Tovább folytattuk a Zuschlag-akták feltúrását, olyan vallomásokat keresve, amelyek igazolják: a nyomozás és a per során a pályázati pénzek szocialista politikusokhoz és MSZP-közeli ifjúsági szervezetekhez irányításában nemcsak a végül elítélt figurák, hanem az MSZP legfelsőbb körei is érintettek voltak. Riportunkból kiderül: a Lamperth Mónika akkori belügyminiszter jobbkezeként ismert volt rendőrkapitány, Lusztig Péter személyesen avatkozott bele a nyomozásba, és Zuschlag eleinte hozzájutott a nyomozás összes kényes adatához, sőt: még a lehallgatott telefonbeszélgetések is nála landoltak. Joggal hihette tehát, hogy az elvtársak régi szokásuk szerint segítik majd a lebukottakat, s – ahogy az egyik tanú meg is erősíti – a végül börtönre ítélt ifjú szocialista bízott benne, hogy megrovással megússza az ügyet. Lusztig egy lehallgatott beszélgetésben például így nyugtatta Zuschlagot: “Holnap fogok beszélni a megyei főkapitánnyal és szükség esetén fogom javasolni, hogy valaki beszéljen a legfőbb ügyésszel.” A nyomozás során bebizonyosodott, hogy Gyurcsány Ferenc, Mesterházy Attila és Arató Gergely folyamatosan egyeztetett a pályázati pénzek terelgetéséről, nekik mégsem görbült a hajuk szála sem. Zuschlag barátai – az ügyészeket is kiborítva – két éven át tudták blokkolni a nyomozást, s amikor már beindult az úthenger, Zuschlagot tovább altatták, nehogy kiboruljon a bili. Mindezek alátámasztására számos vallomást felidézünk és közreadjuk az egyik tanú beszámolóját idéző hangfelvételt is, amelyben még egy sor MSZP-s potentát neve elhangzik. Kiderül az is, hogy bár a per során bizonyítékok kerültek elő a Zuschlag által befizetett ötvenmilliós kártérítés fekete eredetére, ám evvel senki sem foglalkozott tovább.
CZIFRA JÁNOS – PestiSrácok.hu
Már 2008-ban, a Zuschlag János és társai ellen, a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon kezdődött perben többször felbukkant az, hogy alkudozás folyt a kiskunhalasi szocialista politikus és az MSZP között. Az MSZP el szerette volna érni, hogy az országgyűlési mandátumáról az emlékezetes Terror Háza előtti botrányos kijelentése miatt lemondott ifjúszocialista ne induljon el képviselőjelöltként 2006-ban Kiskunhalas térségében. Az alkudozás 2005-ben kezdődött, amikor Zuschlag még csak 28 éves volt, de már több mint egy évtizedes szocialista múlt állt mögötte. Zuschalg diktált, mert „markában” volt a kiskunhalasi szervezet, több száz fős tagságával. És gondoskodott a hátországáról is, mielőtt támadásba indult.
Az előzmények ismeretében le lehet írni: nem a véletlenek szerencsés alakulása révén lett Zuschlag a szocik „fiatal üdvöskéje”. Zuschalg János, miután 17 éves korában, 1994-ben belépett az MSZP-be, szédületes karriert csinált. 20 évesen már az Országos Választmány tagjává választották, 1998-ban pedig már az Országgyűlés legfiatalabb tagjaként korjegyző. A 2002-es választáson ismét az MSZP országos listájáról szerzett mandátumot. Kormánypárti politikusként megnyílt előtte az út ahhoz, hogy a hatalom pénzzel párosuljon. A kormánypárti politikus mohón vetette bele magát a pénzszerzés „szocialista világába”, melynek végén jó pár párttársától eltérően már nem volt szerencséje: börtönben végezte.
Zuschlag 2004. október 12-én a Terror Háza előtt tartott szocialista sajtótájékoztató előtt a holokauszt áldozatain viccelődött, ami a HírTv felvett és többször leadta. A magabiztos Zuschlag emiatt 2004. október 18-án kénytelen volt lemondani országgyűlési mandátumáról. Nagy árat fizetett tehát. A Kiskunhalasi Városi Ügyészség 2005-ben rutinvizsgálat keretében alapítványokat és civil szervezeteket vizsgált. Több szervezet gazdálkodását gyanúsnak ítélte, ezért feljelentést tett a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságon. A rendőrségi nyomozás két év alatt nem járt eredménnyel, pedig ekkor már Zuschlag nem volt országgyűlési képviselő, „csak” szocialista politikus.
Lamperth bizalmasa nyúlt Zuschlag hóna alá
Zuschlagot is meghallgatták a rendőrségen, de jellemzően az akkori állapotokra, az akkor már országgyűlési képviselői mandátumáról lemondott politikusnak sikerült elérni, hogy a hátsó kapun, észrevétlenül tudott bemenni a rendőrség Batthyány utcai épületébe. Persze ez volt legkisebb segítség a rendőrség részéről Zuschlagnak. Ehhez azonban kellett valaki. A nem is annyira titokzatos segítő Lusztig Péter volt. Lusztig Péter Baranya megyei rendőrfőkapitány, majd 1994-98 között az MSZP országgyűlési képviselője, később pedig Lamperth Mónika belügyminiszter kabinetirodájának munkatársa volt. Bács-Kiskun megye rendőr-főkapitánya 2007-ben Király Ferenc volt, aki Lamperth belügyminisztert jól ismerte. Korábban a miniszter hátországában, Kaposváron rendőrkapitányaként is tevékenykedett.
Lusztig Péter, a Belügyminisztérium kabinetirodájának volt tanácsadója, Gyurcsány Ferenc volt gyermek-, ifjúsági- és sportminiszter és Toller László, Pécs azóta balesetben elhunyt polgármestere szurkol a női kosárlabda Euroliga négyes döntőjének bronzmérkőzésén 2004 áprilisában –
MTI Fotó: Kálmándy Ferenc
A Kiskunhalasi Városi Ügyészség, miután észlelete hogy a rendőrhatóság nem hajtja végre, illetve nem megfelelően hajtja végre az ügyben adott írásos és szóbeli rendelkezéseket, utasítást adott arra, hogy vonják ügyészségi hatáskörbe a nyomozást. Közel két évig tartó „eredménytelen” rendőrségi nyomozás után az ügyészség átvette az ügyet és felgyorsultak az események, mert 2007. szeptember 19-én a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség bűnszervezetben elkövetett csalással vádolta meg az egykori szocialista képviselőt és őrizetbe vette. Szeptember 21-én a Szegedi Városi Bíróság pedig már előzetes letartóztatásba helyezte Zuschlagot.
Két évig blokkolták tehát a nyomozást
Az országos rendőrfőkapitány, a közben tábornoki rangra emelkedett Király Ferenc vezetői kinevezését indoklás nélkül 2007. november 14-ei hatállyal visszavonta. A bíróság előtt bebizonyosodott, hogy nem „az ügy bonyolultsága” miatt nem haladt a rendőrségi nyomozás előre. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2008. november 17-én lejátszotta azokat a hangfelvételeket, melyeken Zuschlag János és Őri András, a későbbi negyedrendű vádlott beszélgetnek. A 2007-ben lehallgatott beszélgetésben Zuschlag több alkalommal megnyugtatta a negyedrendű vádlottat; szavai szerint “én a rendőrséget tudom fogni”. “Tudom, hogy a Lusztignak más dolgai is vannak, de azért szerencsés lenne, hogyha tájékozódna a dologban” – mondta Őri. Zuschlag megnyugtatta. “jó majd telefonálok”. Őri hozzátette: “csak azért mondom, hogy messzemenőkig ne érezze azt, hogy rendben van minden, mivel házkutatás is történt”. Zuschlag azzal nyugtatta meg Őrit, hogy “ebben nem lesz bíróság, csak arra jó, hogy megrovást adjon az ügyész neked”. Zuschlag megjegyezte: “az együttműködés olyan alacsony volt a rendőrség részéről, hogy az ügyésznőnek már baszta az agyát”.
Fodor Endre tanácsvezető bíró 2008. november 17-én bejelentette: a per későbbi szakaszában le fogja játszani azt a telefonbeszélgetést, amelyben Zuschlag János beszélget a nyomozásról az akkor a Belügyminisztériumban dolgozó Lusztig Péter MSZP-s országgyűlési képviselővel. A Zuschlag és Lusztig közötti beszélgetést 2008. december 9-én hallgatta meg a bíróság. A lehallgatott beszélgetés szerint Zuschlag János hívta Lusztig Pétert. “Szia, Péter. Te Péter, nem akarok megint akadékoskodni, de a múlt héten elég keményre sikerült a rendőrség-ügyészség akciója. Tehát egy pártirodán tartottak házkutatást, majd visszaküldte őket az ügyész Kiskunhalasra, délután öt órára, hogy kaparjanak még össze bizonyítékokat. Semmit nem találtak” – mondta Zuschlag János.
Lusztig Péter rákérdezett, hogy valóban az “MSZP-szervezet pártirodáján” tartottak-e a rendőrök házkutatást Kiskunhalason. Zuschlag János a telefonbeszélgetés szerint azt mondta, hogy az ügyész küldte vissza Kiskunhalasra a rendőröket, és egy rendőr alezredes jött vissza. Zuschlag Lusztignak beszámolt arról, hogy a kollégája hallotta: “az ügyész ordítozott velük telefonon (…), hogy mi az, hogy nincs semmi”. “De nem az a probléma. Az ügyész öt órára visszaküldte őket. A rendőrök öt órakor csöngettek az irodavezetőmnél (…), egy rendőr alezredes jött vissza” – mondta a telefonba Zuschlag János, majd hozzátette: “A rendőrök se…, abszolút elmondták, az egész szarság”.
Zuschlagot altatták, Mesterházy, Gyurcsány és Ujhelyi kimenekült
Lusztig Péter megnyugtatta Zuschlagot: “Persze ezt mondtam én is neked. Rendben van, holnap fogok beszélni a megyei főkapitánnyal és szükség esetén fogom javasolni, hogy valaki beszéljen a legfőbb ügyésszel. Jó?” Zuschlag válasza: “igen, mert tényleg ez ciki, mert az a baj, hogy a Fidesz-iroda mellett van”. Lusztig így búcsúzott: “Jó rendben van. János, utána fogok holnap nézni.” Zuschlag megköszönte az ígért segítséget és ezzel véget ért a beszélgetés. Lusztig Péter is ki akarta hallgatni a bíróság, meg is jelent egy évvel később, 2009. november 30-án, de nem tett vallomást. Azzal indokolta vallomás megtagadását, hogy korábban a Központi Nyomozó Főügyészség kihallgatta és az ott elhangzottak államtitkot képeznek. Fura egy indoklás volt, hiszen a közte és Zuschlag János közötti lehallgatott beszélgetést korábban már lejátszotta a bíróság. Előző cikkünkben is felidéztünk egy olyan felvételt, ami bizonyítja: az MSZP vezetése mindvégig alkudozott Zuschlaggal.
Amikor a vádlottal játszik össze a szolgálat…
Zuschlag János részben szóban, részben írásban megkapta a telefonlehallgatásairól készített anyagokat, amelyeket egy operatív tiszt készített. Erről az elsőrendű vádlottal baráti kapcsolatba került tanú, Illés Péter, a Biogate Kft. vezetője beszélt a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon folyó perben 2009. október 27-én. Fodor Endre tanácsvezető bíró kérdésére az orvos végzettségű tanú elmondta: Zuschlag Jánosnak és neki is lakása van Szentendrén, egy lakóparkban, ahol egy alkalommal Zuschlag János közölte vele, hogy a telefonját lehallgatják, ezért ha beszélnek, akkor ezt vegye figyelembe. A tanú szerint Zuschlag János azt közölte vele: attól a csoporttól kapta az információt a lehallgatásról, akik szervezik ezt a tevékenységet. Fodor Endre tanácsvezető bíró a tanú nyomozati szakban tett vallomását is felolvasta, amely szerint Zuschlag János arról is beszámolt neki, hogy folyamatosan olvasta a telefonbeszélgetésekről, az operatív tiszt által készített kivonatos anyagokat, melyekből kihúztak olyan részeket, melyek nagyon kedvezőtlenül érintették volna. A tanú szerint Zuschlag Jánost befolyásos személynek ismerte meg, akivel jó volt szoros kapcsolatba kerülni, mert első kézből kapott információkat a politikai életről.
A baráti közelségbe került tanút Zuschlag János arra kérte, hogy a cég budapesti telephelyére bejelenthessen civil szervezeteket, amelyek pályázatokon indultak. A kérést azzal indokolta, hogy a fővárosi önkormányzathoz csak úgy lehetett pályázatot beadni, ha a pályázó szervezetnek Budapesten bejelentett címe volt. Később Zuschlag azzal a kéréssel fordult a tanúhoz, hogy számlákra volna szüksége, mert nem tud teljes mértékben elszámolni a pályázatokon nyert pénzekkel. A tanú teljesítette a kérést, mert arra számított, hogy a fiktív számlákért cserében üzleti haszon származhat Zuschlag János kapcsolatrendszere révén. A tanú vallomásában kitért arra, hogy Zuschlag János pályázatairól a Fibisz elnöke, Ujhelyi István is tudott. Ennek bizonyítására egy bajai találkozót említett. A nyomozás elindulása után egy bajai halászléfőző ünnepélyen Zuschlag János bemutatta Ujhelyi Istvánnak, aki megjegyezte: jó lenne, ha a számlákkal minden rendben lenne. Zuschlag János észrevételt tett a tanú által elmondottakhoz, mert vélemény szerint, az ügyészség a nyomozati szakban tett kihallgatásakor befolyásolta a tanút. A tanú határozottan visszautasította Zuschlag feltételezését. Kijelentette: az ügyészség nem befolyásolt vallomása megtételekor.
Hangfelvétel Zuschlag szomszédja és üzlettársa, Illés Péter tanú Fodor Endre tanácsvezető bíró által felolvasott vallomásáról. Ínyencek kedvéért a teljes vallomást közöljük, de a gyors megigazulásra vágyó olvasóink csak 15.40-től hallgassák a felvételt. Itt kiderül, hogy Illés szerint Ujhelyi és Zuschlag is megpróbálta őt valótlan vallomás megtételére kényszeríteni. Illés állítja, hogy Zuschlag a nyomozás során több MSZP-s politikussal és ifjúsági minisztériumi tisztviselővel, név szerint Gyurcsány Ferenccel, Lendvai Ildikóval, Tüttő Katával, Ocsovai Tamással, Arató Gergellyel, Ujhelyi Istvánnal, Katus Ferenccel, Őry Andrással, Krausz Csabával és Marsovszky Balázzsal folyamatosan egyeztetett. “Zuschlag pontosan tudta, kit mikor hallgat ki a hatóság és ki milyen vallomást tett” – állította a tanú.
Gyurcsányék mindenről tudhattak
A perben csak tanúként hallgatták ki Gyurcsány Ferencet, Mesterházy Attilát, Arató Gergelyt, Szilvásy Györgyöt, Ujhelyi Istvánt. Persze senki nem tudott Zuschlag törvénytelen pályázati rendszeréről. Pedig bebizonyosodott, hogy amikor Gyurcsány Ferenc állt az Ifjúsági és Sportminisztérium élén, hétfőnként megbeszélések voltak melyen nagyon sok alkalommal Gyurcsány és Mesterházy mellett Arató és Zuschlag is ott volt.
Zuschlag János a bíróságon
A per tizedrendű vádlottjának, a bűnpártolással perbe fogott Szente Zsolt kiskunhalasi ügyvédnek a védője az ítélet előtt elmondott védőbeszédében kijelentette: a baloldali politikai vezetésnek tudnia kellett arról, hogy a Zuschlag Jánoshoz köthető fiktív szervezetek pályázatokon elnyert pénzeiből finanszírozták a baloldali ifjúsági szervezet működését. Az ügyvéd védőbeszédében azt mondta: “ez az eljárás nem az elsőrendű vádlottról és a társairól szól, hanem arról, hogy ezt a bűncselekmény-sorozatot a baloldali politikai vezetés tudta és beleegyezése nélkül nem lehetett volna elkövetni”. “Az a meggyőződésem, hogy a vádlotti széksorok hiányosak, és nincs ember Magyarországon, aki ne lenne tisztában azzal, hogy ez az ügy nem elsősorban Zuschlag Jánosról és vádlott-társairól szól” – mondta perbeszédében a tizedrendű vádlott védője. Az ország morális válságának példájaként említette azt: a “korábban Baranya megyei rendőrfőkapitányként tevékenykedő, nagyhatalmú Lusztig Péter, aki telefonbeszélgetéseket folytat az elsőrendű vádlottal, ígéretet tesz a hathatós segítségre, majd tanúkénti meghallgatása során kijelenti, hogy mindaz, amit mondana, államtitok”. Az ügyvéd szerint a “mese kategóriájába tartozik”, hogy bármelyik képviselőjelölt, aki az országgyűlési választáson elindul, nem tudja, milyen pénzből finanszírozták a kampányát. A védőügyvéd a Baráth Etele és Csiha Judit MSZP-s országgyűlési képviselők kampányára fordított 500-500 ezer forintra utalt, amit a Táncsics Alapítványtól nyertek el Zuschlag János érdekeltségébe tartozó szervezetek. Mindezt persze Baráth és Csiha tagadta.
Gyurcsány Ferenc tagadta, hogy lefizették Zuschlagot
Gyurcsány Ferencet 2009. november 12-én hallgatta ki a bíróság, aki cáfolta azt a korábban a bíróságon elhangzott vallomást, mely arról szólt, hogy megbízta Bánáti Jánost, az ügyvédi kamara elnökét, hogy a Legfőbb Ügyészségen eljárjon Zuschlag János ügyében. A bíró megkérdezte azt is a volt miniszterelnöktől, hogy volt-e tudomása olyan megállapodásról, mely szerint az MSZP-től 180 millió forintot kért volna Zuschlag János a képviselői mandátumáról történő lemondásáért. Gyurcsány természetesen ezt is tagadta.
Molnár Gyulát is kimentették a Zuschlag-ügyből
Krausz Csaba, a per ötödrendű vádlottja az elsőfokú ítélet után, 2010. júliusában az egyik internetes portálnak azt nyilatkozta, hogy Molnár Gyula XI. kerületi szocialista polgármester 1,8 milliós illegális kampánytámogatást kapott 2002 őszén a Matávtól a Zuschlag-ügy egyik alapítványán keresztül. Természetesen az MSZP-s politikus tagadta a pénzjuttatást. Krausz Csaba azt állította, hogy a Jobb Jövőért Alapítvány – a Zuschlag-perben is szerepelt – a Matávtól nyert kétmilliós támogatást. A számlakivonatok szerint 2002. október 24-én érkezett meg a pénz a távközlési cégtől, ebből Krausz 200 ezret megtartott az alapítványnak, a többit pedig még aznap továbbította Molnár Gyula számlájára. Az önkormányzati választást október 20-án tartották, és Molnár győzött a fideszes Juhos Katalin ellen. Ebből az illegális pénzből mégsem lett ügy, pedig az utalásról a hatóságok is tudomást szereztek.
Nem lett bűnügy a bizonyított hivatali visszaélésekből
Zuschlag Jánost 2010. március 31-én nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte első fokon a bíróság. A bíróság szerint Zuschlag János vallomásában csak azt erősítette meg, amiről úgy gondolta, hogy azt már nem érdemes tagadni. A legkényesebb témakörökben – a bíró közlése szerint például a rendőrségi kapcsolatok feltárása, valamint a lehallgatásokkal kapcsolatos információk esetében – megtagadta a vallomást. A bíróság bizonyítottnak ítélte azt, hogy Zuschlag Jánost értesítették arról: a telefonbeszélgetéseit lehallgatták. A per szempontjából nem érdekes, ki értesítette – mondta a bíró, hozzátéve: ennek kiderítése egy másik per tárgya lehet. Arra azonban rámutatott a lehallgatásokról nyilvánosságra hozott telefonbeszélgetés, hogy Zuschlag olyan kapcsolatrendszerrel rendelkezett, amelynek révén államtitoknak minősülő adatokhoz is hozzájutott. Emlékezetes, hogy a Szegedi Ítélőtábla 2011-ben jelentősen enyhítette a büntetéseket, annak ellenére, hogy több vádlott egyáltalán nem működött együtt a hatóságokkal és a bírósággal. Két és fél évvel mérsékelte, hat év börtönre ítélte Zuschlag Jánost, a többi vádlott esetében is enyhítette az első fokon kiszabott büntetéseket. Az előzetest beszámították, így Zuschlagnak az ítélet után már csak alig több, mint két évet kellett börtönben maradnia, annak ellenére, hogy a bűnszervezet minősítést a táblabíróság nem változtatta meg. A bűnszervezet minősítés kapcsán Maráz Vilmosné tanácsvezető bíró kifejtette, a vádlottak tisztában voltak azzal, hogy a bűncselekményeket követtek el, tevékenységüket Zuschlag János koordinálta. A táblabíróság szerint a vádlottak tevékenységének elsődleges célja nem a személyes haszonszerzés, hanem az volt, hogy forrásokat biztosítsanak a politikai ifjúsági szervezetek programjaihoz. Az ítélőtábla döntése alapján az elsőfokú bíróság tévesen rekesztette ki az enyhítő körülmények közül az elsőrendű vádlott esetében a kár megtérítését – Zuschlag János 50 millió forintot fizetett vissza -, ebből a szempontból a táblabíróság álláspontja alapján lényegtelen, hogy a férfi nem adott magyarázatot a pénz eredetére. Tesszük hozzá, ezt csak most tette meg, a két hete napvilágot látott Párházból börtönbe című botránykönyvében. Aszerint ugye miután a Lendvai Ildikó, Szekeres Imre, Szilvásy György “trióval” megállapodott, 50 millió forintot kapott az MSZP székházában az egyik titkárnőtől, nejlonszatyorban. “A pénz az MSZP-től jött, nyilván a központi széfből” – állítja a politikus.
Az ötvenmillió eredetét firtató feljelentés is elsikkadt
A pénz fekete eredetét igazolja az a tény is, hogy a kár megfizetése előtt nyolc hónappal zárolták Zuschlag vagyonát. A pénz eredetének kiderítése miatt a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség feljelentést tett, de az akkori, szocialista igazságszolgáltatás nem tartotta fontosnak kinyomozni a pénz eredetét. A pénzt a K&H Bank egyik bankfiókjába fizették be, a bank azonban „elfelejtette” értesíteni az illetékes hatóságot a két millió forintot többszörösen meghaladó pénzmozgásról. Eközben a bíróság azzal indokolta a vagyonelkobzás megszüntetést, hogy a tárgyalás során a vádlottak és a védők bizonyítani tudták a vagyonelkobzással érintett ingatlanok és pénzösszegek törvényes eredetét…. Ami érdekes: Zuschlag az első fokon eljáró Bács-Kiskun Megyei Bíróság előtt sokszor logikusan érvelt, de a legfontosabb kérdésekre nem adott választ. Vigyázott arra, hogy a vádlottakon kívül más is belekeveredjen az ügybe. Pedig ha beszélt volna…. A Szegedi Ítélőtáblán annyit azért megjegyzett: “Az elmúlt húsz év minden bűnét, hibáját nem lehet rajtam számon kérni.” Cikkünket végigolvasva döntsék el olvasóink, hogy a Zuschlag hirtelen jött kitárulkozása a hallgatás több mint százmilliós áráról, vagy Gyurcsány Ferenc, Mesterházy Attila és Ujhelyi István védekezése állhat-e közelebb a valósághoz.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS