Hiába, hogy 2020-ban az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Szlovákiát, amiért a kollektív bűnösség elvét érvényesítve, a Beneš-dekrétumokra való hivatkozással próbálta elkobozni egy felvidéki magyar földjeit, ez nem rengette meg a szlovák állami gépezetet, amely állhatatos munkával ügyködik a magyarlakta vidékek földjeinek „konfiskálásán”. A Szlovák Földalap nemrégiben nyilvánosságra került jelentésre szerint az utóbbi években tömegével és kirívóan nagy értékben sajátított ki a szlovák állam földeket, mindezt kijavítandó adminisztrációs hibaként magyarázva. Az ügy pikantériája, hogy a Szlovák Földalapot korábban évekig a markában tartó Szlovák Nemzeti Párt képviselői még csak nem is ebbe, hanem a korrupcióba buktak bele. A felvidéki magyar pártokat tömörítő Szövetség – Összefogás Platform hétfői sajtótájékoztatóját követően Mózes Szabolcs úgy fogalmazott: ezeket a földeket most, a XXI. században kobozzák el a Beneš-dektétumok alapján, azaz, akitől valami oknál fogva nem vették el a földjeit annak idején, attól elveszik most.
Portálunk még 2020 májusában számolt be az Emberi Jogok Európai Bíróságának Szlovákiát elmarasztaló döntéséről, amely egész Európa számára világossá tette, még napjainkban is sor kerül vagyonelkobzásra, a kisebbségellenes Beneš-dekrétumokra való hivatkozással. A 2020-as döntés előzményei 2009-ig nyúlnak vissza, amikor is a felvidéki magyar Bosits Mihály ellen eljárást kezdeményezett a szlovák állam azzal, hogy a tulajdonában álló erdőt elkobozzák. A hosszas jogi eljárás után a szlovák Legfelsőbb Bíróság végül kimondta, hogy a földet valóban el kellett volna kobozni, hiszen ezt a „kötelezettségét” a szlovák államnak utólag is érvényesítenie kell. A panaszos ezután fordult Strasbourghoz. Fontos körülmény, hogy a szlovák állam 2000-ben egyszer már elismerte a panaszos apjának tulajdonjogát, majd kilenc évvel később pert indítottak ellene, hogy megfosszák tőle. Ráadásul, amikor ezt a pert a szlovák állam jogerősen elveszítette, maga a főügyész élt felülvizsgálati kérelemmel, amely fölvetette az ügy politikai alapú manipulálásának kérdését is. Mindezek ismeretében talán nem is csoda, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága döntésében megállapította:
a jogi procedúra során nagymértékben sérült az igazságos eljáráshoz való jog.
A döntést követően alig egy hónap kellett csak hozzá, hogy újabb “Beneš-csontváz” hulljon ki a szekrényből. Felvidéki sajtóhírek szerint a szlovák állam Bosits Mihály ügyéhez hasonló logika mentén, a dekrétumokra hivatkozva akarta kisajátítani az épülő pozsonyi körgyűrű, a D4-es autópálya nyomvonalán fekvő, több millió eurót érő telkeket. Tomáš Plank, a Pozsonypüspöki tulajdonosokat képviselő ügyvéd az üggyel kapcsolatban akkor úgy nyilatkozott, a Szlovák Földalap (SPF) álláspontja szerint az ingatlanokat már a második világháború után el kellett volna kobozni, ezzel gyakorlatilag a kollektív bűnösség elvét érvényesítve a magyar és német nemzetiségű állampolgárokkal szemben. A szlovák földalap hatvan ingatlan esetében tartotta indokoltnak az elkobzást a dekrétumok alapján. A logika hasonló volt, mivel még 2008-ban a szlovák mezőgazdasági minisztérium kezdeményezésére kutatták fel a tisztázatlan tulajdoni viszonyú földek tulajdonosait, a 2013-ban elindult autópálya-építés kapcsán ezek a területek értékesebbé váltak. Ennek köszönhetően a szlovák földalap 2018-ban beleszólt a kisajátítási folyamatba, azzal érvelve, hogy a földek valójában mégiscsak elkobzott vagyont képeznek, amelyek után így nem kell a szlovák államnak fizetnie.
Névtelen bejelentés alapján
Az Új Szó felvidéki hírportálon nemrégiben megjelent interjú tanúsága szerint ugyanakkor a Szlovák Földalap nemcsak Pozsonypüspöki térségében, a D4-es autópályához kapcsolódva végzett földelkobzásokat, hanem ezt a gyakorlatát Dél-Szlovákia magyarok lakta vidékeire is kiterjesztette, és folyamatosan gyakorolja is. A Szlovák Földalap gyanúsan szélső nacionalista ténykedése erősen kötődik a Szlovák Nemzeti Párthoz (SNS), az ügyet ugyanakkor korrupciós botrányok is bonyolítják. A magyarlakta vidékeket érintő újabb földelkobzások ügyének indulási dátuma 2018, amikor a Földalap „névtelen bejelentés alapján” elkezdte felülvizsgálni az úgynevezett ROEP-eljárást. A ROEP jelentése megújított teleknyilvántartás-regisztráció, amely a rendezetlen, vagy ismeretlen tulajdonviszonyú területek hovatartozását hivatott tisztázni. A Földalap idén napvilágot látott 2020-as éves jelentéséből kiderül, hogy 2019-től hatszáz javaslatot nyújtottak be a ROEP-eljárásban elkövetett hibákra hivatkozva, ezeket a hibákat pedig a lefoglalási határozatok, valamint a deportálási listák alapján határozták meg. Ez lényegében a Benes-dekrétumok érvényesítését jelenti.
A Földalap jelentéséből kiderül továbbá, hogy 2020-ban 338 parcella és 132 hektárnyi terület tulajdonviszonya változott meg az állam javára, kivétel nélkül magyarlakta vidékeken. Dénesd, Éberhard, Dunahidas, Dénesdtorcsmisérd, Dunasápújfalu, az egykori Misérd, Csölle, Pozsony Ružinov városrésze, Pozsony Vereknye városrésze és Fél község településeken végezték be az elkobzást. 2019 és 2020 között pedig további 651 parcella és 260 hektár került az alaphoz. 2021-ben 340 hektárnyi területtel lett gazdagabb a Szlovák Földalap.
A Szlovák Nemzeti Párt irányított az elkobzások idején
A politikai szál nem elhanyagolható, hiszen 2018-ban, amikor „névtelen bejelentés” alapján a felülvizsgálatok elkezdődtek a Szlovák Földalapot a Szlovák Nemzeti Párt politikusa, Adriana Šklíbová vezette, utódja pedig 2020-tól a szintén SNS-es Gabriela Bartošová volt. Bartošovával kapcsolatban az Új Szó írt arról, hogy 2020-ban kétszer is az igazságügyi minisztériumhoz fordult az örökösödési folyamatokkal kapcsolatban, egyszer áprilisban, majd pedig válasz hiányában az év végén. Bartošovának láthatóan fontos és sürgős volt arra ösztönöznie az igazságügyi minisztert, hogy felügyelje azon jegyzők munkáját, akik „hanyagul”, vagy a szlovák állam/földalap érdekeivel ellentétben a hagyatéki tárgyalás során az 1945 és 1948 között elkobzott területeket az örökség részeként kezelték. Bartošová a megkeresésben azzal érvelt, hogy „a földeket a második világháború után már elvették az örökösök felmenőitől, így azok az állam tulajdonába tartoznak”, ezzel a Benes-dekrétumok szokásjogára utalva.
A kisebbségellenességbe nem, de a korrupcióba belebuktak
Az SNS és politikusai mégsem a burkoltan kisebbségellenes földpolitika miatt buktak meg, bár az igazságszolgáltatás valahogy mégiscsak felfigyelt a tevékenységükre. Szlovák sajtóhírek szerint tavaly májusban a NAKA, a szlovák Országos Bűnügyi Hivatal őrizetbe vette a Földalap több tisztségviselőjét is, így az SNS-es Gabriela Bartošovát, és elődjét, a szintén SNS-es Adriana Šklíbovát, valamint annak helyettesét, a Hídhoz kötődő Brunner Borist is. Júniusban a Földalap korrupciós botránya kapcsán a bíróságon megszólalt Adriana Šklíbová, aki elismerte, az SNS idején a Földalap egyfajta bűnszervezetként működött, korrupciós láncot épített ki, a befolyó pénzek egy részét pártfinanszírozásra fordították. A bíróság előtt kifejtette, az előző választási időszak kapcsán felmerült korrupciós ügyek idején a Szlovák Földalap az SNS és a Most-Híd – a Smer két kisebb koalíciós partnere – irányítása alatt állt, amelybe beletartozott Gabriela Matečná mezőgazdasági miniszter is, aki szintént SNS-es volt. A gyanú szerint például, ha a kérvényező azt akarta, hogy az állami feladatokat ellátó Földalap az ő javára tegyen lépéseket, kenőpénzt kellett fizetnie, egy meghatározott árlista alapján, de az is előfordult, hogy peren kívüli megegyezésért, vagy tulajdonjog átviteléért félmillió eurós csúszópénz cserélt gazdát. A korrupciós botrány további pikantériája az, hogy a vallomások szerint abban a Híd is részt vett, áttételesen tehát a magyar-szlovák közös párt éppúgy felelőssé tehető a magyar földek kisajátítási folyamatában. Az ugyanakkor egyelőre nem világos, hogy a földelkobzások mögött állhatott hasonló korrupciós szándék, azaz az elvett, s így szlovák állami tulajdonba került földeket a Földalap nem játszotta-e tovább illegális haszonszerzési céllal.
A Földalap új vezetője elnézést kérne a magyaroktól és a németektől…
Az Új Szó megszólaltatta Ján Maroszt, a Szlovák Földalap jelenlegi vezetőjét, aki arról beszélt, az intézmény célja, hogy az állam tulajdonjogát védje, illetve, hogy az nevesítetlen földterületek tulajdonjogát is gyakorolja. Marosz úgy fogalmazott, a földalap „egyfajta ügybuzgóságból” kutatja azokat a levéltári dokumentumokat, amelyek döntőek lehetnek egy vitatott földterület tulajdonjoga kapcsán, így „mintha szigorú értelemben véve alkalmaznák a Beneš-dekrétumokat”. A Földalap vezetője ugyanakkor arra nem tudott egyértelmű választ adni, hogy a kollégái miért csak magyarlakta településeken vizsgálják felül a ROEP-eljárásokat. Marosz ugyanakkor hangsúlyozta, elutasítja a kollektív bűnösség elvét, és érzékeli annak igazságtalan voltát is, ha a földalap egyik pillanatról a másikra elveszi valaki földjét a konfiskációs határozatra hivatkozva. Az Új Szó azon kérdésére, lát-e különbséget abban, hogy ma a Beneš-dekrétumokat alkalmazzák és abban, ha a zsidótörvényeket érvényesítenék, Marosz azzal válaszolt,
a két dolog között valóban van egy logikai párhuzam.
Akitől még nem vették el a földjét, majd elveszik most
Az üggyel kapcsolatban a felvidéki magyar pártokból alakult Szövetség – Összefogás Platform hétfőn tartott sajtótájékoztatót, amelyben kiemelték, „a Szlovák Földalap dokumentumai alapján tömegeket érint az államigazgatás által hetven év után elővett, Beneš-dektétumokra alapozott konfiskációs hiányosságok kijavítása”. A pártszövetség bejelentette, nem engedik a kollektív bűnösség elvét érvényre juttatni, ezért szakmai egyeztetésre hívják a Földalap új vezérigazgatóját, tárgyalásokat kezdeményeznek az igazságügyi miniszterrel, valamint adatbázist hoznak létre a földelkobzások károsultjai részére. Mózes Szabolcs, az Összefogás vezetője a sajtótájékoztató után portálunkak azt hangsúlyozta, hamisak azok az érvek, hogy csak valamiféle adminisztratív hiba történt, amelyet ki kell javítani.
Ezeket a földeket most, a XXI. században kobozzák el a Beneš-dektétumok alapján, azaz, akitől valami oknál fogva nem vették el a földjeit annak idején, attól elveszik most
– hangsúlyozta a politikus.
Vezető kép: MTI/MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS