Pesti Srácok

Aggályosnak találta a Magyar Orvosi Kamara ajánlását a Keresztény Orvosok Magyarországi Társasága

Aggályosnak találta a Magyar Orvosi Kamara ajánlását a Keresztény Orvosok Magyarországi Társasága
Salgótarján, 2020. május 13. Koronavírusteszthez vett vérminta a Semmelweis Egyetem egyik mintavételi pontján, a salgótarjáni Szerpentin úti orvosi rendelőben 2020. május 13-án. A koronavírus-szűrőprogramban a Semmelweis, a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetem vesz rész. A programba 17 ezer 780 embert hívtak meg véletlenszerűen kiválasztva. Ők életkorra, nemre és regionálisan is reprezentálják a magyar társadalmat. MTI/Komka Péter

A Keresztény Orvosok Magyarországi Társasága és több szaktekintély is elhatárolódott a Magyar Orvosi Kamara etikai ajánlásával kapcsolatban, miszerint bizonyos esetekben sorsolással kellene dönteni a betegek életéről. A javaslatról és Kásler Miklós válaszáról korábban mi is írtunk.

– írta a Keresztény Orvosok Magyarországi Társasága (KOMT) a Magyar Nemzethez eljuttatott nyilatkozatában. Hozzátették:

PestiSracok facebook image

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke nemrég elküldte az Emberi Erőforrások Minisztériumának az orvosi kamara által készített, Etikai megfontolások az orvosi erőforrások elosztásához Covid–19-pandémia idején Magyarországon című ajánlását, amelyben például az szerepel, hogy az orvosok sorshúzással döntsék el, mely beteget részesítsék előnyben a másikkal szemben, vagyis ki haljon meg és ki maradjon életben. Később dr. Hegedűs Zsolt, a MOK etikai kollégiumának elnöke vitába keveredett a Magyar Nemzettel, mondván: csak legvégső megoldás lehet a sorshúzás. Dr. Hegedűs Zsolt a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt nyilatkozta: a MOK etikai kollégiuma, elnöksége, sürgősségi és intenzív terápiás szakorvosok, orvosetikai és jogi szakemberek mellett betegszervezetek és betegjogi szempontokat is képviselő szakértők, egyházak képviselői, tudósai is részt vettek a munkában. Ezt az állítást a magyar keresztény egyházak vezetői a lap megkeresésére cáfolták. A MOK etikai kollégiumának elnöke azt is állította:

A MOK ajánlásával kapcsolatban több szaktekintély is kifejtette már egyet nem értését. Dr. Wittmann Tibor egyetemi tanár, az Egészségügyi Tudományos Tanács alelnöke a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott:

Dr. Wittmann Tibor arról is beszámolt:

Az Egészségügyi Tudományos Tanács hivatalos állásfoglalását Poór Gyula professzor, akadémikus és egyetemi tanár tolmácsolta, aki kifejtette:

A Keresztény Orvosok Magyarországi Társaságának nyilatkozatát alább változtatás nélkül, teljes egészében közöljük:

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Komka Péter

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

„Valahol fenn úgy döntöttek rólam, hogy a Ferencváros legyen az életem!” – Nyolcvan éves lenne, de már tíz éve nincs közöttünk a Császár (2. rész)

Exkluzív 2021 október 17.
Az egyetlen magyar aranylabdás labdarúgó, Albert Flórián pályafutását bemutató írásunk első részében egészen 1967 végéig jutottunk el. Innen folytatjuk most a zseniális játékos életútjának felelevenítését, feltárva a korszak sajátosságait, szót ejtve a kiváló labdarúgó emberi kapcsolatairól és megidézve gondolatait ferencvárosi kötődéséről, valamint arról, hogy ő maga mire volt a legbüszkébb a saját karrierjét tekintve.