Pesti Srácok

Lengyelország megsértődött azon, hogy senki nem veszi őket komolyan

Lengyelország megsértődött azon, hogy senki nem veszi őket komolyan

Miután kiderült, hogy Putyin véletlenül sem az ő légterükön keresztül érkezik Magyarországra, Sikorski hirtelen nagyon keményre szívta magát. Lengyelország ugyanis kijelentette, hogy felettük ugyan nem repülhet az orosz elnök. Ismételjük: azután, hogy kiderült nem is fog.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter kijelentette: Lengyelország nem tudná garantálni, hogy a bíróság ne rendelje el a Vlagyimir Putyin orosz elnököt szállító repülőgép feltartóztatását, ha az a lengyel légtéren keresztül haladna a tervezett budapesti csúcstalálkozóra. 

Lengyelország pont annyira fontos, mint a külügyminisztere
Lengyelország pont annyira fontos, mint a külügyminisztere

Sikorski bátor kiállása nagyon szép lenne, ha időközben nem derült volna ki, hogy Bulgária gond nélkül átengedi az orosz elnököt. Ahogy Szerbia is. Putyinnak tehát meg se kell közelítenie Lengyelországot, különös tekintettel arra, hogy ha Varsó felé indulna, veszélyesen közel kerülne Ukrajnához is.

Lengyelország bátran ugat a hátsókertből

Sikorski és Tusk tehát teljesen feleslegesen kiabál most légtérzárat. Senki nem kérdezte meg őket. És éppen ez az, ami igazán fáj nekik: hogy nincs közük a budapesti találkozóhoz. Tusk megpróbál nagyhatalomnak látszani, megpróbálja Lengyelország nemzetközi súlyát hangsúlyozni, de közben minden lehetőségét elvesztette arra, hogy valóban jelentőssé tegye az országát.

Lengyelország ugyanis lehetett volna a V4 motorja. A legnagyobb területű és a legnagyobb lakosságú ország a négy közül. Azzal azonban, hogy a nemzeti kormányt leváltották a brüsszeli globalisták, elvesztették szuverenitásukat és egy brüsszeli kirendeltséggé változtak. Ebben pedig Donald Tusk hatalmas szerepet játszott, és most már hiába akar fontoskodni, a térség legfontosabb országa immár hazánk lett.

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.