Alapjogokért Központ: a 2022-es választás fogja meghatározni az unió és Magyarország viszonyát

Őszi politikai évadnyitó workshopját tartotta az Alapjogokért Központ, amelynek témája az volt, hogy mi várható még Magyarország és az uniós intézmények viszonyában. Kovács István stratégiai igazgató szerint a 2022-es választás fogja meghatározni az Európai Unió és Magyarország kapcsolatát, de szó volt a helyreállítási alap ki nem fizetéséről, a Momentum EP-képviselője, Cseh Katalin ügyében indult OLAF-vizsgálatról, a német választások kimeneteléről és Manfred Weber esetleges EP-elnökségéről is.

A 2022-es választás fogja meghatározni az unió és Magyarország viszonyát

– ezzel a felütéssel kezdte meg az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója az intézmény őszi, politikai évadnyitó workshopját. Kovács István ezután kitért a helyreállítási alapra, amiről elmondta, hogy a koronavírus a gazdaságokat is bedöntötte; a károk mérséklésére soha nem látott pénzügyi eszközt hozott létre az unió, de az nem fogja tudni betölteni a küldetését. Kiemelte, hogy Magyarország hamarabb tudott nyitni, mint más országok, ezért 1–2 hónap előnyben vagyunk gazdasági szempontból.

Elértük és meg is haladtuk azt a szintet, ami a válság előtt volt, de nem biztos, hogy minden tagállam így fog teljesíteni

– tette hozzá.

A pénzügyi alap ebben sem nálunk, sem más országokban semmilyen szerepet nem játszott

– szögezte le. A stratégiai igazgató szerint volt egy rendkívüli helyzet, ahol lett volna az EU-nak lehetősége segíteni, de késlekedett. Hozzátette, hogy a vakcinabeszerzések is akadoztak, ami az eddigi legnagyobb korrupciós botrány is egyben.

Ahelyett, hogy azzal foglalkozna az EU, hogy segítsen kilábalniuk a tagállamoknak a Covid utáni időszakból, politikai kérdésekkel van elfoglalva

– emelte ki.

A gyermekvédelmi törvény nem EU-s hatáskör

Kovács István az EU által kifogásolt gyermekvédelmi törvényre is kitért, amiért kötelezettszegési eljárást indítottak Magyarország ellen, de ez tagállami hatáskör, nincs hozzá köze az EU-nak. Kiemelte:

elfogadhatatlan, hogy akár a gyermekvédelemre hivatkozva vagy másra hivatkozva nem kapjuk meg azt a pénzt, ami a helyreállításhoz kell.

A kérdésben egyébként szeptember végén kellene megállapodnia Magyarországnak és az EU-nak. Kovács István szerint erre a jövő évi választásig nem kerül sor, a végtelenségig azonban nem húzható.

Ezzel viszont beleavatkoznak a magyar belpolitikába, így gyengítve a magyar kormányt. Ennyire direkt beavatkozást korábban nem láttunk még

– jegyezte meg.

Egy tagállam is tudja blokkolni az EU működését

Azonban nemcsak Magyarország, hanem Lengyelország is diszkriminálva van az EU-ban. Ezzel kapcsolatban Kovács István megjegyezte, hogy egy ország is tudja blokkolni az EU működését, hát még kettő.

Nem zsarolásról van szó, de sok esetben a döntéseknél egyhangúságra van szükség, ezzel viszont komoly csorbát szenvedne az EU. Jobban jár az unió, ha megadja azt a tagállamoknak, ami az övék

– javasolta.

Nem mindegy, ki vezeti az EU legerősebb tagállamát

A német választásokról is szó esett, amelynek kimenetele azért sem mindegy, mert nem független az EU attól, hogy ki vezeti a legerősebb tagállamot.

Sok esetben fogalmaztunk meg kritikát Angela Merkellel és az általa vezetett koalíciós kabinetekkel kapcsolatban, de úgy tűnik, akárki is lesz Merkel utódja, az ne lenne klasszisokkal rosszabb

– mondta Kovács István, kiemelve:

Nem tudok olyan politikust mondani, aki alkalmas lenne Merkel utódjának.

Ám megjegyezte: akármi lesz a német választások eredménye, a magyar gazdasági érdekek nem fognak sérülni.

Jogállamisági kérdés

Az Alapjogokért Központ projektvezetője, Kovács Attila szerint az őszi politikai évad egyik legnagyobb érdeklődéssel várt uniós eseménye az EU bíróságának az úgynevezett jogállamisági klauzula kapcsán meghozandó döntése lesz. Tavaly decemberben ugyanis az állam- és kormányfők, valamint az uniós intézmények elfogadták, hogy az uniós forrásokat jogállamisági mechanizmushoz kössék, de ezzel Magyarország és Lengyelország már a kidolgozáskor sem értett egyet. A kompromisszumos megoldás végül azt lett, hogy az EB nem indít Magyarországgal szemben eljárást addig, amíg a bíróság ennek a jogszerűségéről állást nem foglal. A bíróság gyorsított eljárásban vizsgálja az ügyet, amelynek még a 2022-es országgyűlési választás előtt eredménye lesz.

Mennyire lesz alapos az OLAF-vizsgálat a Cseh Katalin-ügyben?

Az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF megkezdte a vizsgálódást Cseh Katalin momentumos EP-képviselő ügyében, Kovács Attila projektvezető azonban szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy milyen alapos vizsgálatot fognak folytatni.

A PestiSrácok.hu kérdésére, miszerint milyen büntetőjogi, illetve politikai következménye lehet Cseh Katalin ügyének, Kovács István stratégiai igazgató azt mondta, hogy a Momentum előválasztási szereplésére rá fogja nyomni a bélyegét ez az ügy.

A párt folyamatosan rombolja a nyugatos, felvilágosult, művelt imázst. A másik szempont, hogy az ő igazi, vonzerejük az lehetett, hogy politikai értelemben szüzek voltak. Egyfelől abban a tekintetben, hogy nem kötődtek hozzájuk korrupciós botrányok, mivel egy nagyon fiatal politikai pártról van szó, a Cseh-ügyben viszont már botrányról mindenképp beszélhetünk. (…) A saját szavazóik szemében eltűnhetett az a kép, hogy nekik teljesen tiszta a kezük – politikai értelemben ez már nincs

– fűzte hozzá.