Pesti Srácok

A taco és a tikka masala meg tudták csinálni – a migránsoktól is elvárható lenne

A taco és a tikka masala meg tudták csinálni – a migránsoktól is elvárható lenne

Rettenetesen ostobák a baloldaliak. Fingjuk sincs, hogy mi az az epazote vagy a masa harina, de állítják, hogy nagyon fognak nekik hiányozni a mexikói ételek azután, hogy Trump az illegális migránsok kitoloncolásába kezdett. Sőt, megtiltanák a Trump-szavazóknak, hogy mexikói ételeket egyenek. A helyzet az, hogy amit az amerikaiak esznek, annak csak nagyon kevés köze van a mexikói konyhához, mert ezek az ételek – a határon átszökdösőkkel meg drogcsempészekkel ellentétben – asszimilálódtak az amerikai ízléshez, illetve kénytelenek voltak alkalmazkodni, ha túl akartak élni. Szóval a tacónak sikerült amerikaivá válnia, ahogy a gyros is magyar lett, amit a belpestiek a körúton beb@szva esznek hajnali kettőkor. És akkor miért is nem várható el a migránsoktól is, hogy alkalmazkodjanak, és hogy beolvadjanak a befogadó ország kultúrájába? Vagy legalább az, hogy megpróbáljanak papírokkal, legálisan megérkezni?

Igen, tudjuk, úgy szép a világ, ha változatos, ha kulturálisan sokszínű. Csakhogy az az igazság, hogy Amerika totálisan lenyomta például a hagyományos mexikói konyhát és a saját képére formálta azt. Amit az amerikai ember ismer, az csak a nevében hordozza Mexikót, de valójában ízig-vérig amerikai. Ahogyan egyébként az európai ízléshez kellett alkalmazkodni az indiai konyhának is, mert csak nagyon kevés fehér ember van, aki bírná gyomorral az igazit. De említhetnénk a shawarmát is, vagyis azt az ételt, amit mi csak gyrosként, döner kebabként ismerünk, és aminek az eredetije teljesen más.

A fehér ember egészen egyszerűen nem ehhez volt hozzászokva, tehát változtatni kellett.

Mondok néhány példát: az eredeti mexikói ételek gyakran erősen fűszerezettek, sokszor csípősek, bonyolult elkészítési módokkal és helyi alapanyagokkal (pl. epazote, kaktusz, különböző chili paprikák). Az amerikai közönség azonban az enyhébb, krémesebb, sajtosabb és húsosabb ételeket részesítette előnyben, így az ételeknek alkalmazkodniuk kellett.

PestiSracok facebook image
Fotó: X

És már a legalapabb dolognak is: az eredeti tortilla ugyanis nem sima kukoricalisztből, pláne nem fehér lisztből készül Mexikóban, hanem masa harina az alapja, ami szárított kukoricaszemekből készül. Attól teljesen más, hogy a szemeket oltott meszes oldatban áztatják, a héja leválik, különböző vitaminok, fehérjék szabadulnak fel. És csak ezután szárítják és őrlik. Olyanról, hogy hard taco, Mexikóban korábban nem is hallottak. Aztán ott van a fűszerezés: az eredeti receptek kakukkfűvel, epazotéval, guajillo- és pasilla chilivel készülnek, míg az amerikai Tex-Mex konyhában az oregánó, fokhagymapor és chilipor dominál. Plusz az amerikai verziókban gyakran tejföllel és különféle sajtszószokkal lágyítják az ételeket, ami az eredeti mexikói fogásokban ritkán fordul elő. De bármennyire is meglepő, a mexikói konyhában kevés sajtot használnak, és ha igen, az általában fehér, friss sajt (pl. queso fresco). A Tex-Mex verziókban viszont olvadt cheddar vagy Monterey Jack kerül az ételek tetejére.

Érdekesség: az egyik leghíresebb mexikói taco, a taco al pastor nagyon hasonlít a shawarmára (vagy “magyarul” gíroszra), ugyanis libanoni bevándorlók hozták magukkal a technológiát. Rengeteg fűszerrel és ananásszal marinált sertéshúsból készül. De imádnak marhanyelvet betekerni, amit meglepő módon a Taco Bellben nem árulnak.

Az arab országokban főként bárányt, vagy kecskét használnak. Ezen kívül az eredeti arab shawarma fűszerezése sokkal intenzívebb, keletiesebb, gyakran használ fahéjat, kardamomot és köményt. Szóval míg az eredeti arab döner egy lassan sült, pácolt húsétel, amelyet könnyű lapos kenyérben vagy tányéron tálalnak, addig az európai döner kebab egy nehéz, gyorséttermi fogássá vált, amelynek célja az olcsó, laktató és gyors fogyasztás. Na meg a másnaposság kezelése.

Mondjuk szerintem ez a szerep tök méltatlan egy ilyen jó kajához.

Az indiai konyha rejtelmeibe talán most nem megyünk bele, de erről érdemes tudni, hogy a chicken tikka masala valójában egy brit étel, amely az Egyesült Királyságban született, nem pedig Indiában. A legenda szerint egy skót-indiai étteremben, Glasgowban találták ki valamikor a 20. század közepén. Egy történet szerint egy vendég panaszkodott, hogy a sült csirke túl száraz, ezért a szakács egy paradicsomos-tejszínes mártást készített hozzá, és így született meg a tikka masala. Mondjuk én joghurttal szoktam csinálni.

Talán már mindenki érti, hogy mire próbálok kilyukadni: egy országban természetes, hogy az ott élő emberek elvárják a közös normák betartását, ahogy azt is, hogy a fűszerezés az ő ízlésük szerint legyen.

És nem, nem arról van szó, hogy a taco ezentúl legyen az, amikor két kenyér közé mogyoróvajat ken az ember, hanem igenis őrizzen még néhány szerethető vonást az eredetiből, de mégis legyen olyan, amitől nem lesz az embernek hasmenése.

Ha pedig lesz, akkor fel kell őket nyomni a Nébihnél. Aztán ha ellenkezik, akkor jöhetnek a népegészségügyi hatóságok.

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!