A jelenlegi orosz politika függvényében nehéz elképzelni, hogy mennyire nehézkesen indult Putyin elnöki karrierje. Az ezredforduló sorozatos válságokkal sújtotta a kilencvenes években egyébként is leamortizált Oroszországot. Gazdasági és társadalmi válságok sora tépázta az országot; félő volt, hogy Moszkva hatalma tovább csökken és újabb darabok szakadnak ki a föderációból. Az új elnöknek meg kellett küzdenie ezekkel a problémákkal és fel kellett vennie a harcot az orosz oligarchákkal. Előző cikkeinkben beszámoltunk Vlagyimir Putyin útjáról a politikába és arról, hogyan foglalta el az elnöki széket, most lássuk, milyen kihívásokkal kellett megbirkóznia elnökségének első ciklusa alatt.
Érdemes visszatekintenünk Vlagyimir Putyin első elnöki ciklusára. A 2000-es választásokat követően az új elnök karrierje nem indult egyértelmű sikerrel. Az első megpróbáltatást a Kurszk tengeralattjáró elsüllyedése jelentette. A hidegháború alatti fegyverkezési versenyben az USA tengeri fölényét a repülőgéphordozók fejlesztésével igyekezett növelni. A Szovjetunió – lévén kevesebb óceáni kikötővel rendelkezett – a nukleáris meghajtású, ballisztikus rakéták hordozására és kilövésére fejlesztett tengeralattjárókra helyezte a hangsúlyt. A Kurszk a rendszerváltás után, de a hidegháborús tervek alapján készült.
Ez jellemző volt a kilencvenes évek orosz katonai fejlesztéseire: mivel a Szovjetunió széthullását követően elképesztő mennyiségű hadianyag maradt az utódállamoknál, Moszkva megpróbálta újjáépíteni a haderejét, azonban az ország technológiai és gazdasági ereje nem tette lehetővé az új fejlesztések kivitelezését, ezért korábbi, gyakran problémás konstrukciókhoz nyúltak vissza. Ez történt a Kurszk esetében is, amelyről már első vízre bocsájtása során kiderült, hogy több hiba is akad a szerkezetében.
Mi történt a víz alatt?
A Kurszk elsüllyedése és a legénység halála hatalmas PR-katasztrófát jelentett Putyin számára, aki akkor éppen éves szabadságát töltötte, és csupán a tengeralattjáró eltűnését követően két nappal tért vissza hivatalába, a helyszínre pedig csupán a roncs kiemelése során látogatott el. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a tragédia oka máig tisztázatlan, bejelentését követően viszont azonnal összeesküvés-elméletek árasztották el a közbeszédet, amelyek legtöbbje az új elnököt tette felelőssé. Az első hivatalos jelentést az orosz haditengerészet csak 2002-ben adta ki, amelyben a szerencsétlenség okaként egy szivárgó üzemanyagcső robbanását nevezték meg. A tragédiát követően az orosz kormány a személyzetet tette felelőssé, ami felháborította a közvéleményt. Sokan úgy tartották, hogy Putyin hagyta meghalni a tengerészeket, majd rájuk terelte a felelősséget.
A kormány hibáztatása azonban gyorsan abbamaradt. Véletlen, vagy nem, de éppen akkor, amikor a teljes orosz nép az elnök felelősségre vonását követelte, megjelent egy új magyarázat a tragédiára: a független csecsen hírügynökség, a Kavkaz-Center jelentette, hogy a robbanást a legénység egy tagja, egy öngyilkos merénylő okozta, aki a dél-oroszországi, muszlim többségű Dagesztánból származik. Állítólag azért robbantotta fel magát, hogy a muszlim csecsen szabadságharcosok ügyére irányítsa a közfigyelmet. A bejelentést követően Putyin keményebb fellépést ígért a csecsen terroristákkal szemben, és bár soha nem nyert bizonyítást az iszlamista támadás elmélete, arra elég volt, hogy leszedje a céltáblát az elnökről és kormányáról.
Meg kell jegyeznünk, hogy az öngyilkos merénylet elmélete gyenge lábakon áll, az orosz hadsereg ugyanis úgynevezett regionális elosztásban építi fel a haderejét: a különféle hadnemek toborzására a hatalmas ország más-más népcsoportjait osztják be. Ennek a szelekciónak része, hogy a haditengerészet tagjai hagyományosan az orosz többségű városok polgárai közül kerülnek ki. Ez leginkább Oroszország eltérő kulturális és infrastrukturális felépítése miatt van így: a belső orosz városok lakói általában képzettebbek, “nyugatibb” felfogással rendelkeznek, az orosz flotta pedig Péter cár óta amolyan brit másolat. Így nem valószínű, hogy egy dagesztáni muzulmán egyáltalán tengeralattjáróra kerülhetett volna.
Újabb csapások és Csecsenföld törékeny stabilitása
A második csecsen háború nagyjából a kelet-ukrajnai konfliktusra emlékeztetett: kisebb szeparatista csoportok, rövidebb összecsapások, amelyek alacsony áldozatszámmal jártak. Legalábbis eleinte. A Kurszk tragédiája után az orosz közvélemény újra Csecsenföld felé fordult. Az iszlám terrorizmus egyre fenyegetőbb árnyékot vetett az országra. A 2001. szeptember 11-i támadásokat követően az egész világon átcsapott az öngyilkos merénylőktől való rettegés. Putyin leginkább ezt használta fel arra, hogy nagyobb erőforrásokat tudjon átcsoportosítani a szeparatistákkal szembeni harcra. A moszkvai túszdrámát követően pedig az egész országot sikerült felsorakoztatnia maga mögött.
2002. október 23-án negyven csecsen fegyveres 850 civilt ejtett túszul a moszkvai Nord-Oszt színházban. A terroristák Csecsenföld önállóságának elismerését követelték, ellenkező esetben mérgező gázzal árasztották volna el az épületet. A színház ostroma három napig tartott. A terroristák ellen végül vegyifegyvert vetettek be. Az akció során a Szpecnaz egységei mind a negyven merénylővel végeztek, azonban későn: a kémiai támadásban legalább 130 civil vesztette életét. A gáz összetételét már 2002 decemberében megpróbálta hivatalos úton kideríteni az orosz törvényhozás alsóháza, az állami duma egészségvédelmi bizottsága. Egyik képviselőjük hivatalosan kérte az orosz egészségügyi minisztériumot: hozzák nyilvánosságra az összetevőket. A miniszter válaszában úgy fogalmazott: mivel az antiterrorista műveletek technikai részei államtitoknak minősülnek, így a kérésnek nem tud eleget tenni. Korábban azonban annyit már elárult, hogy az akció során fentanil alapanyagú gázt használtak, amely szert a gyógyászatban is alkalmazzák és közvetlenül nem káros az emberi egészségre.
A terrortámadás megszervezésével az orosz hatóságok három csecsen származású férfit gyanúsítottak. Samil Baszajevet 2006-ban egy titkosszolgálati akció során ölték meg, Gerihan Dudajevet és Haszan Zakajevet 2014 decemberében elfogták. A nyomozás szerint Zakajev felelt a fegyverek, a robbanószerek és az öngyilkos merénylők testére szerelt robbanószerkezetek, az úgynevezett sahid-övek Moszkvába való eljuttatásáért. A robbanóanyagokat sűrített levegő szállítására alkalmas palackokban egy Kamaz típusú teherautón hozták az orosz fővárosba, a fegyvereket pedig a gépjármű alvázába rejtve. A terrorakcióhoz szükséges fegyvereket és robbanószereket Zakajev és Dudajev osztotta el a terroristák által bérelt moszkvai lakásokban.
Az események megváltoztatták az ország hozzáállását a csecsen háborúhoz. Az 1999. óta tartó konfliktusban fiatal sorkatonák és az afgán háború veteránjai harcoltak. Az orosz csapatok morálja és felszerelése csapnivaló volt. A közvélemény egyáltalán nem támogatta a háború folytatását. Samil Baszajev, a felkelők vezetője pedig jó nemzetközi sajtóval rendelkezett eleinte. Ezt nagyban megváltoztatta a szeptember 11-i New York-i merénylet. Az iszlamisták a világ szemében addig szabadságharcosok voltak, a terrortámadást követően azonban globálisan megismerhettük az erőszakos iszlamizmus fogalmával. Putyin kifejezetten támogatta a NATO afganisztáni és iraki hadjáratát, ezzel pedig ő maga is támogatást tudott kovácsolni a csecsen válság rendezéséhez.
Putyin a nemzetközi terrorellenes harc zászlaja alatt folytatta a csecsenföldi háborút. Az orosz közvélemény pedig bosszúért kiáltott a túszdrámát követően. Az orosz katonai költségvetés egy év alatt három, 2004-re pedig közel tízmilliárd dollárral növekedett. Megkezdődött a haderő ma is zajló modernizálása. Moszkva a 2000-es évek elején egy széthullóban lévő, korrupt hadsereggel rendelkezett, pár év alatt azonban újra visszakerültek a világ élvonalába.
Bár a második csecsen háború lezárására 2009-ig kellett várni, 2004-et követően már csak elszórt gerillasejtek mutattak ellenállást a hadsereggel szemben. A terület pedig konszolidálódott: miután ismeretlen fegyveresek (minden valószínűséggel Putyin utasítására) kivégezték a sikeres külpolitikát folytató, a terroristákkal és Moszkvával szemben is jól lavírozó Aszlan Maszhadovot, a helyére kinevezték a kifejezetten oroszbarát Ramzan Kadirovot, aki azóta is a terület vezetője. A “kinevezték” talán erős szó, hiszen választások útján kapta a pozícióját, de azokat Moszkva szinte nyíltan irányította. Kadirov azóta Putyin leghűségesebb embere, a háború későbbi lezárását követően pedig Csecsenföld lett az orosz elnök hatalmi bázisának egyik központja.
A nagy alku
Putyinnak egy másik, sokkal nehezebb fronton is harcolnia kellett. A kilencvenes évek rablóprivatizációit követően az oligarchák és a maffia uralta az országot, ahogyan erről már sorozatunk előző részében is írtunk. Ezekkel az erőkkel szemben zajlott a “великая сделка”, a “nagy alku”. Az új elnök felhasználta KGB-s tapasztalatát és Szentpéterváron kialakított kapcsolatrendszerét, hogy leszámoljon a vele ellenséges pénzemberekkel. Putyin lassú lépésekkel építette le a vele ellenséges erőket. Látszólag hatalmi helyzetbe engedte az oligarchákat, azonban olyan egyezményeket kötött velük, amelyekkel egymás ellen hangolta őket; ezzel elérte, hogy az orosz mágnások ne lépjenek fel egységesen vele szemben. Minden ügyben más üzletemberre tudott támaszkodni, akik ahelyett, hogy összefogtak volna, igyekeztek kiszolgálni az elnök érdekeit, hogy magukat is pozícióba helyezzék. Ebben Putyin egyik legnagyobb szövetségese Roman Abramovics volt, aki tulajdonképpen Oroszország külgazdaságának vezetője lett, bár kormányzati pozíciót sosem töltött be.
Voltak azonban, akik megpróbáltak szembeszállni az elnökkel. Ilyen volt Mihail Hodorkovszkij. A kőolajmágnás az ezredfordulón Oroszország leggazdagabb embere volt, de világszinten is bekerült a húsz leggazdagabb közé. Hodorkovszkij tulajdonképpen ugyanazt akarta elérni, amit Putyin: megpróbálta felhasználni az oligarchákat saját hatalma építésére, ő azonban nem politikai, hanem gazdasági sikerekre vágyott. A milliárdos eleinte támogatta Putyin kinevezését, úgy látta, hogy Jelcinhez hasonló báb kerül a kezébe, ezért a 2000-es elnökválasztásban még a kampányába is beszállt. Azonban felismerte, hogy a “nagy alku” éppen az oligarchák visszaszorításáról szólt. Ezért szembeszállt az új elnökkel. Tőle származik a napjainkban ukrán graffitikról ismert felirat:
Иди на хуй Путин! (Menj a p*csába Putyin)
Igen, talán ismerős lehet az oligarcha története, aki alpári stílusban támadja az ország vezetőjét.
Hodorkovszkij tehát beszállt a játékba, azonban hibát vétett: az orosz oligarcháknak ugyanis nem volt ellensége az államfő. Úgy sejtették – mint kiderült, helyesen –, hogy ha Putyinnal kiegyeznek, hatalmukból veszítenek ugyan, de vagyonukat gyarapíthatják. Hodorkovszkij viszont éppen a pénzüket veszélyeztette, így a kisebbik rosszat választva az elnök mellé álltak. A milliárdos nem tudta megvédeni magát az ellene folytatott eljárásoktól, hatalmi bázisa Oroszországban megszűnt. 2003-ban, egy évvel a soron következő választások előtt Hodorkovszkijt letartóztatták, az üzletember pedig csak külföldről várhatott segítséget, ami azonban még tíz évig nem érkezett meg. Persze, ezután is megpróbálta támadni az orosz elnököt, és nemzetközi szinten ez valamelyest sikeres is volt – ennek mai következménye a Navalnij-ügy –, azonban hála a “nagy alkunak”, Oroszországon belül Putyin megszilárdította hatalmát, és esélyt kapott ara, hogy népszerűségét is növelje a következő ciklusban.
Forrás: aeronautics.ru, korrupcya.net, feedbackgroup.narod.ru, bbc.com, honvédelem.hu; Fotó: kreml.ru
György Balogh
2022-01-17 at 11:44
Mennyivel jobbak a jenkik mint a ruszkik semmivel csak más kultúra. Politizálni kell nem szerelmeskedni, a Magyar érdekek mindig az első hinta-palinta ?
halacska
2022-01-01 at 18:13
Hodo külföldről kapott pénzt olajipari bevásárlásra, amit P. László visszaküldött a feladóhoz, Hodo-t meg “haza-” vagy elküldte… Vagyis H. ügynök volt.
bozgorgyerek
2021-12-24 at 22:40
Dehonesztáló a “vörös cár” titulus még akkor is ha pillanatnyilag szövetségeseink vigyáznak reánk éppen .
Etrusk
2021-12-20 at 16:45
TÁRGYI TÉVEDÉS A CIKKBEN HOGY PUTYIN NEM RAMZAN KADIROVOT NEVEZTE KI MASZHADOV UTÁN ,HANEM AZ APJÁT AJMAN KADIROVOT.CSAK MIUTÁN A GROZNIJI DÍSZTRIBÜNBE(ELÖRELÁTÓAN BEÉPÍTETT!!!JÓLESZAZVALAMIRE!!)POKOLGÉPPEL FELROBBANTOTTÁK,CSAK AZUTÁN KERÜLT A KÉPBE A FIA RAMZAN KADIROV ÉS URALKODIK KEMÉNYEN AZÓTA IS.
márko
2021-12-20 at 12:41
csakafidesz 2021-12-20 at 09:44
—
teljes egészben egyetértek .
Röviden megmondva a lényeg.
/
Vládimír Vládimirovicsnak SOK KITARTÁST
ÉS
. mindenkit elmozdítani ki az ország + nép ellen van.
/
ÉS
. “szabad + humánus” liberálisok NEM KELLENEK.
. a “szabad vadnyugat “, az oroszokkal ijesztget HOGY új területet foglaljon
/
gondolom én
csakafidesz
2021-12-20 at 09:47
amintazvagyon 2021-12-20 at 01:18
Nem “szopta be” a 9/11-et Putyin, mert pontosan tudja KGB-s révén, hogyan kell egy provokációt megtervezni.
csakafidesz
2021-12-20 at 09:44
márko 2021-12-19 at 20:30
Ha csak azt az egy tényt nézzük, hogy egy félelmetesen nagy országot kell irányítani rájövünk Jelcin miért bújt be a feladat elől a vodkásüvegbe. Ez a munka rendkívül erős és határozott embereknek való, nyugati puhány demokrata belefullad. A csecsenekkel pedig az erő nyelvén kellett beszélni, mert muszlimok és nem értenek másból. Putyin tényleg nagyon sokat tett az ország stabilitásért, és ezeket nem is lehetett volna demokratikus eszközökkel megtenni. Aki rinyál, hogy az oroszoknál mások az “alapértékek” nem tudja milyen a volt Szovjetunió öröksége.
Ma Oroszországban legalább 20-30 millió lakást kellene építeni rövid idő alatt és teljes iparágakat átszervezni, mert még mindig elavult technikával dolgoznak. Ráadásul a nyugat szeretné elmaradottságban tartani Oroszországot, amit Putyin soha nem fog megengedni.
amintazvagyon
2021-12-20 at 01:18
putyin az elején tapasztalatlan és (KGB-s múltja ellenére)hiszékeny volt-állítólag még 9/11-es toronytrükköt is beszopta és bevette azt is hogy ukrajna elleni készülődés fedezésére nekik adták a 14-es téli olimpiát,csak órákon múlott hogy a déli tengeri kijáratot meg tudta tartani.Azóta tudja hogy minden idők legaljasabb és legfalánkabb gonosztevőivel áll szemben.Természetesen a Kurszkot a háttérhatalom süllyeszttette el,a csecseneket is az uszította rájuk, Hodorkovszkij is a háttérhatalom ügynöke volt.Mindezekért és még számos egyébért alaposan megfizetett putyin amikor a krím megtartásával romba döntötte a hátteresek irán elfoglalását célzó tervét-akik belátva hogy iránt nem tudják elfoglalni-eltakarodtak afganisztánból is.Csak hát így a hátteresek jobban tudnak összpontosítani európára és oroszországra.Lengyelország és Románia máris oroszok elleni felvonulási terület és fegyverraktár.Az oroszország/belarusz elleni amerikai agresszió a küszöbön áll!(pl a meghiúsított irán elleni agresszió megbosszulása céljából)
Gáspár Anette
2021-12-19 at 21:19
Nahát2021-12-19 at 20:33
https://ibb.co/0Y743kF
A Természet mindent le fog győzni. MINDIG A NORMALITÁS GYŐZ!
Nahát
2021-12-19 at 20:33
Putyin felemelte a leamortizált orosz népet. Visszavezette őket a vallás útjára, küzd az alkoholizmus ellen, kitermelődött egy új, kulturált értelmiségi réteg. Védelmezi a normalitást, a családokat, a hazát, tehát pont az ellenkezőjét csinálja, mint a nyugat, és miközben Európa és Amerika káoszba süllyed, és halódik, Oroszország egyre erősebb.
márko
2021-12-19 at 20:30
Vládimír Vládimirovics Putin megértette
HOGY
. az ( országot + a népet ) ÖSSZE KELL TARTANI ( tönkretenni sehogy )
. az ország vazallus nem volt + DE NEM is lesz ( ezt egy 2017 beszélgetésben elmondta )
/
talán példát vesz a történelmi cároktól ( ??? ), melyek országalkotók voltak ( Nagy Péter + Katalin II )
/
HA példát vesz + vagy ha nem is
AKKOR IS
. az országért POZITÍVAT tenni kell ( ha magad NEM teszel )
. másoknak , az orosz CSAK NULLA
. mások ( a fejlett nyugatiak ) csak a nyersanyagot látják
. ha a nyersanyagot kicsavarják ( utána már NEM KELLENEK )
/
Vládimír Vládimirovics ÓRIÁSI erőfeszítéseket tesz
. az országnak , 11 időzónája van
. a problémák gigásziak ( DE megoldhatók )
. sok gazdasági fórumot szerveznek ( keveset írnak róluk — a németek mindenhol ott vannak
. minden nap videó konferenciát tart
.( ÉS ellenőrzi a haladást , NYOMJA az országot előre — a vezetők közt , KI EZT NEM érti meg,le lesz azonnal váltva )
/
meg kell érteni , mi kicsik vagyunk , az orosz 142 millió
/
az országért tenni kell, POZITÍVAT
másoknak NULLA + NULLA NULLA vagyunk
/
gondolom én
G. A.
2021-12-19 at 20:25
“хуй”= 3,14cha
.
Emiatt tiltották be 45, az ország szovjet megszállása után, Rákosi és Kádár az ősi magyar biztatást, a “Huj, huj, hajrá!”-t.
?
khm
2021-12-19 at 19:38
Mindenesetre elérte,hogy Oroszország egyre befolyásosabb szerepet tölt be.
Sót a csőd felé indított országot is visszavezette a normalitás felé. Sokat köszönhetnek Neki az Oroszok.
PG
2021-12-19 at 18:39
Putyin egy tehetséges okos vezető. Oroszországot visszahozta nagyhatalmi pozícióba. Nagyjából a gazdaságot is talpra állította, de a hadsereget is rendbe tette, sőt modernizálta. Nagy léptekkel halad előre a hadászati kutatásokban is.
Egyébként nem az oroszok akarnak mindenkinek beleszólni a belpolitikájába, hanem a nyugat.
Orientál
2021-12-19 at 18:11
Volt olyan aki britekhez elhúzott ,ott labdarúgó csapatot is vásárolt.