Alapjogokért Központ: Soros Györgynek az EP-ben is vannak szövetségesei
Soros György hálózata régóta harcban áll a magyar nemzeti kormánnyal, a milliárdos spekuláns számos eszközt bevet, és nemcsak a magyar Országgyűlésben helyet foglaló "dollárbaloldali képviselők" között vannak szövetségesei, hanem az Európai Parlamentben is – közölte az Alapjogokért Központ elemzője az Origo portálon megjelent írásában. Zila János "sorra vette" Soros György "lekötelezett embereit, akiknek egyetlen feladata, hogy ideológiai okokból ártsanak Magyarországnak".
Daniel Freund, Guy Verhofstadt, Rui Tavares, Judith Sargentini, Gwendoline Delbos-Corfield "feladatot teljesít, a nyílt társadalom hálózatának rögeszméit sorolja"
– fogalmazott a szerző. Hozzátette: "a nyílt társadalom hálózatának rögeszméi közé tartozik a genderideológia támogatása, a migráció ösztönzése és újabban a háborúpártiság; aki ezeknek nem felel meg, azzal szemben rendszerint agresszíven reagálnak". Az elemző felidézte, hogy Daniel Freund német zöldpárti képviselő, aki nemrég az uniós költségvetési ellenőrző bizottság delegációjával Magyarországra látogatott, megerősítette: Magyarország jelenleg azért nem fér hozzá a neki szerződések szerint járó uniós forrásokhoz, "mert békepárti, illetve kiáll a határ- és a gyermekvédelem ügye mellett".
Daniel Freund korábban "a Soros-féle Transparency International uniós intézmények integritásával foglalkozó részlegének vezetője volt, sőt, a szervezet honlapján még mindig úgy szerepel, mintha csak szabadságon lenne"
– közölte az elemző, aki felidézte, hogy 2017-ben az Open Society Foundations belső adatbázisából kiszivárgott egy európai parlamenti képviselőkből álló, 226 embert számláló lista, amelyen Soros György "megbízható szövetségesei" szerepeltek.
Az említett szám meghaladta az aktuálisan legnagyobb frakció létszámát
– emelte ki a szerző. Zila János kitért arra, hogy Guy Verhofstadt belga képviselő – aki mindig büszkén számolt be a Soros Györggyel folytatott megbeszéléseiről – a fegyverszállítások egyik legjelentősebb szószólója Európában, és "Magyarország békepártisága" miatt elvette volna Magyarország szavazati jogát az Európai Tanácsban.
A tavalyi országgyűlési választást követően Verhofstadt úgy vélekedett, hogy a "gyűlölet győzött Magyarországon", emellett rendszeresen támadta hazánkat a határvédelmi és gyermekvédelmi intézkedések miatt
– fűzte hozzá az Alapjogokért Központ elemzője.
Álláspontja szerint "nem véletlen az sem, hogy az Európai Parlament nyílt társadalom hálózatával szövetségben álló balliberális többsége bizonyos időközönként dedikált jelentésekben foglalkozik Magyarország támadásával".
Az első ilyen, 2013-ban elfogadott dokumentum Rui Tavares nevéhez fűződik
– idézte fel a szerző, megjegyezve: a portugál zöldpárti politikus érveit a Magyarországon tevékenykedő, Soros Györgyhöz köthető szervezetek igyekeztek védeni. A Tavares-jelentés nem mellesleg azért is szidalmazta Magyarországot, mert az alaptörvény bizonyos "családformákat" kizár a család fogalmából. A soron következő jelentéstevő Judith Sargentini volt – folytatta az elemző –, az ő elmarasztaló előterjesztését 2018-ban fogadta el az Európai Parlament.
A mondvacsinált vádpontokat a nyílt társadalom hálózatának magyarországi partnerei segítségével dolgozta ki, és arra a megállapításra jutott, hogy Magyarországgal szemben meg kell indítani a 7. cikkely szerinti jogállamisági eljárást. A jelentés ismét sérelmezte, hogy alkotmányunk nem felel meg a genderideológiának, valamint kritizálta Magyarország migránsokkal szembeni bánásmódját is, vagyis a határvédelem jogát akarta elvenni
– értékelt az Alapjogokért Központ munkatársa. Végül kitért a Gwendoline Delbos-Corfield-jelentésre, amely "újfent támadta hazánkat határvédelmi intézkedései miatt, de a vádpontok között megjelent a gyermekvédelmi törvény elfogadása is, amely a szöveg szerint az egyenlő bánásmódot sértő jogszabály".
Úgy tűnik tehát, hogy az Európai Parlament Soros Györggyel szövetséges balliberális többsége mindig kijelöl egy Magyarország elmarasztalásáért felelős személyt
– összegzett az elemző. Zila János közölte: "a támadások alapját 2022 februárja óta elsősorban az jelenti, hogy a magyar kormány békepárti álláspontot képvisel, és a magyar választók elsöprő többségének akaratához igazodva nem hajlandó fegyvereket szállítani Ukrajnába".
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
