A szocialista pártnak vége! – Szili Katalin és az Öreg

A szocialista párt egyik vezető tisztségviselőjeként Szilik Katalin 2010-ben a címben szereplő kijelentés kíséretében lépett ki az MSZP-ből. Úgy érezte, hogy egy baloldali párt így nem politizálhat, már akkor lehetett látni, hogy az MSZP „feloldódott a liberálisokban”. A legnagyobb hibának azt látta az Országgyűlés egykori MSZP-s elnöke, hogy a szocialisták nem merték felvállalni az egykori nagy párt szociáldemokrata értékeit, magát a szociáldemokrataiságot.

Az egymást követő szocialista elnökök, sőt, az elnökségből senki nem ellenkezett, amikor a Demokratikus Koalíció kivette a kezükből a szociáldemokrata jelzőt. Horn Gyula után világosan lehetett látni – magyarázta Szili Katalin –, hogy a párton belül megbújtak a liberális elveket vallók, mint például Hiller István, Lendvai Ildikó, Gyurcsány Ferenc, akik nem engedték, hogy az MSZP saját, szociáldemokrata útját járja; nem volt trendi szocdemnek lenni azokban az időkben a budapesti liberális közegben. A miniszterelnöki főtanácsadó szomorúan konstatálta, hogy mára az MSZP lenullázódott. Szili jelenleg a balliberális, jobban mondva globalista oldalon nem lát olyan koherens erőt, olyan, Orbán Viktorral összemérhető, jövőt formáló vízióval rendelkező politikust, amely el tudná vezetni az országot.

Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadóval ezen kívül beszélünk a határon túli magyar kisebbség helyzetéről, az Európai Unió közömbösségéről a nemzeti kisebbségekkel szemben, de szóba kerül Szent István egyetemes keresztény öröksége, amiből ma is lehetne tanulni.