A mélyállam, azaz a Deep State felszínre kerüléséről, az Amerikai Egyesült Államok (USA) befolyásszerzésre irányuló politikájának elszabadulásáról közölt történelmi elemzést Békés Márton történész a Látószögblogon. A Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója írásában végigveszi, hogyan alakult át a tizenhárom egyesült, egykori brit gyarmat politikája és lett az USA immár nyíltan az egész világot irányítása alá vonni igyekvő nagyhatalommá. A dolgozat rendkívül aktuális, hiszen épp a minap dőlt el – ha eddig bárkinek kétsége lett volna –, hogy Joe Biden lesz az Amerikai Egyesült Államok új elnöke. Trump jogi kifogásait a billegő államokban egymás után söprik le, közben az elektori szavazatok mindent eldöntő többségét, 302 szavazatot a demokraták jelöltje Biden kapta, míg a leköszönő elnök, Donald Trump 232-t. Ami mindezen felül tény, hogy a választást nem Joe Biden, hanem a Deep State nyerte, amelynek befolyása érinthetetlennek tűnik, és történtek után csak még inkább elszabadul, globálissá válhat.
Békés Márton blogjában felidézte, hogy az Amerikai Egyesült Államok a Csendes-óceán partvidékéig való kiterjeszkedéséig, vagyis 1898-ig elszigetelt politikát folytatott és nem avatkozott más államok, országok ügyeibe. Az izolacionista politika feladásával eljött az amerikai hegemónia korszaka, először csak a saját kontinens déli részén, majd egyre szélesebb körben a világon. Az utóbbi időszakban a fegyveres, politikai, gazdasági és kulturális befolyásszerzés, a mélyállamban, az úgynevezett Deep State-ben zajlott, amely a Biden-adminisztráció színre lépésével a felszínre került és most megpróbálja nyíltan átvenni az irányítást.
A történész sorra vette, az USA miként szállta meg Kubát, egy sor karibi szigetet, valamint Puerto Ricót és a Fülöp-szigeteket, gyakorolt nyomást Kínára, szorította ki Japánt a térségből, majd 1917-ben, az első világháborúba való belépésével izolációs nemzetközi magatartását immár globális méretekben is feladta. Mindezt persze világmegváltó díszcsomagolásba burkolva, amit úgy neveznek: demokrácia.
Békés megjegyezte: a demokrata Woodrow Wilson is arról beszélt a Kongresszus előtt, hogy biztonságossá kell tenni a világot a demokrácia számára. Az Öböl-háború után George Bush már a NATO-val erősítette meg a fenti törekvéseket, amikor Új Világrendet hirdetett.
A Szovjetunió széthullásától, vagyis 1991-től kezdve a kétpólusú világrend helyébe fokozatosan egy globális-unipoláris lépett. Ettől kezdve, mintegy negyedszázadon keresztül, pártállástól függetlenül minden amerikai elnök a Pax Americana létrehozásán dolgozott: hol nemzetközi felhatalmazással, hol egyedül cselekedve, de minduntalan erőnek erejével
– fogalmazott a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója. Bill Clinton két cikluson át Szomáliától Jugoszláviáig a humanitárius intervenció jegyében erőltette akaratát a világra. George W. Bush szintén két cikluson át, Afganisztántól Irakig a terrorizmus ellen harcolt, amit Obama folytatott Líbiától Szíriáig, hogy kierőszakolja az arab tavaszt. A világszerte az USA befolyásgyakorlásáról szóló háborúk abban a négy évben szüneteltek, amíg Amerika elnökét Donald Trumpnak hívták.
Békés Márton szerint fennállása első száz évében az USA nemzetállamként cselekedett, a második, immár az egész világot amerikaivá tenni akaró századában egyre inkább birodalomként viselkedett. A Birodalom pedig egyre inkább elvált magától az amerikai államtól, és éppen ezért tudott tovább működni, az államtól függetlenül, a neoliberális–globális világrend jegyében Trump elnöksége alatt is, a mélyben. Amikor Trump a mocsár lecsapolását hirdette meg, ennek a Deep State-nek üzent hadat.
A kormányzat helyén hagyott, ellentartó másod-harmadvonal lobbistákkal, ügyvédi irodákkal, tanácsadócégekkel és felügyelőbizottságokkal, hálózatot alkotva a donorszervezetekkel, nagyvállalatokkal és médiakonglomerátummal, a Soros-féle NGO-kkal mérsékelni, sőt blokkolni tudja a demokratikusan megválasztott állami vezetés cselekvését
– írta a történész.
Trump az államvezetéstől távolabb tudta tartani a Birodalom képviselőit, de megtörni, pláne szétzúzni őket, nem. A négy évig árnyékállami létbe kényszerített Birodalom képviselői végre előbújhatnak a katakombákból, mostantól újra a Deep State lesz a real state
– jegyezte meg Békés Márton. A szerző sorra vette azokat a háttérből, mélyből előlépő politikusokat, akik már látható, hogy újra vezető pozíciókhoz jutnak és ismét a kezükbe veszik a gyeplőt: elsősorban az a Joe Biden lesz az elnök, aki 1973 és 2009 között Delaware állam szenátora volt, ilyen minőségben támogatta a boszniai beavatkozást, majd Jugoszlávia bombázását és Irak megszállását, s miután sikertelenül indult a 2008-as demokrata elnökjelöltségért, a választás után Obama alelnökeként szolgált nyolc évig. A legfontosabb pozíciókba, mint a külügyi és a védelmi tárca vezetője, a CIA igazgatója és a nemzetbiztonsági tanács, Clinton-veterán, Obama alatt továbbszolgáló, az elmúlt években pedig a tanácsadó cégek, corporate boardok, nemkormányzati és globális szervezetek alkotta lápvilágba alámerülő alakokat jelöl Biden.
Elnöki nemzetbiztonsági főtanácsadó lehet Hillary Clinton egykori külpolitikai főtanácsadójából, és CIA-főigazgató a hírszerzés Obama alatti igazgatójából; Avril Haines egy időben az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója is volt. A Fehér Ház Obama alatti politikai igazgatójából és a Nyílt Társadalom Alapítványok – Open Society Foundations – elnökéből munkaügyi miniszter lehet Patrick Gaspard. Pénzügyminiszter lehet Clinton egykori gazdasági tanács-elnökéből és Obama FED-elnökéből, Janet Yellenből, valamint az ország ENSZ-nagykövete a Külügyi Szolgálat volt főigazgatójából, Linda Thomas-Greenfieldből. A Birodalom szerkezetének egyik legfontosabb figurája, Biden várható külügyminisztere, Tony Blinken, védelmi miniszter pedig Michèle Flournoy lehet; utóbbi Clinton és Obama alatt is védelmi államtitkár volt. Blinken annak a volt magyarországi nagykövetnek a fia, aki 1994 és 1997 között a nyugati működőtőke beáramlásának elősegítésén, a privatizáció kiszélesítésén és felgyorsításán, Magyarország NATO-csatlakozásán dolgozott – idézte fel Békés, aki azt is megjegyezte, hogy Donald Blinken még Bokros Lajos sokkterápiáját is lelkesen üdvözölte.
Egy ízben például azt nyilatkozta, hogy Magyarországon, hála a Bokros-csomagnak […] rengeteg pozitív lépés történt annak érdekében, hogy megfeleljen a Nemzetközi Valutaalapnak és az európai követelményeknek, a Wall Street Journalben pedig azt írta, hogy nyilvánosan megtapsolom a magyar kormány bátorságát, másutt Bokrost és Surányi Györgyöt egyenesen álomcsapatnak nevezte
– írta Békés Márton. Blinken hosszas és szerteágazó politika pályafutása során mindvégig Joe Biden jobbkeze volt, így most az új amerikai kormány egyik, ha nem a legbefolyásosabb tagjává avanzsálhat. Blinken mindig is az Egyesült Államok aktív külpolitikai szerepvállalását támogatta; céljai között kifejezetten a Trump által felmondott globális kötelezettségek restaurálása is szerepel.
A Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója szerint Magyarország már a baloldali kormányok idején is műveleti terület volt és most ismét az lehet, vagy legalábbis az USA mindent el fog követni ezért.
A Birodalom visszavághat, már nem egyszerűen csak a progresszív demokrata adminisztráció korábbi vagy eddig lappangó képviselői kerülnek felszínre, hanem hozzák magukkal azokat is, akik mindvégig az agytrösztök, tanácsadócégek, lobbisták, NGO-k, befektetési alapok és nagyvállalatok alkotta politikai alvilágban tevékenykedtek
– hangsúlyozta Békés Márton.
Az egész bejegyzés ITT olvasható, aprólékos történeti áttekintéssel, amelynek a fentiek mindössze csak szűk kivonatát adják.
Forrás: Látószög blog; Vezető kép: Getty Images
Facebook
Twitter
YouTube
RSS