Áder János: az az ambíciónk, hogy minden második évben egy fenntarthatósági expót rendezzünk

Az az ambíciónk, hogy minden második évben egy fenntarthatósági expót rendezzünk – mondta Áder János volt köztársasági elnök a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában, ahol a politikában korábban betöltött szerepeiről is beszélt.

Áder Jánost, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökét azzal kapcsolatban hívták a műsorba, hogy a héten neki ítélték a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, valamint a Mol-csoport idei Petőfi-díját. A volt köztársasági elnök elmondta: a kétévenkénti expót az alapítvánnyal azért tartják fontosnak, hogy az emberek ne csak a problémákról beszéljenek, hanem megkeressék azokra a megoldásokat, mert “vannak zseniális magyar innovációk”. Sok olyan program, javaslat, ötlet van, amelyet az alapítvánnyal fölkarolnak, és reméli, hogy némelyikből majd világraszóló találmány vagy innováció lesz – tette hozzá.

Felidézte: már európai parlamenti képviselőként érdeklődött a környezetvédelem iránt, és olyan kezdeményezésekben is részt vehetett, ahol uniós jogszabályok születtek. Elmondta: Tőkés László EP-képviselővel közösen volt egy határozati javaslatuk – amelyet az Európai Parlament kilencven százalékos többséggel fogadott el –, amely arról szólt, hogy a cianidos bányászati technológiát tiltsák be egész Európában.

Áder János elmondta: amikor megkezdte a köztársasági elnöki munkát, úgy látta, nincs olyan “tekintélyes képviselője” a politikai szférában a környezetvédelemnek, akinek a szavára odafigyelnek és a témát folyamatosan napirenden tartja. Úgy gondolta, nagy hiányossága a magyar politikai életnek, hogy nem foglalkozunk a jövőnket, a gyermekeink jövőjét alapvetően érintő kérdésekkel. Hozzátette: a három alapvető erőforrás – levegő, termőföld és víz – mindegyikét kivétel nélkül úgy használjuk, hogy nemcsak nem vagyunk kellően gondosak, hanem “teleszemeteljük”.

Szennyezzük a levegőt, a vizeket és a termőföldjeinket, és ezáltal saját életfeltételeinket nehezítjük meg

– hangsúlyozta. Áder János kiemelte: ha van rá mód és lehetőség, ezen változtatni kell, és ma már úgy látja, hogy a technológia mellett a politikai szándék is megvan és a pénzügyi feltételeket is meg lehet teremteni.

A klímaváltozás tekintetében nincs más teendő, mint alkalmazkodni, emellett fel kell ajánlani az alkalmazkodás különböző lehetőségeit az embereknek, mert az egyre romló környezeti feltételek nem fognak egyik pillanatról a másikra megváltozni

– mondta. Mint mondta, a környezetvédelmi munka már köztársasági elnöki terminusának nagy részét is kitöltötte, és a Kék Bolygó Alapítvány megalapítása után ki tudta bővíteni ezt a tevékenységi kört és ki tudta teljesíteni a munkát.

A volt államfő az interjúban beszélt kampányfőnöki és parlamenti képviselői pozícióiról is, az Országgyűlés első időszakát, valamint az azt megelőző Ellenzéki Kerekasztalt pedig “jogi honfoglalásnak” nevezte. Megjegyezte: át kellett alakítani jogszabályokat, új intézményeket kellett teremteni, a szocialista tervgazdaságból piacgazdaságra kellett átállni és ennek jogszabályi környezetét megteremteni “hihetetlen munka” volt. Hozzátette: módosításokkal, de lényegében a mai napig a magyar polgároknak, állampolgároknak és gazdálkodóknak az ott lefektetetett elvek szerinti jogi keretek adják meg a mozgásteret és a lehetőséget arra, hogy vállalkozzanak, családot alapítsanak, részt vegyenek a választásokon vagy politikai szervezetet hozzanak létre. Áder János úgy fogalmazott: bár végrehajtó hatalom nincs a mindenkori köztársasági elnök kezében, “azért tud érdemi munkát végezni”. Szerbiával, a szerb köztársasági elnökkel például olyan megállapodást kötött, hogy “emlékezzünk meg a második világháború során ártatlanul meggyilkolt magyarokról”, akiket jeltelen sírba temettek el és nagy részük földi maradványai a mai napig nem kerültek elő. Hozzátette: egy ideig erről beszélni sem lehetett Szerbiában, de később elfogadták, hogy módosítani kell azt a jogszabályt, amely kimondta a magyarok kollektív bűnösségét. Ezt a megállapodást a volt államfő fontos történelmi pillanatnak nevezte.

Az interjúban Áder János beszélt a rendszerváltozást megelőző időszakról is. Elmondta: 1988 és 1990 között a Fidesz megalakítása után és az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásai alatt biztosan tudták, hogy demokratikus többpártrendszert, piacgazdaságot és egy független országot akarnak, ahonnan elmennek a szovjet csapatok, majd csatlakozni akarnak az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Hozzátette: az Ellenzéki Kerekasztal minden tagja ezt akarta, és hogy ebben a célban milyen munka jut a Fideszre, “egy nagyon nagy kihívás” volt, hiszen – mint mondta – “csodaszámba ment”, hogy a fiatal szervezet bekerült a parlamentbe. Áder János úgy fogalmazott: ahogy a párt tagjaival haladtak előre, nem tértek le a politikai pályáról, azt élethivatásnak választották.

A feladatok lényegében hozták a különböző pozíciókat, lehetőségeket és nem kis mértékben egyébként azt a felelősséget, ami ezekkel a tisztségekkel együtt jár

– mondta.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán