A Századvég Alapítvány legújabb elemzésében felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök februárban, az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozóját követően rögzítette: a magyar kormány az azonnali tűzszünetet támogatja, még több ember halálának elkerülése érdekében. A kormányfő hangsúlyozta, hogy “Magyarország a béketáborhoz tartozik”.
Ahogy a Századvég korábbi elemzése rámutatott, a nemzetközi politikai térben különböző közéleti szereplők – annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljanak hazánkra – bírálták Magyarország békepárti elkötelezettségét. Hangsúlyozták, hogy Magyarország kormánya a háborús konfliktus kezdete óta humanitárius támogatást nyújt Ukrajnának, amellyel párhuzamosan a harci cselekmények azonnali beszüntetését, az érintett felek tárgyalóasztalhoz ültetését szorgalmazza a mielőbbi békekötés érdekében. A kormányzati politika iránya összhangban áll a lakosság elvárásaival, ugyanis a magyarok elsöprő többsége az orosz–ukrán háború azonnali, kompromisszumos lezárása mellett áll. A lakosság következetes békepártiságára vezethető vissza, hogy a magyarok nem támogatják azokat a lépéseket, amelyek akadályozzák a háború mihamarabbi lezárását, illetve a konfliktus kiszélesedésének elkerülését.
A Századvég közlése szerint a kormányzat békepárti álláspontját az elmúlt időszakban – nyomásgyakorlási szándékkal – bírálatok érték nemzetközi közéleti szereplők részéről. Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke kijelentette, hogy “Magyarországot gyakrabban kell számonkérni, különösen az Oroszországgal és a háborúval kapcsolatos álláspontja miatt”. Az ezer ember megkérdezésével végzett márciusi felmérés szerint a megkérdezettek több mint fele (56 százaléka) nem ért egyet a brüsszeli politikus állításával. Ehhez hasonlóan az Egyesült Államok magyarországi nagykövete, David Pressman – Orbán Viktor azonnali tűzszünetet szorgalmazó szavaira reagálva – kifejtette, hogy nem létezik sem “béketábor”, sem “háborús tábor”. A kutatási adatok rávilágítanak, hogy a magyarok 58 százaléka nem ért egyet a nagykövet szavaival. Az elemzésben az áll, hogy március elején Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke ukrajnai látogatásán azt szorgalmazta: az Európai Unió tagországai küldjenek még több fegyvert Ukrajnának, és vegyék fontolóra vadászgépek szállítását is. Megállapítható, hogy 10-ből 7 válaszadó (70 százalék) ellenzi az elnökasszony felvetését.
A Századvég a három említett nyilatkozat vonatkozásában megvizsgálta, hogy a magyarok szerint ezek milyen következményekkel járhatnak a háború további menetére nézve. A megkérdezettek jelentős többsége (54 százalék és 74 százalék közötti arányban) úgy vélte, hogy az egyes megszólalások a fegyveres konfliktus további eszkalálódását ösztönözhetik a béketárgyalások elősegítése helyett.
Fontos hangsúlyozni tehát, hogy a magyarok békepártisága töretlen, ezért a többség továbbra is elzárkózik azoktól a felvetésektől, amelyek a békekötés ellehetetlenülésének kockázatával járnak
– olvasható a közleményben.
Forrás: MTI; Fotó: Századvég
ViAM
2023-03-10 at 10:45
Különböző eszközökkel, módszerekkel lehet csökkenti a háborús veszélyeket, de sajnálattal közlöm, hogy amig két(!) ember lesz a Földön, addig sohasem lesz béke, max. átmenetileg.
Az emberekből kiirthatatlan, hogy ne rivalizáljanak egymással, ne kössenek egymásba, ne irigyeljék a másiktól… és még hosszan lehetne sorolni.
Orientál
2023-03-10 at 10:34
Aki háborúpártiak és így is nyilatkoznak ,na azok takarodjanak Ukrajnába oroszok ellen harcolni a jobbikos Potocskánéjükkel és a dk-s Gyurcsányukkal együtt ,mert az összes ilyen csak háborús uszító.