Alapjogokért Központ: hantázik az EU Bírósága a Sargentini-ügyben

Újra jogellenes módszerekkel küzd az EU a jogállamiságért. Most az uniós bíróság főtanácsnoka állítja azt az EP-ben kétharmados többséget igénylő Sargentini-jelentés szavazásáról, hogy a kétharmad az nem is különleges többség; valamint azt is, hogy amikor egy képviselő aktívan megnyomja a „tartózkodom” gombot, azt valójában úgy kell tekinteni, mintha nem szavazott, ott se lett volna. Michal Bobek ezzel a jogot valójában a demokrácia ellen felhasználó érvelésével igyekszik legitimálni azt a Sargentini-jelentést, mely szintén megalapozatlan érvek alapján – és persze a multikulti elutasítása miatt – indította el Magyarországgal szemben a jogállamisági eljárást 2018 őszén – írta csütörtöki Facebook-bejegyzésében az Alapjogokért Központ. Az alábbiakban a központ észrevételének változatlan szövegét közöljük. 

Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka súlyosan félre akarja vezetni a testületet, amikor azt indítványozza, hogy utasítsák el a magyar kormány keresetét. E kereset szerint a Magyarország ellen elindított  „jogállamisági eljárást” lehetővé tevő Sargentini-jelentés EP-beli elfogadása jogellenes volt. A főtanácsnok szerint a szavazás nem esett a különleges többséget megkívánó voksolások körébe és így az EP szabályzata alapján a tartózkodó voksok figyelmen kívül hagyhatók. Ezzel szemben a jogi helyzet az, hogy az unióról szóló szerződések az EP esetében egyértelműen rögzítik: vagy a „leadott szavazatok többségével” határoz, vagy különleges – például kétharmados – többséggel. A jogállamisági eljárás megindításához szükséges többségről pedig így ír az EUMSZ 354. cikke: „a leadott (!) szavazatoknak az egyben a tagjai többségét is kitevő kétharmados (!!) többségével dönt”. Tehát a szavazás az uniós szerződések szerint is „különleges szavazás” volt, melynek során az EP házszabálya szerint is figyelembe kellett volna venni a tartózkodó voksokat – és ha így tettek volna, akkor viszont nem jött volna össze a leadott szavazatok kétharmada és nem lehetett volna megindítani az eljárást. A főtanácsnok ráadásul parlamentarizmus legelemibb szabályait arcul csapva azt írja, hogy a „tartózkodás” valójában olyan, mintha az adott képviselő „egyáltalán nem szavazott volna”,  holott úgy jogi, mind nyelvtani értelemben a „nem szavazás” azt jelenti, hogy az adott képviselő nem nyomott gombot, a tartózkodás” pedig azt, hogy a „tartózkodom” gombot nyomta meg

– olvasható az Alapjogokért Központ csütörtöki Facebook-bejegyzésében.

Forrás: Facebook/Alapjogokért Központ; Fotó: MTI/Európai Parlament/Jan Van de Vel