A skandináv országra leselkedő legjelentősebb kockázatok között a svéd biztonsági szolgálat az államok által végrehajtott kibertámadásokat, kémtevékenységet, dezinformációs kampányokat, illetve a lehetséges merényleteket említette.
Klas Friberg, a biztonsági szolgálat vezetője a beszámoló ismertetésekor úgy fogalmazott, hogy a Svédország meggyengítését célzó tevékenységek fokozódtak az utóbbi időben. Legfrissebb példaként a koronavírus-pandémiát hozta fel. Mint mondta, külföldi hatalmak most aktívabban próbálkoznak a közvélemény manipulálásával.
Ez klasszikus példája annak, hogy a külföldi hatalmak miként próbálják a saját javukra felhasználni az éppen aktuális válságokat
– hangsúlyozta Kennet Andersson. A SÄPO elemzője ugyanakkor hozzászólásában nem fejtette ki, hogy mely külföldi hatalmakra gondolt pontosan.
Friberg beszélt arról is, hogy nagyobb éberségre van szükség, illetve jobb kiberbiztonságra a svéd nemzetbiztonság és demokratikus rendszer fenntartása érdekében, és hogy elejét lehessen venni a külföldi hatalmak hozzáférésének a bizalmas információkhoz. Mint rávilágított, ez különösen igaz a mostani helyzetre, amikor több vállalati és kormányzati alkalmazott otthonról kénytelen dolgozni, gyakran kevésbé megbízható internetes kapcsolat révén.
A SÄPO információi szerint tizenöt ország hírszerző tisztjei dolgoznak Svédországban. Közülük a svéd biztonsági szolgálat meglátása szerint a kínai és orosz kémek jelentik a legnagyobb fenyegetést. A SÄPO jelentésében felhívta a figyelmet arra is, hogy a szélsőjobboldali csoportosulások is fokozták tevékenységüket 2019-ben.
A szolgálat a szélsőjobboldal által inspirált támadások és komoly erőszakos bűncselekmények kockázatát látja, mindemellett továbbra is fenyegetést jelent az erőszakos iszlamizmus
– fogalmazott Friberg. Az országos terrorkészültségi fokozatot az ötszintű skálán változatlanul hármas szinten hagyták – tette hozzá.
Forrás: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS