Valószínűleg igencsak érdekfeszítő és objektív beszélgetésre került sor a nyíltan meleglobbista Michael Roth német külügyi államtitkár és az Index egykori munkatársai között, bár az online találkozó részleteiről csak annyit tudhatunk, hogy a magyarországi médiahelyzetről csevegtek. Az eszmecseréről a budapesti Német Nagykövetség szeptember 2-án töltött fel egy képernyőfotót, de annak részleteit nem közölték.
SZŰCS GÁBOR
A nyíltan meleglobbista Michael Roth (SPD) politikus Munk Veronika és Dull Szabolcs újságírók, valamint Urbán Ágnes társaságában a magyarországi médiahelyzetet vitatták meg; az eszmecseréről a budapesti Német Nagykövetség tett közzé egy fotót. A két, néhai indexes publicista „független-objektív” mivoltához természetesen semmi kétség nem férhet, míg a Mérték Médiaelemző Műhely kutatójáról érdemes tudni, hogy 2019-ben Népszabadság-díjat kapott a szólásszabadság elszánt védelmezéséért, az eszme következetes képviseletéért. (Beszédes, hogy az Orbán-ellenes újságírást zászlajára tűző Magyar Hang is a Népszabadság-díj kitüntetettjeinek egyike; a lapnak két évvel ezelőtt sikerült kivívnia ezt az elismerést.) Érdemes azonban jobban górcső alá venni, vajon ki is Michael Roth, milyen körökben mozog, miért érdekli ennyire a magyar média helyzete és mennyiben tükrözi az általa hangoztatott vélemény a német kormány álláspontját Magyarországról.
Népszabadság-sirató meleglobbista
Roth a Német Szövetségi Parlament (Bundestag) tagja, külügyi államtitkár, és a kormánykoalíció balszárnyához, a szociáldemokratákhoz (SPD) tartozik. A nyíltan homoszexuális politikus 2010 óta rendszeresen támadja Magyarországot, és minden évben ad legalább egy interjút valamelyik balliberális magyar sajtóorgánumnak. Érdemes megemlíteni, hogy 2016 októberében az akkor még baloldali Figyelőnek úgy nyilatkozott a Népszabadságról, hogy a lap „a szabadság egyik fontos hangja volt Európában”. Természetesen azt is hozzátette, mennyire sajnálja, hogy a Népszabadságot „bezárták”. Úgy fogalmazott:
Az újságírókkal, valamint a konferencia résztvevőivel (Michael Roth a Friedrich Ebert Alapítvány és a CEU konferenciáján vett részt – a szerk.) folytatott beszélgetések nyilvánvalóvá tették számomra, hogy nem szabad félvállról venni azt, ami jelenleg Magyarországon folyik. El kell gondolkodnunk azon, hogyan tudunk segíteni.
Felmerül a kérdés, hogy vajon a német politikus hányszor forgatta a magyar nyelvű Népszabadságot, hogy ilyen bátran deklarálja, hogy az a szabadság egyik fontos hangja volt…
Független-objektív megbeszélés a magyar médiahelyzetről. Fotó: Facebook
A német politikus 2018-ban részt vett a belgrádi melegfelvonulás záróeseményén, ahol azt kifogásolta, hogy az uniós tagállamok felében továbbra sem legális az azonos neműek házassága. Magyarország Alaptörvénye szerint házasság csak egy nő és egy férfi között állhat fenn, hazánk törvényhozóinak ezen nem eléggé progresszív szemlélete pedig rendkívül szúrja Roth szemét. 2017-ben Budapestre látogatott, és mindent megtett, hogy plusz pontot szerezzen a magyar és külföldi, nemzetközi internacionalista politikai körökben: felvonult a Pride-on, találkozott több (ál)civil szervezet képviselőjével, valamint Fekete-Győr Andrással. Persze Roth miniszter szabadidejét miért is ne tölthetné ilyen és ehhez hasonló rendezvényeken? Férje – a szintén Michael névre keresztelt Herr Klöppner – valószínűleg egyáltalán nem haragszik azért, ha más országokban is megpróbálja népszerűsíteni az azonos neműek házasságát, még akkor is, ha az mondjuk az adott állam alkotmányával ellentétes.
Reméljük, hogy a miniszter úr megfelelőnek találta a magyar főváros LMBTQ-közösségének vendégszeretetét – itt éppen Fekete-Győr Andrással pózol boldogan. Fotó: Facebook
Látogatása zárásaként kiállt a milliárdos filantróp spekuláns mellett: a közösségi médiában fakadt ki a Soros-plakátok miatt, amelyek őt „megijesztik”, és amelyekre „nem talál szavakat”. Mindezek tudatában egyáltalán nem meglepő, hogy 2018-ban a „Stop Soros” elnevezésű magyar törvényjavaslat ellen tett nyilatkozatot (német politikusként!), amelyben problémaként emelte ki, hogy a kormány jogszabály-javaslatai megnehezítik és talán lehetetlenné is tehetik a menekülteket és menedékkérőket segítő civiltársadalmi szervezetek munkáját.
Soros hű csatlósa rendszeresen Magyarország ellen acsarkodik
Roth nemcsak elvtársa Soros Györgynek, de közeli viszonyban is van a magyar származású milliárdossal. 2017-ben a tőzsdespekulánssal közösen tartott előadást Berlinben az Európai Roma Kulturális Központ megnyitóján. 2018-ban javasolta egy EU-s pénzalap létrehozását a civil szervezetek támogatására azokban a tagállamokban, amelyekben úgymond veszélybe kerül a jogállamiság – gondolva itt elsősorban hazánkra. Valószínűleg több, mint véletlen, hogy közvetlenül ezen nyilatkozatát megelőzően találkozott a Helsinki Bizottság két munkatársával, Víg Dáviddal és Léderer Andrással (az SZDSZ ifjúsági szervezetének, az Új Generációnak az egykori elnökével), azon szervezet embereivel, amelynek 2016-os pénzügyi beszámolója szerint abban az évben szinte teljes egészében Soros György alapítványai finanszírozták a működését. Idén augusztusban az SPD államtitkára az antiszemita-kártyát is bedobta Magyarországgal szemben – sikertelenül. Szijjártó Péter a vádakra reagálva akkor úgy fogalmazott:
a zsidó honfitársainknak nem kell félniük, kulturális fesztiváljaikon nincs szükség állig felfegyverzett katonákra, a zsinagógákat és a temetőket állami finanszírozással építettük újjá és büszke házigazdái voltunk tavaly az Európai Maccabi Játékoknak.
Ma egyébként Európában a legnagyobb fenyegetést a zsidó közösségekre a muszlimok jelentik, így, ahogy a magyar külügyminiszter is kérte, Rothnak inkább a saját háza táján kéne körülnéznie. Fontos megjegyezni, hogy a német kormány álláspontja, amely a CDU, CSU, SPD koalícióból áll, korántsem egyezik meg mindig Roth gondolataival. Hans-Peter Friedrich, Bundestag-alelnök 2014-ben, a CDU és a CSU parlamenti frakcióvezető-helyetteseként kijelentette Budapesten: nem ért egyet Roth előző nap ugyancsak Budapesten, egyes magyar kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban megfogalmazott bírálataival. Az államtitkár a magyar-német kapcsolatot úgy írta le, mint „nem egyszerű”, míg Friedrich szerint „szoros, baráti”.
Nem hiszem azt, hogy egy ország beavatkozhat egy másik ország belügyeibe
– tette hozzá a konzervatív politikus, aki nem értett egyet Roth a CEU-n elhangzott kijelentésével sem, miszerint az Európai Unión belül nem tekinthető érvényesnek a belügyekbe való be nem avatkozás klasszikus tilalma.
2019. augusztus 29-én, Sopronban, a Páneurópai Piknik 30. évfordulója alkalmából találkozott Angela Merkel Orbán Viktorral. A német kancellár elmondta, milyen sokat köszönhetnek hazánknak, és mennyire hálásak nekünk mindmáig azért az empátiáért és segítőkészségért, amivel a keletnémetek felé fordultunk. A kancellár elismerte, hogy „új startra” van szükség a migráció kezelését illetően, valamint a cél már nem a befogadás, hanem hogy mindenki maradhasson a hazájában. Ez azt jelenti, hogy a német álláspont radikális fordulatot vett, és egyre inkább közeledik a magyar felé – amit a Fidesz-KDNP-kormány 2015 óta szilárdan képvisel. A német baloldal szerint hibás döntést hozott Merkel, amiért Magyarországra látogatott, mivel ezzel helyzetbe hozza a (szerintük) szélsőjobboldali Orbán Viktort.
A kormányfő és a német kormánytagok többsége azonban tudják: Németország és Magyaroroszág fontos stratégiai és gazdasági partnerek, a jó kapcsolat és a szoros viszony elengedhetetlen a két állam között. A magyar-német gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokban az áruforgalom nagyságát tekintve 2016-ban rekordévet zárhattunk, a Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai alapján a Németországba irányuló magyar kivitel elérte a 25 milliárd eurót, míg a behozatal 23 milliárd euró értékű. Roth állandó, hazánk elleni agitálása a közös történelmünk és a kiváló gazdasági kapcsolataink ellenére jól mutatja, hogy az államtitkárnak sokkal fontosabb, hogy a globalista baloldali elitnek megfeleljen, mintsem a saját országának a szolgálata.
Fotó: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS