A Biden-kormányzat egy klasszikus globalista árulásra készül, amikor elkészítette a 2000 milliárdos infrastruktúra-fejlesztési tervét. Az egészből mintegy 600 milliárd menne utakra, vasutakra, internetre, a fennmaradó 1400 milliárd dollár például a faji méltányosság alapján kerülne kiosztásra, és a célja “szisztematikus rasszizmus” felszámolása volna. Tehát a mai Amerikában egy autópálya felhajtó is lehet rasszista. Ezt a rengeteg pénzt természetesen el kell venni valahonnan, és ezért kíméletlen adóemelésbe kezd a Biden-kormány, aminek keretében a produktív szférából szivattyúzzák át a pénzt az improduktív területekre.
Az Egyesült Államok kormánya idáig három lépcsőben mintegy 5000 milliárd dollárt költött a koronavírus-válság hatásainak enyhítésére. Most egy újabb 2000 milliárdos tervvel állt elő Joe Biden elnök, amelynek az a célja, hogy az omladozó infrastruktúrát modernizálja, és kezelje az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokat. A Fehér Ház szerint erre azért is van szükség, hogy a gazdaság növekedjen és Amerika versenyképes maradjon más országokkal szemben, amin elsősorban Kínát kell érteni.
A terv értelmében 600 milliárdot költenének konkrétan infrastruktúrára. Ebbe tartozik utak korszerűsítése, hidak felújítása és új buszok és vasúti kocsik vásárlása. Jutna pénz a szélessávú internet fejlesztésére és például a veterán kórházakra is. Ezeket az elképzeléseket még akár érteni is lehet és tulajdonképpen szükség is lehet ezekre a beruházásokra.
Társadalmilag igazságtalan autópálya
De a többi 1400 milliárd dollár elköltése már nem annyira a gazdaság fejlesztést szolgálná, hanem valamiféle “önkiszolgáló baloldali svédasztalra” emlékeztet. Olyan szempontok alapján osztanák el a pénzt, mint faji méltányosság. Biden terve hemzseg az olyan kifejezésektől, mint “egyenlőtelenség”, “méltánytalanság”, vagy akár “igazságtalanság”. (Tehát a mai Amerikában egy autópálya-felhajtó is lehet társadalmilag igazságtalan.) További tételek például a gyermekgondozás, az oktatás, illetve az idősgondozás, de ide tartoznak a legkülönfélébb “zöld” erőfeszítések. Több száz milliárd dollárt költenének az Egyesült Államok három tengerpartjának szélerőművekkel történő telepakolására. Vagyis a fennmaradó 1400 milliárd dollár inkább valamiféle baloldali elvek mentén történő pénzosztás lenne, amelynek vajmi kevés köze van az infrastruktúrához, vagy versenyképességhez. Nem arról van szó, hogy ezek a tételek adott esetben nem lehetnének indokoltak, csak arról, hogy gazdasági fejlődéshez aligha kapcsolhatók közvetlenül. Nyilvánvaló, hogy a lakhatási költségek mérséklése aligha kapcsolódik a jobb infrastruktúra probléma témaköréhez.
Kína jól fog járni az amerikai adóemeléssel
Szóval Biden tervei még kissé homályosak, ám de nagyon sokba kerülnek. És ezen a ponton érünk el a probléma lényegéhez: ezen baloldali, zöld programok sokba fognak kerülni. Valakinek ki kell ezt fizetni, és csak az tudja, akinek van pénze, vagyis az amerikai középosztályt fogják úgy megadóztatni, hogy majd belegebed. A gazdaság minden produktív szektora komoly adóemeléssel fog szembesülni és az ott megtermelt jövedelmeket átcsoportosítják az improduktív, vagy veszteséges szektorokba. Az elképzelések szerint a társasági adó 21%-ról 28%-ra emelkedne. Trump hivatalba lépése után 2017-ben ugyanezt az adófajtát a korábbi 35-ről csökkentette a mostani 21 százalékra. A zöld programok hatása az lesz, hogy cégek elmenekülnek, például Kínába. Egy republikánus szenátor szerint Kína írja azokat a politikai programokat, amelyek szerint az éghajlatváltozás elpusztítja a Földet. A globális szén-dioxid-kibocsátás sem fog csökkenni, csak áttevődik Ázsiába.
Szélsőbalos retorika
Egyébként egyre feltűnőbb, hogy Biden elkezdte használni a korábban Bernie Sandersre jellemző retorikát. A mostani gazdasági programja és más megnyilatkozásai tele vannak “szélsőbalos” retorikai fordulatokkal. Így például “forradalmi intézményi változások”, vagy “ország alapjainak átalakítása”, vagy “szisztematikus rasszizmus”. Olyan szavak ezek, amelyeket a marxisták és a fajelmélet tudósai csodálnak, és hatalmas rajongó tábora van az elit egyetemeken. Biden új, 2300 milliárd dolláros „infrastruktúra” javaslata csupán 5% -át, vagyis 115 milliárd dollárt szán Amerika útjainak rendezésére. A terv csaknem kétszer annyit, 213 milliárd dollárt szán több mint kétmillió ház „előállítására, megőrzésére és utólagos felszerelésére”. Továbbá 20 milliárd dolláros adójóváírást kínál 500 000 otthon felépítésére vagy rehabilitációjára „alacsony és közepes jövedelmű otthoni vásárlók számára”. Ezek a javaslatok a lakásépítési konjunktúra közepén, a lakásvásárlók számára rekord alacsony kamatlábak idején érkeznek. Biden azt akarja, hogy a szövetségi kormány betolakodjon a házépítési üzletbe, amikor egyáltalán nincs szükség kormányra. A lakhatás drága néhány városi enklávéban, ahol a jómódú demokraták élnek, vagy azokban a külvárosokban, ahová kedvelnek kiköltözni. De ez a probléma ugyanúgy az övezeti szabályok és a környezeti ideológia következménye – a baloldali kormányzás másik terméke -, mint annyi minden más. Nyilvánvaló, hogy az infrastruktúra-tervét adóemelésekkel kell megfizetni. Ennek érdekében osztályharcot hirdet, felhasználva azt a hazugságot, miszerint a Trump-adócsökkentések 83% -a a keresők első 1%-ába került. (A valódi szám közelebb van a 20% -hoz; a középosztálybeli háztartások több mint 80% -ánál csökkentek az adók.)
Trump félti az amerikai munkavállalókat
A konzervatív republikánusok tiltakoznak, ahogy tudnak, de sok esélyük nincs, mert elvesztették az elnöki posztot és a képviselőházat, sőt még a szenátust is. Azért érdemes idézni Donald Trump leköszönt elnököt, mert okosakat mond:
A Biden-terv szétzúzza az amerikai munkavállalókat és tönkreteszi az amerikai gyártást, miközben különleges adókedvezményeket biztosít a hazai termelés kiszervezőknek, a külföldi és óriási multinacionális vállalatoknak. A jól fizető amerikai munkahelyek feláldozása az utolsó dolog, amire polgárainknak szüksége van, azután amikor hazánk felépül a globális pandémia következményeiből.
Majd így folytatja:
Ez az adóemelés Joe Biden és barátai klasszikus globalista árulása. A lobbisták győznek, a különleges érdekek győznek, Kína győz, a washingtoni politikusok és a kormány bürokratái győznek – de a szorgalmas amerikai családok veszítenek.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS