A világháborút kockáztatjuk, ha megengedjük, hogy a NATO gépei védjék Ukrajnát
Lengyelország mérlegeli annak lehetőségét, hogy légvédelmi rendszerei segítségével orosz rakétákat lőjön le Ukrajna felett. A lengyel külügyminisztérium szóvivője azt mondta: a kérdést jogi és technikai szempontból vizsgálják, de döntés még nincs. A kijelentés nem sokkal azután hangzott el, hogy az ukrán elnök felvetette: NATO-tagállamok vadászgépeivel kellene védeni az ukrán légteret. Elemzők szerint a lengyel lépés tovább növelné a világháború kitörésének kockázatát.
Oroszország folyamatosan támadja Ukrajnát, rendszeresek a rakétabecsapódások. Bár a konfliktus Moszkva és Kijev között zajlik, a szomszédos országok is aggódva figyelik, sőt, többen saját háborújuknak érzik azt. Lengyelország már katonai beavatkozást is mérlegel.
Varsó fontolgatja az orosz rakéták lelövését Ukrajna területe felett saját légvédelmi eszközeivel
– jelentette ki a lengyel külügyi szóvivő, akit csütörtökön idézett a Newsweek című amerikai hetilap. Paweł Wroński úgy fogalmazott: az ügyet jogi és műszaki szempontból is vizsgálják, de eddig nem született döntés. A közvetlen háborús részvétel ötlete még Emmanuel Macron francia elnöktől származik, aki februárban közölte, hogy nem szabad kizárni nyugati csapatok küldését Ukrajnába. Később európai vezetők egymás után tettek Oroszországot fenyegető nyilatkozatokat. Néhány hete David Cameron brit külügyminiszter odáig ment, hogy közölte: Ukrajnának megvan a joga, hogy az Egyesült Királyság által szállított fegyvereket bevesse orosz területen.
Ez a kijelentés sem maradt válasz nélkül. Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova úgy nyilatkozott, hogy „következményei lesznek, ha brit fegyverrel támadják Oroszországot”, és közölte: a brit fegyverrel orosz területre mért ukrán csapásokra válaszul célponttá válhat bármely brit katonai objektum Ukrajna területén, és az ország határain kívül is.
Az Európai Unióban jelenleg is háborús készülődés zajlik. Ez látszik például Manfred Weber kijelentéséből is. Az Európai Néppárt frakcióvezetője nemrég azt mondta, hogy be kell vezetni a kötelező sorkatonaságot az EU-ban. Szakértők szerint viszont ebben az is kockázat, hogy a brüsszeli politikusok dönthetnének arról, hogy mikor és hol kell bevetni a katonákat.
Dönthetnének úgy európai politikusok, akik mondjuk egy erős háborús pszichózis nyomása alatt vannak, hogy akkor az európai katonákat ideje bevetni. És ideje bevetni mondjuk Ukrajnában, és ha ezen a lépcsőn végigmegyünk – nem tudom, hogy föl vagy le, ezt mindenki döntse el maga –, akkor annak lehetne az a következménye, hogy a tagállamok akaratuk ellenére is háborús helyzetbe kerülnek
– elemezte a helyzetet Pócza István, a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón azt hangsúlyozta ki, hogy a magyar álláspont szerint felelőtlenek azok a nyilatkozatok, amelyek a katonai beavatkozásról szólnak.
Magyarország abban érdekelt, hogy csak és kizárólag olyan döntést hozhasson a NATO, még akkor is, hogyha a NATO-csapatok be akarnak vonulni Ukrajna területére, amelyből Magyarország fizikailag, tehát katonák tekintetében, illetve pénzügyi hozzájárulás tekintetében is teljes egészében kimaradhat
– fogalmazott a miniszter. Orbán Viktor miniszterelnök pedig a Kossuth Rádióban közölte: ahelyett, hogy a konfliktust két szláv nép háborújaként értékelnék és elszigetelnék, a nyugat-európaiak saját háborúként ismerik el. Hozzátette: katonákat még nem küldtek, de fegyvereket már igen.
Most már arról beszélünk, hogy majd Ukrajna légterében fognak egyes országok, vagy szeretnének egyes országok Ukrajna légterében orosz hadi eszközöket megsemmisíteni; a másik vezető arról beszél, hogy ne a frontvonalra, de Ukrajna területére most már igazán betehetnénk a lábunkat
– hangsúlyozta a kormányfő. Orbán Viktor emlékeztetett: Németország is először csak sisakot akart küldeni, később aztán mégis már a lőfegyverek, lőszerek, páncélozott járművek következtek. A miniszterelnök hozzátette: ebből a folyamatból is jól látni, hogy hónapról hónapra hogyan sodródunk bele a háborúba.
Forrás: hirado.hu; Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke
