A tiszások is tudják, hogy ciki tiszásnak lenni
A tiszások akármit megtehetnek. Vagyis azt hiszik. Például akár azt is, hogy egy részeg szektás odamegy valakihez egy majálison, provokálni kezdi, majd ráparancsol, hogy hagyja csak a másfél éves gyerekét magára, mert az most nem fontos, mert neki – mármint az elmebetegnek – joga van válaszokat kapnia az egyébként nem létező kérdéseire. Történt mindez pár nappal az után, hogy egy tiszás csoportban fideszesek megkínozásával és megölésével kapcsolatban fantáziált valaki. A szóban forgó ember kilétét természetesen nem fedem fel, bár megérdemelné, érdemes azonban elgondolkodni azon, hogy milyen lenne az általuk építgetett szeretetország, meg hogy egyébként mit képzelnek magukról.
A szóban forgó személy saját bevallása szerint már a tizedik sörénél tartott a tűző napon, mert olyan rosszul megy a sora az Orbán miatt, hogy a komolyabb árak mellett ezt is megteheti. Elmondása szerint amúgy fideszes volt, de most nem tudja, micsoda, de azt is elmondta, hogy neki is van gyereke, akinek egyébként jó az élete, viszont szerinte a háború nem érint minket, európaiakat, ezért felesleges erről beszélni.
A problémája persze az volt, hogy én komolyan gondolom-e, amit mondok. Hogy mit mondok, azt nem tudta pontosítani. A lényeg a felkérdezés volt, a provokáció.
És ami a legmegdöbbentőbb, azt követelte, hogy hadd menjen a másfél éves gyerek haza nélkülem, mert ő most válaszokat követel, és ne merészeljek elmenekülni. Konkrét kérdés persze továbbra sem volt. A gyerek közben már sírt, melege volt, de ez a szektást nem érdekelte. Mert bebaszva, büdösen neki kötekedni támadt kedve egy családi rendezvényen, és semmi nem állhatott az útjába. A szégyen sem.
Azon túl, hogy egy tiszás megint lejáratta magát nyilvánosan, és bebizonyította, hogy valami egészen elképesztő agresszió tombol a szektában, nem történt szerencsére semmi, de néhány dolgot azért mégis érdemes megfigyelni.
Például azt, hogy a legtöbb tiszás nem vallja be, hogy tiszás. Ők maguk is cikinek érzik az egészet, illetve valamiért a fideszességükkel akarják legitimálni, hogy annak ellenére, hogy baromi jól élnek, a világon semmi problémájuk, mégis utálhatják a "Zorbánt", még úgy is, hogy közben minden támogatást és segítséget igénybe vesznek a kormánytól, és az egzisztenciájukat is az elmúlt 15 évben alapozták meg az országot sújtó csapások ellenére is.
Meg amúgy miért is vallanák be? Ők maguk sem hisznek az új vallásukban, ráadásul nemrég még momentumosok, vagy DK-sok voltak ezek az emberek, talán még maguk is össze vannak zavarodva, annyit váltogatták a pártjukat és az identitásukat az elmúlt években.
A másik fontos tulajdonságuk pedig az agresszivitás. Magyar Péter és a Tisza Párt megjelenésével olyan mértékű agresszivitás és arrogancia jelent meg, ami korábban ismeretlen volt. És ez sajnos az átlag szimpatizánsok szintjén is igaz.
Szerencsére elfogadnunk nem kell őket, sőt egyet sem kell értenünk ezekkel az emberekkel, érdemes észben tartani velük kapcsolatban, hogy ők csak a provokáláshoz értenek, pont úgy, ahogy a vezérük. Nincs világnézet, nincs gondolat, nincs vélemény, nincsenek valódi kérdéseik és valódi válaszaik. Ők csak annyit tudnak, hogy zárt csoportokban fantáziálgatnak a Fidesz-szavazók megkínozásával és kivégzésével, és családos embereket zaklatnak, miközben azok kisgyermekükkel élvezik a szabadidejüket. Nekik, a jelenleg Tisza szektába összegyűlt komcsiknak csak egy a lényeg, hogy másnak rossz legyen. Az ő céljuk nem az ország fejlődése, nem egy háborút lezáró béke, hanem az, hogy a szomszédjuk, az ismerősük, vagy az utcán boldogan sétáló fiatal pár szarabbul érezze magát, és ezért addig provokál, és addig gyűlölködik, amíg ezt el nem éri.
De valójában mindezzel csak a saját nyomorúságukat erősítik, mi tudjuk a saját igazságunkat, mi továbbra is – Hunyadi után 600 évvel – hiszünk a magyar szabadságban, a magyarok nagyságában, és abban, hogy nem sokszor volt jobb magyarnak lenni, mint manapság.
És tudjuk azt is: „Az erőszak a gyengék végső menedéke.” Ezt amúgy Salvor Hardin mondta Asimov híres regényében, akinek a császár karakteréből Magyar Péter biztos sokat merít. Csak hogy olyan jövő nem létezik, még egy sci-fi regényben sem, ahol ilyenek irányíthatják az országot. Valakinek szólnia kellene már neki a rendezvényeken hőbörgés helyett.
Fotó: Hatlaczki Balázs/PS
