Mint ismert, Márki-Zay Péter Amerikából finanszírozott mozgalma ellen közérdekű bejelentést tett Tényi István, és míg a hódmezővásárhelyi polgármestert felveti az amerikai pénz, Karácsonyéknál üres a kassza, Kiss Ambrus szerint annyira, hogy már idén csődbe mehet Budapest. A főpolgármester és általában a baloldal tehát nincs túl jó formában, nem csoda hát, hogy Karácsony inkább elzáratta a sajtó képviselőit, hogy ő és barátai kényelmesen kibújhassanak a kellemetlen kérdések alól. Ez azonban így sem sikerült teljesen a főpolgármesternek. Amikor egykori szövetségesének – akit éppen Karácsony visszalépésével juttatott miniszterelnök-jelölti pozícióba és aki az április 3-ai bukta utáni “gyászszertartáson” is részt vett – amerikai, Soros Györgyhöz köthető, több száz millió forintos támogatásáról kérdeztünk, Karácsony letagadta, hogy bármi köze lenne Márki-Zay Péter mozgalmához. Vigyázzanak a tepsi (sic!) épségre veszélyes képsorok következnek.
Nagyon lent van a baloldal: Karácsonyék csődközeli állapotba vezették a fővárost, ahol tudják, sarcolják a lakosságot, miközben az ígéretek sorra hiúsulnak meg. Eközben a főpolgármester legfőbb szövetségese körül, akit maga Karácsony Gergely segített miniszterelnök-jelölti pozícióba az úgynevezett ellenzéki előválasztás során, az elmúlt évek egyik legsúlyosabb botránya körvonalazódik: Márki-Zay Péter maga hencegett azzal, hogy több száz millió forint támogatást kapott mozgalma az Egyesült Államokból egy olyan szervezeten keresztül, amely szorosan kötődik Soros Györgyhöz.
A PestiSrácok.hu már 2019-ben cikkezett arról, hogy Márki-Zay Péter júdáspénzért ment Amerikába, akkori cikkünkben felvetettük a tiltott pártfinanszírozást is. Márki-Zay Péter akkor arra kérte tárgyalópartnereit, hogy az Egyesült Államok – ahogy a múltban többször is megtette – segítse az ellenzék munkáját. Véleménye szerint az USA hozzájárulhatna például a nem kormánypárti vezetésű városokban a beruházások növeléséhez, de a szabad sajtót is támogathatná, így például a Szabad Európa Rádió újraindítását. MZP az utazást követően a 168 órának arról dicsekedett, hogy az amerikai partnerek meghallgatták őket és mindent feljegyeztek, de a döntésre még várni kell, hiszen az az elmondása szerint a legfelsőbb szinteken születik majd meg. Kiemelte, hogy az amerikai fél csak tájékozódni akart, de ő érezte a kérdésekből, hogy aggódnak a külügynél az “Oroszországhoz és Kínához való közeledésünk miatt”, és az érdekelte őket, hogy Magyarország mennyire lojális a nyugati világgal szemben. Izgalmas persze, hogy a mozgalom honlapján található hitvallás szerint nem fogadnak el semmilyen támogatást, amelyet
később bárki, bármikor, bármilyen befolyásolásra, nyomásgyakorlásra fel tudna használni”.
Utóbbi kulcsmomentum: Márki-Zay Péter ugyanis az ukrán-orosz háború kitörését követően a fent már idézett lojalitásáról tett tanúbizonyságot és folyamatosan a háborúba való beavatkozás mellett agitált. Akkor még miniszterelnök-jelöltként mutatta meg, hogyan képviselné az országot, pontosabban az amerikai érdekeket: a háború kezdetén többször is kijelentette, hogy katonákat és fegyvereket is küldenének a háborúba, majd egy német lapnak is arról nyilatkozott, hogy Magyarországnak olyan szankciókat is támogatnia kellene, amelyek gazdaságilag károsak az ország számára, azaz „a magyar emberekkel fizettetné meg a háború árát”.
Az amerikai út
Érdemes felidézni, MZP amerikai utazása éppen az Orbán-Trump találkozó időpontjával esett egybe. Az egy hetes útról annyit lehetett tudni, hogy több napot voltak Washingtonban, egy napot New Yorkban, majd Kanadát is útba ejtették. Május 5-én a a 444-nek azt nyilatkozta az útról:
három fő célja van: tájékoztatni az amerikai külügyet a magyar politikai fejleményekről, erősebb kapcsolatokat kialakítani a magyar diaszpórával, és adományokat gyűjteni a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak.”
Utóbbi kapcsán MZP akkor és most is a fundraising kifejezést használta, ami különösen érdekes annak fényében, hogy kikkel is találkoztak Amerikában. Bár pontos részleteket nem osztottak meg arról, hogy útjuk során kikkel tárgyaltak, tudni lehetett, hogy találkoztak a German Marshall Fund amerikai szervezetével, amelyet támogat a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány és a szintén Soros által pénzelt amerikai Helsinki Bizottsággal. MZP elmondta, hogy találkozott a szintén Soros által pénzelt Human Rights Firsttal, de jártak az Amerikai Külügyi Szövetségnél is (AFSA) is, amely egy háttérszervezet, s amelynek tagügynöksége többek között a Soroshoz erősen köthető USAID és az Egyesült Államok Globális Médiáért Felelős Ügynöksége (USAGM). Emellett találkoztak kongresszusi képviselőkkel, külügyi, szenátusi tisztviselőkkel, de a sajtó és közvélemény már akkor értetlenül állt előtte, vajon miért fogadták őket egyáltalán, hiszen semmiféle legitimitással nem rendelkeztek a magyar emberek, de még a baloldaliak képviseletére sem. Ennek ellenére Márki-Zay Péter az USA-ban rögzített videójában arról beszél, hogy 30-40 tisztviselővel egyeztettek, majd kijelentették, hogy a pénzgyűjtés sikeres volt. Vagyis a több száz milliós „mikroadományok” látványosan azután indultak el, hogy MZP „lojalitásáról biztosította” az amerikai baloldalt, illetve az azt támogató Soros-szervezeteket.
Fotó: PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS