PetiKÉM újabban nem fiatal lányok lábai között mászik négykézláb, aktuálisan kórházhőmérsékleti ellenőrként villog. Az egészség- és oktatásügy persze két olyan szakpolitikai terület, amit a baloldal dühöngőnek használ arra, hogy jól kitombolhassák az Orbán-kormány elleni gyűlöletüket, a folyamatos megszégyenülés miatti frusztrációjukat. Abban talán egyetérthetünk, hogy a hazai baloldal világviszonylatban is előkelő helyen szerepel a “mentálisan aggasztó” politikai entitások képzeletbeli palettáján, hiszen arra is képtelenek, hogy egyetértsenek bármiben is. Kivéve persze azt, hogy nekik kell hatalomra jutni, majd jól elszámoltatni a kormánypárti szavazókat, móresre tanítani őket, lehetőség szerint azonnal börtönbe zárni, lámpavasra lógatni, IFA-platóra tenni, ellehetetleníteni még az utódaikat is. Mert amúgy tényleg felháborító, hogy már tizennégy éve nem tudnak látványos támogatottságot szerezni a nagy kormánybuktatáshoz, még akkor sem, ha időnként feltűnik egy-egy messiáskarakter, akit aktuálisan nem Gyurcsány Ferencnek hívnak. Jól látható, hogy az olyan magas szellemi korlátokat, mint amit a kommunista-liberális-anarchista szellemi holdudvar épített maga köré, még külföldi tuninggal sem lehet megugrani. PetiKÉMnek sem sikerült.
A bármiféle morális, erkölcsi normát nélkülöző terep lett az ellenzék komfortzónája, ahol mégiscsak olyan jó elhinni, hogy ők, együttes erővel lebonthatják majd ezt a fene nagy diktatúrát, felszabadítják a magyarokat az elnyomás súlya alól, hogy aztán újraépítsék a szocializmust , a bolsevik ditatúrát, mármint azt, amit ők demokráciaként emlegetnek. Ez nyilván “egyedül nem megy”, vagyis még sosem sikerült elérniük ezt anélkül, hogy közben ne szállják meg idegen csapatok az országot. Mondjuk, azért elgondolkodtató, hogy még mindig képesek hangoztatni, márványtáblákon hirdetni, hogy a dicső szovjet csapatok felszabadították hazánkat…Nyilván az a negyven év könnyedén feledhető, amit a kommunizmus súlya alatt volt kénytelen átélni ez a nemzet. Mindez már csak azért is fontos, hogy lássuk: PetiKÉM sem egyéb, mint egy hasznos hülye, aki elhiszi magáról, hogy Tisza Istvánhoz hasonló államférfi, vagy a Tisza, ami kilépve medréből elmos mindent, amit a NER felépített. Magyar Péter pártja azonban csupán egy újabb látványelem a baloldali tragikomédiában, ahol rá a tiszavirág szerepet osztották. Nézzük, miért is analóg a tiszavirágzás PetiKÉM produkciójával.
Mint ismert, nem véletlen terjedt el a köztudatban a kérészéletű kifejezés, hiszen a tiszavirág (Palingenia longicauda) életciklusa rendkívül különleges. Lárvaállapotban három évig élnek az agyagos aljzatú folyómederbe fúrva magukat. Ezután következnek e nagy méretű kérész életének utolsó és legfontosabb napjai. A rajzás csupán néhány óráig tart. Ez alatt a rövid idő alatt a tiszavirágok tömegesen emelkednek a víz felszínére, kibontják szárnyukat, és megkezdik látványos repülésüket és párzásukat. Először a hímek jelennek meg: az utolsó lárvastádiumot követően a partra repülnek és egy újabb vedlést követően érik el ivarérett állapotukat. A nőstényeknél ez a folyamat kimarad, és hirtelen, pár perces átváltozást követően válnak ivaréretté és egyből keresni kezdik a párjukat. Ezt az intenzív és kápráztató jelenséget nevezzük tiszavirágzásnak, mivel párzásuk közben összekapaszkodva, virágszőnyegként borítják be a folyók felszínét. Mára egész Európában egyedülálló módon csak Magyarországon figyelhető meg, a kérészek csupán pár óráig tartó násztánca azonban sok külföldi érdeklődését is felkelti. Valószínűleg Önöknek is feltűnt, PetiKÉM sem más, mint egy ilyen látványos elem, akiről hamar kiderült, képtelen fenntartani a káprázatot: valódi társadalmi támogatottságot csak rövid ideig tudhatott magáénak. Ráadásul olyan bázisra támaszkodva, akik eddigi jobbikos, szocialista, liberális bőrükből kifordulva most éppen “demokraták” – jelentsen ez bármit is.
Azt azonban elérték, hogy ebben az új formátumban kijuttassák hőn szeretett vezérüket az EP-be, ahová amúgy egyáltalán nem vágyakozott – legalábbis a kampány alatt ezt hangoztatta, majd nagy kegyesen a “népakarat” előtt fejet hajtva mégiscsak felvette a mandátumát.
És akkor itt álljunk meg egy röpke pillanatra, mert fontos tudatosítani az elvtársak fejében: PetiKÉM célja korántsem a választói akaratnak megfelelő érdekképviselet, hanem saját politikai tőkéjének kovácsolása. Közben arra kiválóan alkalmasnak bizonyult, hogy a neokomcsi halálbarbikat kipenderítse Brüsszelből, a Momentum hazaárulásban jeles különítményét így radírozva ki a politikai palettáról.
Itt halkan jegyezném meg, hogy talán mégsem kellene megúszniuk a felelősségre vonást mindazért a hazaáruló tevékenységért, amit az elmúlt években magyar EP-képviselőként, rezzenéstelen arccal tettek meg. Gyomorforgató volt látni azt a momós ujjongást, kéjes örömöt az arcukon, amikor kihirdették a Magyarország ellen indított eljárásokat, szankciókat. Meggyőződésem, hogy azok, akik külföldi beavatkozásért könyörögtek Magyarország “aggasztó politikai helyzete miatt”, hazaárulók, akiknek nem jár a jótékony feledés homálya. Még akkor sem, ha éppen a politikai süllyesztő pöcegödréből pislognak, mint egy Népszabiba tekert tükörponty.
A Momentum kigolyózására hivatott Tisza(virág) Párt PetiKÉMje pedig talán tudatosíthatná magában: hiába a látványos hőmérőzési akció a kórházakban, ettől ő még nem lesz a politikai paletta meghatározó alakja, Orbán Viktor utódja, és bizony nem fogja megbuktatni a NER-t. Mert tehet bármit, mutathatja magát bárminek, bárkinek, bárhogyan… ő akkor is csak egy áruló. És az árulásra nincs bocsánat.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS