Véres kardként szokta körbehordozni az ellenzéki sajtó a kórházi fertőzési eseteket, hogy azzal szólítsa hadba a népet a kormány ellen. Ez alapján az egyszeri újságolvasóban az a kép alakulhat ki – és nyilván ez is a sajtóhadjáratok célja –, hogy Magyarországon tulajdonképpen tiszta életveszély kórházba kerülni, mert ott jó eséllyel belehalunk valami fertőzésbe. Talán nem is meglepetés, hogy az igazság milyen távol áll az ellenzéki álhírgyárak sugalmazásaitól, sőt, az EU-s átlagnál is jobb mutatókkal rendelkezik hazánk.
Európai uniós összevetésben érdemes vizsgálni a magyarországi kórházi fertőzések ügyét, mert az jóval pontosabb képet ad, mint egy-egy, a haladó sajtó által felkapott és jól megpörgetett eset. A kórházban kezelt betegek 5,5 százalékánál igazolható az ellátással összefüggő fertőzés, azaz nagyjából minden huszadik embernél. Így nézve elég magas ez a szám, csakhogy mielőtt kapásból Orbán Viktor személyes felelősségét kezdené boncolgatni bárki, ez az uniós átlag. A magyarországi arány az uniósnál kevesebb, 4 százalék körüli – igaz, a különbségben közrejátszhatnak a más-más elvárások és a tagállamonként eltérő jelentéskötelezettség. Azt viszont egyértelműen igazolja az adat, hogy inkább fölfelé, mint lefelé lógunk ki e téren az unióból.
Főleg azok fertőződnek meg, akiket a fejlődő orvoslás tart életben
A kórházi fertőzések elleni harc eközben az egész fejlett világban komoly kihívás. Az egészségügyi ellátás egyre nagyobb részét képezi a járóbeteg-ellátás – gondoljunk csak az egynapos műtétekre –, így mindinkább a súlyos betegek kerülnek kórházba.
Eleve növekszik a lakosságon belül az idősek, krónikus betegségekben szenvedők aránya, ráadásul a fejlődő orvostudomány ma már sok olyan súlyos beteget képes hosszabb ideig életben tartani, akik pár évtizede még belehaltak volna az eredeti betegségükbe. Az ő szervezetük azonban le van gyengülve, így kitettebbek olyan fertőzésnek, amelyet az egészséges ember szervezete legyőzne
– nyilatkozta a PestiSrácoknak dr. Budai József, a Dél-Pesti Centrumkórház infektológus főorvosa.
Fertőtlenítésre váró kórházi eszközök. Fotó: kisalfold.hu
Vagyis nem vég nélküli tömeggyilkosság történik a kórházakban, ahogy azt a haladó sajtó sejteti, hanem a korábbi időkhöz képest jóval több a súlyos állapotú, de életben levő beteg, aki veszélyeztetettebb. Ahogy kétszáz éve például nem voltak autóbalesetek, mégis tulajdonképpen a fejlődés jele, hogy manapság viszonylag sok van, úgy jelzik a kórházi fertőzések is végső soron az orvostudomány fejlődését.
Sosem szabadulhatunk meg teljesen a baktériumoktól
Az infektológus elmondta, hogy a kórházakban szakmai csapat dolgozik a fertőzések szintjének kordában tartásán; ez tehát nem függ össze az orvosi, ápolói létszámmal, de még a bérezés és a finanszírozás sokat hallott gondjaival sem.
Magyarországnak egyáltalán nincs miért szégyenkeznie a fertőzési arány miatt
– tette hozzá Budai József, aki szerint lehet még javítani a helyzeten, de közel járunk ahhoz a szinthez, ahová ez józan belátás szerint leszorítható, hiszen a baktériumok itt vannak a Földön évmilliárdok óta, és itt is lesznek. A kórházi fertőzések teljes felszámolása tehát csak vágyálom, annál is inkább, hogy a kórház az a hely, ahol sűrűn fordulnak elő fertőzött emberek. Ugyanakkor az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a fertőzések száma 30-50 százalékkal csökkenthető lenne.
Kásler Miklós a Szent János Kórház új szakrendelőjének helyszínbejárásán, idén májusban. Az emberi erőforrások minisztere hivatalba lépésétől kezdve a megelőzés fontosságát hangsúlyozza. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Közös ügy a megelőzés
Elsősorban a kórházi eszközhasználattal, érkatéterrel, húgyúti katéterrel, gépi lélegeztetéssel összefüggő fertőzések és a műtéti sebfertőzések okoznak gondot, valamint az antibiotikumoknak ellenálló ún. szuperbaktériumok. Utóbbiak az indokolatlan és túlzó antibiotikumhasználat miatt alakulnak ki, amit a sokkal megfontoltabb gyógyszerhasználattal védhetünk ki. A kórházi eszközökkel, illetve a műtéti sebekkel összefüggő fertőzések megelőzésére 2018 őszén jogszabálymódosítást léptettek életbe, amely tartalmazza a fertőzésmegelőzési intézkedéseket, és megerősíti az országos szintű hatásköröket a felügyelet és a stratégiai irányítás tekintetében. A minisztériumi stratégia célja a betegbiztonságot támogató szervezeti kultúra fejlesztése is, miközben Magyarország korszerű járványügyi megfigyelő rendszert működtet.
A fertőzéseket azonban leggyorsabban és leglátványosabban egy meglepően egyszerű intézkedés szoríthatná vissza. Semmelweis Ignác országában nem véletlenül vannak kihelyezve a kórházi folyosókon folyékonyszappan-adagolók. A falakra szerelt adagolókban fertőtlenítőszer van, így a kórházi betegeknek és látogatóiknak nem kerül pénzbe, csak némi odafigyelésbe a fertőzések visszaszorítása. A fertőzések tekintélyes hányada ugyanis az elégtelen kézmosás miatt juthat át egyik betegről a másikra vagy a látogatók révén az adott kórházi szobába, osztályra.
Aggályos adatigénylést hagyott jóvá a Kúria
Vannak azonban, akik nem megelőzendő bajnak, hanem politikai lehetőségnek tekintik a kórházi fertőzéseket. Az állandóan az egészségügy összeomlásáról értekező ellenzéki pártok és álcivil segédhadaik minden nyilvánosságra került ügyet megragadnak anélkül, hogy pontosan feltárnák az okokat és a körülményeket, ha pedig csak úgy nem kerül nyilvánosságra ügy, akkor ők gondoskodnak róla. Ennek egyik élharcosa a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű ellenzéki szervezet. A Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) által finanszírozott csapat nemrég bírósági úton jutott hozzá az Emmitől a 2014-16 közti évekre vonatkozó kórházi fertőzési adatokhoz.
A kézfertőtlenítéssel a betegek és a látogatók is sokat tehetnek a fertőzések visszaszorításáért. Fotó: delmagyar.hu
Az adatsor annak ellenére aggályos, hogy a betegek neve, TAJ-száma és lakcíme nem szerepel benne, ugyanis minden más – köztük a beteg teljes kórtörténete – viszont igen. A bíróság első fokon helyt adott az adatvédelmi aggályoknak, és elutasította az adatigénylést, másodfokon azonban kötelezte az Emmit ezek kiadására, amit utóbb a Kúria is megerősített annak a Baka Andrásnak a vezetésével, aki már jó párszor bizonyította balliberális elkötelezettségét (lásd például: ITT és ITT), vagy ha nem ő, akkor éppen a TASZ bizonyította róla. Ezen felbátorodva aztán a TASZ immár kezdeményezte a 2010 óta eltelt összes évre vonatkozó adatok kiadását.
Egyéni kórtörténetek a balliberális politika szolgálatában
Azt nem tudni, mire megy az ellenzéki szervezet a megszerzett 40 ezer oldalnyi adattal, a szándékaik azonban sejthetőek. Emlékezetes, hogy például a mozsgói szociális intézményben történt bántalmazást is az EP-választások kampányában használták fel a baloldal javára ahelyett, hogy érdemben, gyorsan cselekedtek volna. A baloldal kedvenc témájában, az egészségügyben sem várható tőlük, hogy minden körülményre kiterjedő, kiegyensúlyozott következtetéseket vonjanak le az óriási adathalmazból. Pedig a bíróság is erre kötelezte őket; információink szerint ugyanis a Kúria ítélete kikötötte, hogy a kiadott adatok értelmezést igényelnek, és nem használhatók bulvárszintű hangulatkeltésre, az országból menekülésre felhívásra, vagy halálkórházak emlegetésére. Vékony mezsgyén kell tehát eljutnia a TASZ-nak a kórházi fertőzésekből a kormányellenes bírálatig és a tarlósozásig, de minden bizonnyal meg fogják próbálni.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS