A Szeviép Zrt. volt tulajdonosainak, felelős vezetőinek harmadfokú ítéletének hetében tényfeltáró riportsorozatban mutatjuk be, kik is azok a Szeviép-vezérek, és hogyan lehetséges, hogy az építőipari cég csődje a 11 milliárd forint követeléssel őket nemhogy a tönk szélére nem sodorta, de még az sem látszik, hogy visszavetette volna luxuséletüket. Az első három részben részletesen bemutattuk, hogy a 2000-es évek közepétől gombamódra nőttek ki körülöttük az újabb és újabb cégek, amelyekben vagy személyesen ők, vagy családtagjaik, vagy valamelyik másik cégük az érdekelt, tulajdonos. A több, mint 500 alvállalkozót kifizetetlen hagyott Szeviép Zrt.-ből 2007-től már látványos fedezetelvonás történt: a tulajdonos cégek, P. László és B. Sándor családi cégei, a P.T.C. Plus Kft. és az S.A. Investor Zrt. új cégeiket, befektetéseiket finanszírozták. Szövevényes céghálót építettek fel, cégeket egymásba integrálva, amelyekben folyamatosan adták-vették, cserélgették az üzletrészeket és a vezetőket. A cégek nagy része ma is működik. Az eddig általunk fellelt vállalkozásokban összesen legkevesebb 15 milliárd forint vagyon van, főleg ingatlanban. Mindez azonban még csak a jéghegy csúcsa: minden felbukkanó cég érdekeltségében újabb cégek kerülnek elő, általában az Amerikai Egyesült Államokban, külföldi offshore államokban bejegyzett végponttal. A mesteri offshoreizálással és a mindenkit hülyének néző kibújó magyarázattal zárjuk sorozatunkat.
A MITT Zrt. a Szeviép Zrt. egy olyan leányvállalata, amely még a csődeljárás előtt tulajdonost cserélt. A részvények jelentős része a Szeviép Zrt.-ről már 2007-ben a Szeviép Investment Kft.-re, a Szeviép Zrt.-t is tulajdonló cégre szállt. A vezérigazgató ekkor a Szeviép Zrt. gazdasági igazgatója, G. Attila volt. Döntésére a veszteségek okán az addig 350 millió forint törzstőkét 8 millió forintra szállították le. 2008 óta a MITT Zrt. főrészvényesei évente-kétévente cserélődtek, persze csak ugyanabban a szűk körben. A Szeviép Investment után 2009-ben B. Sándor családi cége, az S.A. Investor Zrt. lett a tulajdonos, komoly egy hónapig, hogy aztán továbbadja egy rejtélyes nőn keresztül a külföldi offshore tulajdonosi hátterű Executor Capital Beruházási Zrt.-nek. A további években hol B. Sándor, hol Kömíves Benedek volt a főrészvényes, tulajdonos.
Mini Hungary, a félmilliárdos költségvetési csalás
2010-ben a Bornemzet Nonprofit Kft. 550 millió forint uniós támogatást nyert el a mórahalmi Mini Hungary Makettpark kialakítására, amelynek üzemeltetését 5 évre kellett vállalnia. A projektből óriási botrány lett. A pályázati forrást ugyanis úgy költötték el, hogy a szakértők szerint annak töredékét sem költhették a makettpark felépítésére, abból ugyanis, amit csak lehetett, kispóroltak. Minimál kivitelezéssel olyan gyatra minőségben készült el, hogy mire a végére értek, hogy ünnepélyesen átadják, már omladozott. A Mini Hungary Park ügyében félmilliárd forintot meghaladó értékre elkövetett költségvetési csalás gyanújával eljárás indult.
A kivitelezést a MITT Zrt., illetve a Háromhalom Építőipari Kft. végezte. A MITT akkori 50 százalékos tulajdonosa akkor épp magánszemélyként B. Sándor, 25 százalékos tulajdonos pedig Kömíves Benedek, aki korábban a másik kivitelező cégben, a Háromhalomban is érdekelt volt. Kömíves Benedek szerepe pedig mindezen túl még azért is érdekes lehet, mert a baloldali kormányok idején a pályázati pénzek elosztásában döntő szerepet játszó Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Zrt. igazgatósági tagja volt (közszereplői volta miatt döntöttünk úgy, hogy nevét kiírjuk).
2018-ban előbb Dlusztus Imrét, a Délmagyarország korábbi főszerkesztőjét, az üzemeltető cég, a Bornemzet Nonprofit Kft. ügyvezetőjét, majd B. Sándort is meggyanúsították és őrizetbe vették. A Mini Hungary Park ügyében egy hónapja emeltek vádat. Összesen 5 főt vádolnak különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalással. A vádirat szerint a beruházás generálkivitelezője és műszaki ellenőre is a vádlottak befolyása, illetve irányítása alatt álló gazdasági társaság volt. A vádlottak a kivitelezés kezdetétől folyamatosan finanszírozási gondokkal küzdöttek, az önerő meglétét is úgy igazolták, hogy az összeget a pályázat menedzselését, illetve a projekt pénzügyi irányítását végző vádlott egy napra utalta át az erre a célra fenntartott bankszámlára.
A mórahalmi makettparkot az önkormányzat mentette meg, a projektgazdák 550 millió forint támogatást vettek fel rá, de a szakértők és a vád szerint legfeljebb 50-et költöttek, a többit zsebre tették. Fotó: turizmus.hu
A vádlottak mindvégig tisztában voltak a kivitelezés tényleges állásával, azzal is, hogy a teljesítettként megjelölt makettek egy része nem, vagy csak silány minőségben készült el, egyes darabok elszámolása pedig túlárazott volt. 2014 júniusáig több, mint 510 millió forintra nyújtottak be igényt. Az ellenőrzések során tapasztalt szabálytalanságok miatt végül 436 millió forintot fizettek ki nekik. 2014. március 31-én a projektet készre jelentették, annak ellenére, hogy a park alkalmatlan volt látogatók fogadására, több makett sérült volt, húsz pedig az ellenőrzéskor nem is volt a helyszínen. A céget ezért a kifizetett összeg visszafizetésére kötelezték. A 436 millió forintból a végrehajtási eljárásban alig 50 millió forint térült meg.
A vádlottak között Dlusztus Imre és B. Sándor Szeviép-vezér is ott van.
Dlusztus ott volt Szeviép-érdekeltségű cégben is, amibe a csőd idején kitalicskázták a pénzt
Dlusztust pár mondat erejéig érdemes a Szeviép-sztoriban is megemlíteni, ugyanis határozottan a Szeviép-körhöz tartozott. Ő volt az ügyvezetője a Szeviép Zrt. egyik leányvállalatának, annak az MC Sportreklám Kft.-nek, amely a csőd előtti időkben több milliós kölcsönt kapott a Szeviép Zrt.-től, ahogy a másik tulajdonos, a szintén Szeviép-leányvállalat Biztonsági Üzem Kft. is. A Szeviép-csődbűncselekményről szóló vádiratban szereplő 1,5 milliárd forint kifolyatott tagi kölcsönnek ez a két cég csaknem a harmadát kapta. A nagyobb részt, 428 milliót a Biztonsági Üzem Kft., amelynek vezetője, társtulajdonosa B. Tamás, Ujhelyi István korábbi sofőrje.
Apáról fiúra
A Szeviép Zrt. leányvállalatai közül a MITT Zrt, az egyik nagy túlélő. B. Sándor személyesen 2013-ban vált meg a részétől. 2016-ig Kömíves Benedek és F. Andrea a tulajdonosok, majd 2016 óta – vagyis 4 éve, ami ennél a cégnél rekordnak számít – a Georol Development Kft. a tulajdonos. Kitalálják-e, kié ezen Budapesten bejegyzett, egyébként néhány tízmillió forint vagyonnal rendelkező cég? Hát az egyik B. fiúé, B. Rolandé, aki egyben az ügyvezetői feladatokat is ellátja.
