IKR Zrt. és Bábolna: milliárdok az offshore tulajdonú cégnek
Az egyik legnagyobb hazai agrárpiaci integrátor, a bábolnai IKR Zrt. érdekes háttérrel rendelkezett a szocialista kormányzatban. A cég igazgatótanácsában Gráf József miniszteri kinevezése előtt igazgatósági elnök volt, egyben a Verino Assets Inc. nevű offshore cég többségi tulajdonában állt. A cég részére 2009-ben 5 milliárd forint állami kezességvállalás mellett nyújtottak banki hitelt. A cég 2009-ben 6 milliárd Ft összegű hitelt kapott több kereskedelmi banktól, azonban a hitel megfizetésére a szocialista kormány – Gráf József agrárminiszter és Veres János pénzügyminiszter előterjesztésére – készfizető kezességet vállalt a hitel tőkeösszegének 80 %-a, azaz 5 milliárd Ft erejéig.
A kormánydöntésről hivatalos határozat készült. A határozat elfogadásával komoly aggályok merültek fel, az akkori ellenzék, a Fidesz jelezte, hogy a regnáló földművelésügyi miniszter korábban a támogatott társaság igazgatóságának elnöke volt, és offshore hátterű a tulajdonosi struktúra.
Az 1016/2009 sz. kormányhatározat 2009 februárjában jelent meg, szűkszavú indokolása szerint a gazdasági válság mezőgazdasági termelő mikro-kis és középvállalkozásokra gyakorolt hatásának mérséklése érdekében vállalta a készfizető kezességet.
A határozat végrehajtására az előterjesztőket, vagyis a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert és a pénzügyminisztert tette a kormány felelőssé. Ez abból a szempontból tette az ügyletet érdekessé, hogy az intézkedés közvetlen végrehajtása az államkincstár feladata lett, azonban a helyzet megváltozott, Veres János politikai okokból távozott, és már új pénzügyminiszter – Oszkó Péter kellett, hogy végrehajtassa azt.
A kormány határozata a tulajdonképpen egyetlen – egyszeri – ellentételezést írt elő, amely a felvett és a már állami kezességgel biztosított tőkeösszeg 2% -ának befizetését tette kötelezővé. Ezen túl azonban semmilyen többletbiztosítékot nem írt elő az állam érdekeinek érvényesülése céljából. Ez azt jelenti, hogy az egyszeri 2% befizetésén túl már semmilyen kötelezettség nem terhelte a társaságot a kormány határozata alapján.
Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) akkori szövetségi igazgatója másik erkölcsileg támadható bizonyítékot is előásott: sajtótájékoztatón bemutatta annak a kölcsönszerződésnek a másolatát, amely alapján Horváth Klára, Bábolna szocialista polgármestere, egyben országgyűlési képviselő, 20 millió forintos magánkölcsönt vett fel Szaxon Attilától, az IKR Zrt. akkori vezérigazgatójától.
A cég ilyen módon több szállal is kapcsolódott a szocialista kormányzathoz, igazgatóságának korábbi elnöke Gráf József, az MSZP által jelölt földművelésügyi miniszter volt, vezérigazgatója pedig magánkölcsönt nyújtott a szerződés szerint egy szocialista országgyűlési képviselőek, Bábolna akkori polgármesterének.
Az ügyet az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának Az elmúlt 8 év kormányzati visszaéléseit vizsgáló albizottsága is megvizsgálta, ez kiterjedt az annak kapcsán esetlegesen megállapítható politikai felelősség kérdésére is. Ennek során az albizottság az ügyben érintett kormányzati személyeket is meghallgatta, továbbá társaság vezérigazgatóját is meghívták az ülésükre. A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv a következőkre mutat rá: az állami kezességvállalással biztosított hiteleknek csupán egy részét helyezték ki a termelőkhöz. Az állami kezességvállalás célja –a kormányhatározat szerint legalábbis - pontosan az integrátori tevékenység elősegítése volt.
Az ügy tehát a kormányváltás után a parlamentig jutott, az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának vizsgáló albizottsága azt ellenőrizte, hogy megfelelő körültekintéssel járt-e el a kormány 2009-ben, amikor határozatban döntött: állami készfizetési kezességet vállal az IKR Zrt. 6,2 milliárd forintos forgóeszközhitele tőkeösszegének 80 százaléka, vagyis legfeljebb 5 milliárd forint után. A politikai felelősség mellett azt is vizsgálta a testület, hogy volt-e állami támogatástartama a kormánydöntésnek.
Budai Gyula a bizottság ülésén jelezte: az IKR Zrt.-nek nyújtandó kezességvállalásról szóló kormány-előterjesztést Máhr András, a szocialista vezetésű Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára hagyta jóvá. Az akkori minisztériumi vezetői összefoglalóban szereplő megjegyezés érdekes következtetésre adott okot: mivel az IKR Zrt. és a KITE Zrt. piaci alapon vesz fel hitelt, megfizeti az állam által megállapított kezességvállalási díjat, a hitelnek nincs támogatástartalma, az intézkedést nem kell bejelenteni az Európai Bizottságnak (EB).
Ennek alapján nem fordultak az EB-hez, amellyel kapcsolatban a bizottságban elhangzott, hogy a minisztert és a kormányt is megtévesztették, a tárcák egymás között az ügyről nem egyeztettek.
A bizottsági meghallgatáson Szaxon J. Attila, az IKR Zrt. vezérigazgatója azt is elmondta: a hitelből 2,5 milliárd forintot a bankok azonnal elvontak. Ezzel kapcsolatban az albizottság elnöke, Győrffy Balázs megjegyezte, ha a hitelt az IKR Zrt. "pántlikázva", az integrátori tevékenysége megsegítésére kapta, és a bankok vitték el a pénz felét, akkor kérdés, kellő körültekintéssel járt-e el a minisztérium a döntés előkészítésénél.
Az albizottsági ülésen korábban azt is firtatták, hogy a szocialista tárca vezetése vizsgálta-e az IKR Zrt. tulajdonosi hátterét, a cég többségi tulajdonosa ugyanis egy Virgin-szigetekre bejegyzett off-shore cég volt. Felmerült az is, hogy az akkori szocialista agrárminiszter, Gráf József sokáig volt az IKR Zrt. igazgatósági tagja, és baráti szálak fűzték a cég vezérigazgatójához.
A bizottsági ülésen azt is kérdezték, hogy egy olyan cégnek, amelynek likviditási problémái voltak, miért biztosítottak további hitelfelvételei lehetőséget, ugyanis arra is fény derült, hogy az IKR Zrt. 2009-ben 36,5 milliárd forintos likviditási problémával küzdött.
A volt szocialista szakállamtitkár erre válaszul közölte: a cég tulajdonosi körét nem vizsgálták, ezt az akkori szabályok szerint nem is kellett; a kormány az előírtaknak megfelelő egyeztetéseket megtartotta. Mint mondta, adósként nem minősítették a céget, és az utógondozás sem tartozott a feladataik közé, a tárcának a problémát kellett felvetnie.
Az akkor Vidékfejlesztési – jelenleg Földművelésügyi Minisztérium - vezetője Fazekas Sándor is lépett: A vitatott 1016/2009 számú kormányhatározat 2. pontját módosították már 2011 januárjában. Az új szabály szerint már az állami készfizető kezességvállalásért az IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Zrt.-nek az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályoknak megfelelő, a vonatkozó uniós szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó – kezességvállalási díjat kell fizetni a Magyar Állam részére.
Az elszámoltatási kormánybiztos végül 2011 júliusában feljelentést tett az IKR hitelfelvétele ügyében, mégpedig jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, tartozás fedezetének elvonása, továbbá hivatali visszaélés elkövetésének gyanúja miatt. A feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészségen ismeretlen tettes, illetve tettesek ellen tették meg.
A feljelentést azonban végül elutasították, a nyomozást lezárták.
Fotó: IKR Zrt.
