A veszélyhelyzet kihirdetésével több baloldali vezetésű önkormányzatnál elszabadult a pokol. Újbudán a DK-s polgármester önhatalmúlag hozott létre média- és parkolócéget, ha tehetnék, a helyi adókat és a parkolás díját megemelnék, Józsefvárosban pedig Pikó András felbontotta a szerződést az addig jól működő közétkeztetési céggel és közbeszerzési eljárás nélkül kötött új megállapodást egy másikkal. A helyzet vidéken sem rózsásabb. A jobbikos ózdi polgármester például az óvónők fizetését csökkentette a pandémia idején. A baloldali városvezetők szokásukhoz híven telesírják a médiájukat, mondván: a kormány kivérezteti az önkormányzatokat. Amíg a roncskoalíció polgármesterei panaszkodnak a közösségi médiában és propagandalapjaikban, addig a kormánypárti kerületekben konstruktív megoldásokat találtak a kialakult helyzet kezelésére. A XXII. kerületben például nem adóemelés, hanem adócsökkentés történt, az önkormányzati dolgozók pedig idén is megkapták az év végi jutalmukat és a helyi vállalkozások is engedményeket kaptak. A kerület kormánypárti polgármestere, Karsay Ferenc szerint egy önkormányzat életében mindig vannak nem várt kiadások, és nagy baj, ha ezek csődközeli állapotot eredményeznek egy település életében. nem kíván tanácsokat osztogatni a baloldali városvezetőknek, de úgy véli: aki régóta ül a polgármesteri székben, az tudja, hogy a lakók érdeke a legfontosabb.
A kerületeknek a gépjárműadóval kellett hozzájárulnia a járvány elleni védekezéshez. Hogy élte ezt meg az ön által vezetett hivatal?
Mindenkinek kötelessége részt venni egy ilyen helyzetben a védekezésben, az önkormányzatoknak különösen fontos szerep jutott. Úgy vélem, a helyhatóságoknak nagy szerepük volt abban, hogy nem alakult ki pánik, de fontos megjegyezni, hogy ennek költségei is vannak, de szerintem természetes, hogy ezt mindenki viseli. A mi kerületünkben nagyságrendileg egy 15 milliárdos költségvetésről beszélünk, amiből a gépjárműadó, amivel hozzá kellett járulni a védekezéshez, 190 millió forint. Ez egy jelentős összeg, de arányaiban nem az. Ha ennyitől összedőlne a költségvetés, az nagy baj lenne. Bármikor előállhatnak nem várt kiadások, Budafok-Tétényben például az árvízveszély jelentett problémát korábban, amikor ennél nagyobb összeget kellett mozgósítani.
A Gyurcsány–Bajnai-kormány idején is megtapasztalhattuk, hogy a baloldal a válságot adóemeléssel, az emberek megsarcolásával kezeli. Láthatjuk, hogy ugyanezt a hagyományt viszik most tovább a baloldali városvezetők. Ön is a megszorításokban látta a megoldást?
Nem, mi csökkentettük az adókat Budafok-Tétényben még 2019-ben, amikor még nem is tudtuk, hogy hamarosan felüti nálunk is a fejét a világjárvány. Arányaiban véve egyébként kevés bevételt jelentettek, de bosszantotta az embereket. Ilyen volt a garázs-építményadó, amit teljesen megszüntettünk, és a kommunális adókörből kivontuk a lakáscélú ingatlanokat.
A helyieknek miben tudtak segíteni?
Az önkormányzat csökkentette a kiadásait, a beruházásokat és a működést fogjuk vissza, de nem bocsátunk el senkit, nem szüntetjük meg a szociális juttatást, nem zárunk be intézményt sem. Többször támogattuk a kerületi háziorvosokat, gyermekorvosokat és fogorvosokat is, beszereztünk fertőtlenitőszereket, védőfelszereléseket. A vendéglátóknak pedig azzal segítünk, hogy a korlátozások feloldásával újra fogadhatják a teraszaikon a látogatókat, ami után viszont a veszélyhelyzet végéig nem kell közterülethasználati díjat fizetni. A vállalkozások megsegítésére a többi között mentőcsomagot dolgoztunk ki, melynek értelmében azok a vállalkozók, akik önkormányzati helységet bérelnek, de a veszélyhelyzet idején bérletidíj-tartozást halmoztak fel, nem kell aggódniuk, mert nem mondjuk fel a helységbérleti szerződésüket.
Karácsony Gergely főpolgármester 30 millió forintot osztott ki jutalomként a sajátjai között, miközben megállás nélkül az anyagiak miatt siránkozik. Itt is részesültek jutalomban az önkormányzati dolgozók?
Igen, furcsa is lenne, ha nem így lenne. Ez egy viszonylag bevett szokás, hogy év végén minden dolgozó kap plusz egy havi bért. A pandémia alatt mindenki többet teljesített az elvárhatónál, ezért úgy gondolom, ha gazdasági lehetőségünk erre van, addig ezt méltányolni is kell. Megjegyzem, mi az összes önkormányzati dolgozónak folyamatosan fizettük a bérét. Az óvodákban volt az úgynevezett állásidő, amikor a gyerekek nem mehettek be és ilyenkor a munkáltatónak nem kötelessége a teljest bért fizetni, de mi megtettük. Továbbá ajándékutalványt kaptak a nem önkormányzathoz tartozó iskolai alkalmazottak is. Összességében tehát mi 2020-ban nem szorítottunk meg.
Ilyen jól gazdálkodott az önkormányzat?
Ebben az évben nagyon sok program elmarad, nem rendezhettünk tömegrendezvényeket – gondolok itt például a borfesztiválra, aminek sok kiadása van, de a művelődési központ sem üzemel. Ezeket a megmaradt összegeket pedig arra költöttük, hogy például létrehoztuk a Maradj otthon! segélyszervezetet, ahol ételt szállítottunk házhoz.
A helyi ellenzék partner volt ez alatt a nehéz idő alatt?
Kevesebb volt a kapcsolatunk, mert a testületet nem lehetett összehívni. Ám amikor lecsengett az első szakasz és konszolidálódott a helyzet, akkor az összes frakcióvezetőt összehívtam és az előttünk álló testületi döntésekről megkérdeztem a véleményüket. Az a célom, hogy legyenek meg azok a közös nevezők, amik függetlenül attól, hogy ki vezeti a kerületet, mindenki számára elfogadhatóak.
Mit javasolna azoknak a kerületeknek, akik a megszorítások hívei?
Nem osztogatnék tanácsokat másoknak, de aki hosszabb időt eltölt ebben a székben, az általában eljut odáig, hogy tudja azt, hogy a kerületiek érdekei a legfontosabbak. Egyre több fórum van, ahol ki lehet kérni az emberek véleményét, ilyen például a részvételi költségvetés, amiben mi úttörők voltunk, így a lakók dönthetik el, hogy a kerület 300 millió forintot mire költsön. Próbálunk racionálisan, egymásra figyelve, egymásra vigyázva előrelépni, és szerintem valahol itt kell keresni a gyökerét annak, hogy jól működjön egy település.
Fotó: Karsay Ferenc
Facebook
Twitter
YouTube
RSS