2018-ban, az utolsó elérhető gazdasági adatok szerint a MITT Zrt.-nek 170 millió forint tőkéje és 327 millió forintos eszközállománya van. Éves nettó árbevétele 100 és 40 millió forint között mozog. Az utolsó gazdasági évben már negatív eredményt könyveltek el.
Még mielőtt tovább ugrunk a következő cégre, mutatjuk hozzá a kapcsolódási pontot:
2010 és 2011 között a MITT Zrt.-nek három tulajdonosa is volt, amelyeken keresztül visszavándorolt B. Sándorig. Mindössze egy hónapig 2010 májusában az S.A. Investor Zrt. (B. Sándor, a felesége és gyerekei cége), valamint két Budapesten bejegyzett kft., amelyek ma már kényszertörlés alatt állnak. Az egyik a SZEREÁL Kft., amelyről nem is érhető el adat. A másik az Executor Capital Beruházási Zrt.
Most figyeljenek, mert ez az egy cég megmutatja – azon túl, hogy a tulajdonos céggel, a Szeviép Investmenttel nem finanszírozták 2007-től a Szeviép Zrt.-t –, hogyan pakolták el azt a pénzt, amit még ki is szivattyúztak belőle.
Így juthatott a tagi kölcsön az offshore cégekbe
Az Executor Capital Beruházási Zrt.-t 2010 februárjában alapították, tucatnyi tevékenységi körrel, amelyek főleg az ingatlanozás és a tanácsadás területét fedik le. Számtalan ügyvezetője, cégjegyzésre jogosult vezetője van, illetve volt. A cég ellen 2013-ban és 2014-ben is törvényességi eljárás indult. 2013 óta felszámolás alatt áll. Tulajdonosa, főrészvényese egy New York-i cég: Executor Capital LLC., US 10001 New York 875. A cégről az Optenben ma már alig található adat. Szerencsére az Igazságügyi Minisztérium beszámoló portálja nem felejt olyan könnyen. Összesen egy, azaz egyetlenegy beszámolót adtak le működésük során, a 2010-est. Eszerint a kft. jegyzett tőkéje 1 milliárd forint, teljes forrása, befektetett eszközállománya 1,2 milliárd forint. Bevétele nincs, forgóeszköze 664 ezer forint. És el ne felejtsük: összesen 6 cégben van tulajdonrésze, érdekeltsége.
2010-ben – abban a gazdasági évben, amelynek fő pénzügyi adatai a fenti számok – az Executor Capital Beruházási Zrt. a MITT Zrt. főrészvényese, tulajdonosa. Ugyanebben az évben a MITT Zrt. tulajdonrészt szerez az 500 millió forint pályázati pénzt elnyert Bornemzet Nonprofit Kft.-ben és kölcsönöz is neki. Ő is lesz a mórahalmi makettpark generálkivitelezője. A projekt kapcsán, mint már írtuk, költségvetési csalás miatt emeltek vádat, mert a pénz gyakorlatilag eltűnt. A projektgazda Bornemzet tulajdonosa, Dlusztus Imre a Szeviép Zrt. egyik leányvállalatának, az MC Sportreklám Kft.-nek is ügyvezetője. Az MC Sportreklámba és annak társtulajdonos cégébe, a Biztonsági Üzem Kft.-be összesen nagyjából 500 millió forint tagi kölcsönt toltak ki a becsődölő Szeviép Zrt.-ből.
Nos, ezt a feldúsított MITT Zrt.-t pakolják be csak egy év időtartamra, az egyébként akkor alapított, New York-i céges tulajdonban lévő Executor Capital Beruházási Zrt.-be, ami rögtön 1 milliárdos vagyonnal kezdi meg a tevékenységét, hogy aztán cégtörvény sértések során át, érdemi működés nélkül évek múlva felszámolják, kényszertöröljék.
A fantomcégtől a szálak B. Sándorig és családjáig vezetnek
A rejtélyes, érdemi tevékenységet nem végző, New Yorkba kivezetett cég összesen 6 céges érdekeltsége közül a MITT-en kívül még 2 működik. Az egyik a Gerlóczy u. 5 Kft., amelynek nevével már találkoztak sorozatunk előző részében. Az ingatlanforgalmazó cég másik tulajdonosa az S.A. Investor, B. Sándor családi cége, amely rögtön a megalapítása utáni három gazdasági évben egymás után nagyjából 180 millió forint kölcsönt tolt ki a Gerlóczyba, akkor, amikor még bevétele se nagyon volt. Az S.A. Investor cégjegyzésre jogosult ügyvezetője akkor B. Roland volt.
A 2010-ben, Faddon bejegyzett Szeviép Hungary Kft.-t egy év alatt háromszor nevezték át, tulajdonosa az Executor Capital Zrt., ügyvezetője a Szeviép Zrt. csődeljárás kezdetkori ügyvezetője, B.-ék mégis pofátlanul mindent letagadtak
Szintén az Executor Capital Zrt., majd a New Yorki anyacég, az Executor Capital LLC lett a tulajdonosa 2010-ben a KBR EconomiSm Kft.-nek. Ez így még nem hangzik érdekesen, amíg a cégtörténetben meg nem nézzük az előzményeket, például az elnevezésnél. Mert akkor kiderül, hogy a KBR EconomiSm Kft. nem más, mint a 2010 júniusában Faddon bejegyzett Szeviép Hungary Kft., amelyet abban az egy évben háromszor neveztek át. Mindössze három hónapig volt Szeviép Hungary Kft. Szeptembertől októberig, egy hónapon át Stock Consulting Gazdasági Tanácsadó Kft., majd októbertől 2012 augusztusáig Híd Akvizíciós Gazdasági Tanácsadó Kft. 2010 augusztusában volt az utolsó névváltoztatás. Ekkor lett a cégből KBR EconomiSm Kft., már ameddig még “működött”. Néhány hónap múlva ugyanis elkezdődött a felszámolása, miután nem fizetett adót. 2011-ben háromszor is a NAV általi végrehajtás alatt állt. Azt, hogy ez mekkora összeg volt nem tudni, de az biztos, hogy a fantomcég jegyzett tőkéje potom 2 milliárd forint.
Az e-beszámoló szerint 2010-ben a cégnek még 5 millió forint sem volt a bevétele, viszont szépen költekeztek: szolgáltatásokra például 46 milliót, bérköltségre 16 milliót, további “személyi ráfordításokra” és “egyéb ráfordításokra” 70 milliót számoltak el. Persze vastagon veszteségesre hozták ki az évet.
És nemcsak a névegyezés, a háttérben tulajdonos Executor Capital Zrt. utal szoros kapcsolatra a 2 milliárdos kamucég és a Szeviép-vezérek között. A Szeviép Hungary Kft.-nek – vagy nevezzük bárminek az összesen négy elnevezése közül – egy bizonyos N. István az ügyvezetője, éppen, mint a Szeviép Zrt.-nek a csődeljárás idején.
A nem kicsit gyanús ügyletekre 2010-ben egyébként a Szegedma.hu is felfigyelt. Meg is keresték az akkor már csődeljárás alatt álló Szeviép Zrt.-t, hogy rákérdezzenek a furcsa összefüggésekre, illetve arra, nem pénzkimentés történik-e éppen a Szeviépből. B. Sándor egy közleményt küldött a lapnak, amiben azt írta, semmi közük a faddi céghez, azaz sem részesedésük, sem befolyásuk nincs annak működésére. Még az ügyvezető-egyezést is megpróbálta kimagyarázni. Azt állította, hogy az Executor Capital Zrt.-vel akkor vették fel a kapcsolatot, amikor fizetési nehézségeik jelentkeztek, hogy szállítói és vevőkövetelések kezelésében közreműködjön. Állítása szerint N. Istvánt ők delegálták a Szeviép Zrt. vezetésébe, de nem voltak elégedettek, ezért el is küldték. Az Executor Capital Zrt. ezután jegyeztette be a Szeviép Hungary Kft.-t, az ő tudtuk és megkérdezésük nélkül.
Nyilatkozat
A Szeviép Hungary Zrt. elnevezésű céget az Executor Capital Zrt. alapította. Ebben a cégben még közvetett formában sem rendelkezünk részesedéssel, működésére befolyással nem bírunk. Az Executor Capital Zrt.-vel fél éve vettük fel a kapcsolatot annak érdekében, hogy a halmozódó szállítói- és vevőkövetelések kezelésében közreműködjön a Szeviép Zrt.-nél és a portfolióba tartozó cégeknél. Ez a cég delegálta a Szeviép Zrt. igazgatóságába Nemes Imrét. A cég válságkezelés keretében nyújtott tevékenységével azonban nem voltunk megelégedve, az együttműködésünket megszüntettük, ekkor Nemes Imre le is mondott igazgatósági tisztségéről (cégbírósági átvezetés előkészítése folyamatban van). Ezt követően az Executor Capital Zrt. megkérdezésünk és hozzájárulásunk nélkül létrehozta 2010. június 30. napján a Szeviép Hungary Zrt.-t. Mindezt azért tartottam szükségesnek rögzíteni, hogy biztosítsak mindenkit afelől, hogy semmiféle vagyonátmentés nem folyik. Feltehetően ilyen szándék esetén senki sem lenne olyan ostoba, hogy ugyanolyan nevű társaságot hoz létre…
Szeged, 2010. július 23.
Baranyi Sándor
Szeviép Zrt.
Azért azt jegyezzük meg, hogy 10-20 éves sikeres gazdasági múlttal rendelkező üzletemberektől – akik még a 100 leggazdagabb magyar sorába is felkerültek – az, hogy válságkezelésre egy abban az évben alapított, referenciával nem rendelkező, ismeretlen eredetű céget kértek volna fel, nem hangzik túl hitelesen. Ahogy a bosszúból elkövetett cégnévlopás is legfeljebb egy zs-kategóriás tévéfilmben csúszna át. Úgy tűnik, mégis bevették, mert a Szeviép Hungary Kft. feltűnését, négyszeres átalakulását és 2 milliárdjának eltűnését a számos, a Szeviépre utaló összefüggés ellenére a továbbiakban senki sem firtatta, vagyis csak néhány cikk erejéig, amikor a cég a Vasas futballklubba is bevásárolta magát.
A cég, amely akkor épp Híd Akvizíciós Zrt. néven működött, 2011 februárjában megvásárolta a Vasas Futball Klub Kft. többségi tulajdonrészét. Akkor több lap is foglalkozott földből kinőtt cégekkel és azok offshore hátterével.
Több cégnév is előkerült az akkori cikkekben, és még több, ha az Optenben azokra rákeresünk. Közös bennük, hogy mindegyik rövid ideig működött, jelentős vagyon jelent meg bennük, mégis legfeljebb egy-két évig működtek. Több eljárás is zajlott körülöttük, adóhátralékok miatt végrehajtás alatt is álltak, végül mindet felszámolták, kényszertörölték. A háttérben mindegyik mögött külföldi offshore hátterű cég jelenik meg – ja, és mindegyiket 2009-ban vagy 2010-ben, tehát a Szeviép-csőd idején alapították, és mindegyik kapcsolatba hozható a Szeviép Zrt.-vel, vagy az annak érdekeltségébe tartozó cégekkel.
A többször átnevezett Szeviép Hungary Kft. egyik tulajdonosa tehát az Executor Capital Zrt., a másik a Premium Bau Kft., amit egy évvel korábban, 2009-ben hoztak létre egy építési projekt szervezésére.
A Premium Bau a Szeviép Hungaryn kívül tulajdonosa a Goldmark Consulting Kft.-nek is. A cég ellen 2011-től törvényességi felügyeleti eljárás folyt. Ügyvezetői eközben egymás után mondtak le, dobták be a törülközőt. 2014-ben a bíróság elrendelte a cég kényszertörlését, amelynek addigra csaknem félmilliárd forint adótartozása volt. 2019-ben a Premium Bau Kft.-t is kényszertörölték.
Szintén tulajdonosa volt az Executor Capital Zrt., illetve annak amerikai anyacége, az Atrium House Kft. A céget, amely megvásárolta a volt Malév-irodaházat, 2005 decemberében, hárommillió forint jegyzett tőkével alapította az Egyesült Államokban bejegyzett H-Invest Ltd. Még az Index írta meg, hogy 2009-ben, kacifántos úton, egy Belizében, egy Cipruson, majd egy Seychelle-szigeteken bejegyzett offshore cégen keresztül került a Szeviép Zrt. birtokába. 2010-ben, a Szeviép csődeljárásának kezdetén szerezte meg a többségi tulajdont az egy hónappal korábban bejegyzett Executor Capital Zrt., a kisebb hányadot a New York-i székhelyű Executor Capital LLC. 2011-ben az Atrium House-nak már 2,8 milliárd forint tartozása volt beszállítói, hitelezői felé. Felszámolás alá került.
Az Executor Capital LLC továbbá egy szintén 2010-ben, tehát Szeviép-csőd évében bejegyzett cégben is tulajdonos, a neve Turul Estate Kft. Ezt a vállalkozást 2015-ben számolták fel. A cégről egyébként semmilyen elérhető adat nincs, beszámolót, mérleget nem adott le.
Feltételezhető, hogy mindaz, amit eddig, a négyrészes sorozatunkban bemutattunk, csak a jéghegy csúcsa. Csak Magyarországon bejegyzett cég 150-200 is lehet a hálóban, mivel már nem is mindegyik működik: sokat átneveztek, felszámolás alá került cégeket más cégekbe mentettek át, lekövethetetlen. A külföldi érdekeltségekbe, offshore cégekbe egyáltalán nem látni bele, csak az rajzolódik ki, hogy a pénz körbeutaztatások végpontjaiként, utolsó cégként jelennek meg nagyon sok esetben. Hogy mennyi pénz, ingatlan lehet ezekben a cégekben, és a teljesen nyilvánvaló strómanok mögött ki vagy kik a valódi tulajdonosok, azt a hatóságoknak kellene kideríteni, de egy másik eljárásban. A tíz éve tartó Szeviép-per ugyanis a tulajdonos cégek érdekeltségeit egyáltalán nem vizsgálta. A bíróságon elhangzottakból tudjuk, hogy a nyomozók még azoknak a cégeknek, leányvállalatoknak a könyvelését, iratait sem foglalták le, amelyekbe azt a bizonyos 1,5 milliárd forint kölcsönt kitolták – pedig az csak töredéke, kicsi szelete a valódi céghálónak. És akkor még egyetlen szót sem ejtettünk G. Attiláról, a Szeviép Zrt. gazdasági igazgatójáról, aki pénzügyi, gazdasági felelősként végigasszisztálta a cég csődjét, érintett cégekben vezérigazgató, mégis elkerülte a büntetőeljárás. G. Attila az Opten szerint több, mint egy tucat cégben érdekelt, amelyekből megint csak újabb hálót lehetne felrajzolni. Valahol azonban abba kell hagyni, ha már befejezni nem lehet. Mi eddig jutottunk. De már az, amit eddig csokorba szedve felmutattunk, megalapozhatna egy sokkal átfogóbb és alaposabb büntetőeljárást.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula
Facebook
Twitter
YouTube
RSS