók életében a technológiai nagyvállalatok, akik gyakorlatilag bármikor megszüntethetik a digitális szabadságot, tilthatnak vagy törölhetnek bármilyen tartalmat az online felületekről. Mindezek után egyre nagyobb figyelem irányult a személyes adatok védelmére is, miközben a “betonbiztosnak” titulált Telegram presztízse ugrásszerűen nőtt, az egy évvel ezelőtt még a Kreml által blokkolt orosz üzenetküldő csatorna a digitális szabadság jelképévé vált. Nos, úgy látszik, már ez sem olyan biztos, mint ahogyan azt gondoltuk eddig.
Fotó: illusztráció
Facebook
Twitter
YouTube
RSS