A szociknak köszönhetően kaszált százmilliókat a nagyiváni agrárcsászár

A haszonbérleti szerződések lejárta tehet pontot a nagyiváni zöldbáró, a potom százmilliókat kaszáló Lajtos István helyi kiskirálykodásának a végére. A Hortobágy Döbrögijének is becézett Lajtos, aki ráadásul Nagyiván polgármestere is, óriási üzletet kötött a szocialista kormányok regnálása alatt. Lajtos biznisze tökéletesen beleillik a szoci földrablások sormintájába, sőt, talán felfelé még ki is lóg a díszes társaságból.

A zsíros üzlet lényege, hogy Lajtos István, Nagyiván polgármestere a Hortobágyi Nemzeti Park előző vezetésével kötött jól jövedelmező szerződést, amelynek értelmében a település első embere két, érdekeltségébe tartozó vállalkozáson keresztül 2200 hektárnyi, értékes nemzeti parkos földterületre tette rá a kezét. A nagyiváni zöldbáró a jelenlegi piaci ár harmadáért bérelhet 1540 hektárt, de a maradék 660 hektárért is potom összegű bérleti díjat fizet.A mesés birtokán korábban Gyurcsány Ferencet és Vadai Ágnest is vendégül látó Lajtos István (vezető képünkön) évi 370 millió forintos állami támogatást és százmilliós extraprofitot tehet zsebre az agrárbizniszből, miközben a helyi gazdákat is megkopasztja. A termelők a falu fura urának területein kénytelenek legeltetni állataikat, Lajtos pedig szép summát kér e monopóliumáért. A nemzeti parknak hiába lett elege Lajtos „kiskirálykodásából”, a bíróság tehet pontot az ügy végére. Első fokon ugyan a zöldbáró nyert, de a Debreceni Törvényszék új eljárásra utasította a járási bíróságot. A haszonbérleti szerződések az év végén járnak le, így jövőre kezdődhet új élet Nagyiván környékén.

A nemzeti park előző, szocialista vezetése az MSZP-s kormányzati ciklusok alatt a Nagyiváni Mezőgazdasági Kft.-vel és a Delihalom Mezőgazdasági Kft.vel kötött csak csókosokat megillető haszonbérleti szerződéseket, mind a két cég Lajtos érdekeltségébe tartozik.

A 2015. december 31-én lejáró kontraktusok szerint a Nagyiváni Mezőgazdasági Kft. 1540 hektárnyi állami földterületet bérel, hektáronként kevesebb mint háromezer forintért, míg a Delihalom Mezőgazdasági Kft. 660 hektárhoz jutott hozzá 7700 forintos bérleti díj fejében. A fizetendő összeg azért is kirívó, mert közben a nemzeti parkban hektáronként tízezer forintot is meghaladják a bérleti díjak.

A nagyiváni gazdák szerint a 3000 forintos bérleti díj aprópénz a Hortobágyi Nemzeti Park földjeiért. A falu első emberének ráadásul igencsak jól fialnak az előnyös haszonbérleti szerződések. Miután természetvédelmi területekről van szó, a hektáronkénti 60-70 ezer forintos területalapú támogatás mellett kiegészítő támogatásokra, harminc-negyvenezer forintos pluszra rúgó AKG-ra és Naturára is jogosultak Lajtosék.

A nagyiváni zöldbáró két agrárcégének 2012-es eredménykimutatásában például összesen 370 millió forint mutatkozott az egyéb bevételeknél, ahol ezeket a dotációkat tüntetik fel. Mindez azt jelenti, hogy naponta mintegy egymillió forintos bevételt hozott Lajtosék konyhájára a szocialista szerződés. A két kft. egyébként 2012-ben 110 millió forint hasznot termelt Lajtoséknak. A Nagyiváni Mezőgazdasági Kft. értékesítésének tavalyi nettó árbevétele több mint 311 millió forintra rúgott…

A nagyivániak szerint az agrárbizniszeiből százmilliós extraprofitot zsebre tevő polgármester még a helyi gazdákat is megkopasztja. A termelők ugyanis a falu fura urának területein kénytelenek legeltetni állataikat, Lajtos pedig szép summát kér e monopóliumáért. Állatonként, éves szinten 7000-7500 forint a legeltetés díja, így ha egy gazda húsz szarvasmarháját akarja ráereszteni Lajtos földjeire, akkor 140-150 ezer forintot kell kifizetnie a Nagyiváni Mezőgazdasági Kft.-nek. A társaság és a nemzeti park haszonbérleti szerződése szerint ugyan a falubeliek állatait is be lehet vonni a legeltetésbe, hogy meglegyen az előírt állatállomány, de ezért nem lehet lehúzni a gazdákat. Ez ugyanis már alhaszonbérletnek minősül. A helyeik azonban tartanak a polgármestertől, hogy ha lázadnak, veszélybe kerül a megélhetésük, így inkább fizetnek.