Tény, hogy a háború kirobbanása óta valóban felmentek az árak minden területen, ahogyan az is igaz, hogy a bérek még nem, vagy csak csekély mértékben emelkedtek. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy igenis van pénzük a magyaroknak arra, hogy kikapcsolódjanak a nyár során. Erről árulkodnak az autópályán rostokoló autók, a belföldi turizmus számai, a tömegek az élelmiszerboltokban és a kígyózó sorok a büfékben.
Ha nyár, akkor a legtöbbünknek a Balaton-parti pihenés jut eszünkbe, amiről már évek óta az a hír járja, hogy megfizethetetlen. Ám ha ez igaz lenne, akkor nem állna több ezer autó az M7-es autópályán már péntek delutántól és ugyanez a tábor nem akarna visszajönni vasárnap este. Teszik ezt annak ellenére, hogy az üzemanyagár megint több, mint a környező országokban, amiért a kormány már fel is emelte a szavát és közbe is fognak avatkozni, ha nem viszik azt lejjebb az üzemanyagforgalmazók.
Az utazáshoz azonban nem csak autó, hanem autópályamatrica is kell, aminek szintén feljebb ment az ára egy kicsit 2024-ben. Idén a tíz napos pályamatrica 6.400 forint egy személyautónak. Akik viszont egész évben járnak a Balaton felé jobban járnak, ha vármegyematricákat vesznek. Az ember azonban akár a déli, akár az északi partra igyekszik, legalább három vármegyematricára lesz szüksége, aminek darabja 6.660 forint.
Persze van lehetőség vonattal is menni, ami korábban a déli parton ment csak igazán flottul, de már az északin sincsenek gondok, a dízel vasútakat és az átszállásokat meg lehete úszni. Anyagilag jobban megéri természetesen, hiszen egy felnőtt jegy ára 2000 és 4500 forint között mozog attól függően, hogy mennyire megyünk messze.
A szállásokat nézve az árat az határozza meg, hogy frekventált vagy kevésbé frekventált helyen van a szállás és milyen szolgáltatásokat tartalmaz. Balatonfűzfőn például egy apartman két felnőtt számára 15 ezer forint/éjszaka, ami ellátást nem tartalmaz, de sütögetni például van lehetőség és saját parkolóval is rendelkezik. A sokak által kedvelt Balatonfüreden az árak borsosabbak, hiszen ugyan ez a kínálat dupla annyiba kerül: 30 ezer forint/éj. A hotelekben az árak pedig ennél is magasabbak. A déli part, ahogyan eddig is, most is kedvezőbb árakkal csalogatja a vedégeket, hiszen Balatonbogláron már 12 ezer forint/éjszakáért lehet nagyon kellemes szállást találni. A déli part mellett szól továbbá az is, hogy ott a strandok szinte mind ingyenesen látogathatóak, az északi oldalon inkább fizetős (Balatonalmádiban például 2100 forint egy felnőtt belépő), de természetesen a vizet meg lehet közelíteni ingyenesen is, csak ott nincsenek strandszolgáltatások.
Ha drága a büfé, miért van sor?
Örök dilemma, hogy ha olyan drágák a strandbüfék a Balatonon, akkor miért van kilométeres sor a büfék előtt? Miért nem vetik be az emberek a jó öreg hűtőtáska módszert? A válasz egyszerű: kényelmesek. Aki elmegy nyaralni, félretesz pénzt, hogy egy hetet a Balaton-parton töltsön a családjával, az nem fog feltétlenül lehűtött bolognaival a hóna alatt mászkálni, ha egy sajtostejfölös lángos vagy egy kiadós hamburger is elérhető a strandon. Itt fontos leszögezni, hogy a büfés is Magyarországon él, a költségei neki is nőttek az infláció hatására, nem az a célja, hogy annyiért árulja az ételt, amennyiért megveszi vagy minimális haszonkulccsal. Bérleti díjat, alkalmazotti fizetést (ami szintén jelentős tétel a munkáltatók számára, hiszen éppen ennek növekedése okozza azt, hogy tömegek indulnak a Balaton felé “az elszálló árak” ellenére– a szerk.), üzemeltetési számlákat, adót ugyanis neki is kell fizetnie. Ezért ezt belekalkulálja az árakba. Ha pedig ez nem tetszik az embereknek vagy nem mennek oda és leesnek az árak vagy bezár az üzlet. Ezt a veszélyt viszont nem látjuk, hiszen a sorok mintha szezonról-szezonra nem csillapodnának.
Itt emlékezzünk meg a fesztiválózókról is, akik például a Balaton Soundon vadásszak a szállásokat, arról nem is beszélve, hogy a napijegy majdnem 30 ezer forint. Ez pedig csak egy belépő, még nem ivott, evett semmit, nem hajtotta álomra a fejét.
A belföldi turizmus viszont most akár hiszik, akár nem, dübörög. Pedig hányszor halljuk azt a lózungot, hogy ennyi pénzért már az ember inkább elmegy külföldre. A dübörgést pedig a belföldi vendégek generálják, a turizmus hatvan százalékát ugyanis a magyarok teszik ki.
A külföldi út viszont már azért sem lehet olcsóbb, mert a repülőjegy eleve drágább, mint lejutni a Balatonra, az ottani életet pedig szintén nem a magyar pénztárcára szabták. Így elgondolkodtató, hogy valóban jobban megéri-e elutazni több ezer kilométerre vagy jobban jár az emebr, ha hazai tavat választ. Továbbá azt se felejtsük el, hogy nem csak a Balatonnal büszkélkedhetünk, számos más, jó elhelyezkedésű tavunk is van, ahol érdemes utána járni a szállások árának, mivel valószínű, hogy pénztárcabarát megoldásokkal találkozunk.
Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS