Több mint egymillió hektár magyar földre akarták rátenni a kezüket az osztrákok
Spekulánsok és dörzsölt ügyvédek hada dolgozott azon éveken át, hogy újabb és újabb módon játsszák át a magyar termőföldet a csókosoknak és a külföldieknek. A szocialista kormányok alatt virágzott és időről időre új erőre kapott a zsebszerződések világa és a spekulatív földbiznisz. A leleményesség nem ismert határokat, ha arról volt szó, hogy kihúzzák a magyar gazdák talpa alól a földeket.
A 2010-es évekre 18-19 fajtája jött divatba a zsebszerződéseknek, mindegyiket valamilyen legális használat fedett.A zsebszerződések következő formái lettek ismertek:Dátum nélküli adásvételi szerződések, megírt, de be nem nyújtott szerződések újraírása, elővásárlási joggal kötött szerződések, opciós szerződések (vételi jog, amely a korlátozás feloldása után lett volna gyakorolható), erdő- és legelőbirtokosság alapítása, színlelt kölcsön jelzálogjoggal, végrendeleti, ajándékozás, haszonélvezeti jog alapítás, csereszerződések, föld apportálás társaságba, nepperek, strómanok (házasság) alkalmazása, elbirtoklás. Utóbbi leginkább Győr-Moson-Sopron megyében volt divatban, ahol a hatóságok több ilyen kontraktusra is bukkantak. Ez esetben a magyar gazda természetesen aláírásával is hozzájárult az elbirtokláshoz, amelyre a Földhivatal is áldását adta, és nonszensz módon a tulajdoni lapon is átvezette az új, külföldi birtokos földszerzését.
Horrorisztikus, de zsebszerződések révén akár mintegy egymillió, de akár másfél millió hektár magyar földterület kerülhetett volna külföldiek kezébe, ha 2010 után a kormány és a szaktárca nem indít egész pályás letámadást a spekulánsok ellen és nem küld hadüzenetet a zsebszerződőknek. Szerény számítások szerint a spekulációnak és a zsebszerződéseknek köszönhetően mintegy ötszázmilliárd forintnyi, hazánknak és a hazai gazdáknak járó támogatást pumpálhattak ki az országból az osztrák termelők, amióta beléptünk az unióba.
További csavar volt az ügyletekben, hogy a magyar bíróságok az esetek hetven százalékában hiába nyilvánították semmisnek az asztalukra kerülő zsebszerződéseket, a spekulánsok és ügyvédjeik úgy szignóztatták a korábbi tulajdonosokkal a kontraktusokat, hogy semmisség vagy visszavásárlás esetén a vételár tízszeresét kellene kifizetnie termőföldjéért a tulajdonosnak. Márpedig az eredeti, magyar tulajdonos képtelen lett volna kifizetni ilyen hatalmas összeget.
Érdekes, hogy éppen a 2002-ben hatalomra került baloldali kormány szüntette meg azt a parlamenti bizottságot, mely a törvénytelen adás-vételi ügyeket vizsgálta, a szocialistáknak tehát elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy Magyarországon virágozhasson a zsebszerződések világa.
Ahhoz, hogy a mintegy másfélmillió hektárnyi magyar termőföld ne kerülhessen külföldi kézre, szükség volt arra, hogy a második Orbán-kabinet megváltoztassa a Büntető Törvénykönyvet. A 2013. július elsején hatályba lépett új Btk. ugyanis önálló büntető tényállásként szabályozta a termőföld jogellenes megszerzését, s már egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők a szerződő felek, a közreműködő ügyvédek és a közjegyzők. Az új szabályozás a magyar termőföld védelmében született – nyomatékosította akkor a szaktárca.
Pikáns, hogy a törvénytelenséghez, a zsebszerződésekhez az osztrák politikusok és a bécsi kormány képviselői is asszisztáltak, miután tudtak arról, hogy gazdáik egy része zsíros magyarországi termőterületekre teszi rá a kezét, ám mégsem tettek semmit a jogtalan ügyletek megakadályozásáért. Arról éppen a PestiSrácok.hu értesült, hogy az osztrák politika teljes tudomása mellett zajlottak a törvényellenes osztrák földszerzések Magyarországon. Portálunk ugyanis egy olyan 2005-ben, Ausztriában megjelent és terjesztett kiadványhoz és dokumentumhoz jutott hozzá, amelyben a bécsi Vidéki Térségek Munkacsoport vezetője szinte ötletet adott az osztrák gazdáknak azáltal, hogy leírta, a magyar földvásárlási tilalmat hosszú távú bérleti szerződésekkel hidalják át a befektetők. Sixtus Lanner „elszólása”, „javaslata” az országos terjesztésű Osztrák Községi Tükörben is megjelent, amelyhez minden ausztriai földtermelő hozzájut. A bécsi kormány és az ottani politikusok ölbe tett kézzel asszisztáltak gazdáik „felkészítéséhez”.
Sixtus Lanner azt is megjegyezte „A vidékfejlődés perspektívái Magyarország példája alapján” című tanulmányában, hogy „a külföldi befektetők (egyáltalán nem csak a parasztok) derekasan kihasználták” azt, hogy a rendszerváltás utáni „kezdeti években még szabad volt a földvásárlás” Magyarországon.
A zsebszerződők célkeresztbe vételével, a kiskapuk bezárásával érzékeny területet bolygatott meg a kormány, amelyet mi sem bizonyít jobban, mint hogy Ausztria diplomáciai nyomást gyakorolt Magyarországra. Andrä Rupprechter osztrák mezőgazdasági miniszter többször élesen bírálta az új magyarországi földtörvényt, mert megítélése szerint a jogszabály megfosztja az osztrák gazdákat a törvényesen megszerzett magyarországi földtulajdonuktól, ami elfogadhatatlan, és ellentétes az európai uniós joggal. Az osztrák miniszter 2013-ban levelet írt Fazekas Sándornak, amelyben egyeztetést kezdeményezett a kérdésről. A diplomáciai nyomásgyakorlás ugyanakkor csak a folytatása és egy fejezete volt annak a földháborúnak, amelyet Ausztria robbantott ki Magyarország ellen. A sógorok 2012-ben és 2013-ban saját, igen gazdag földművelőik érdekében küldtek hadüzenetet Budapestnek, sőt, sértett kisgyerekként egészen Brüsszelig rohantak. Annak ellenére, hogy Michael Spindelegger külügyminiszter korábban úgy fogalmazott, nem szabad a „Magyarország-szapulás” hibájába esni, az osztrák média – egyfajta nemzeti ügyként kezelve a témát – valóságos hecckampányt indított. Mindebbe pedig bécsi politikusok is beszálltak.
