Évek óta nem működött hazánkban magyar közösségi portál, azonban alig egy hónap leforgása alatt már két új platform is lehetőséget biztosít regisztrációra. Az ismeretlenség homályából hirtelen felbukkanó közösségimédia-felületekre regisztráló felhasználók talán nem is gondoltak bele abba, hogy mindezt kik és miért hozták létre. A PestiSrácok.hu tényfeltáró írását követően bízunk abban, hogy ezt a hibát többé nem követik el olvasóink. A Hundub és az iwiw.club ugyanis nem az, aminek látszik – legalábbis az általunk megismert információk ezt támasztják alá.
December 10-én indult el az a magyar közösségi oldal, amiről a balliberális sajtóból szerezhettünk elsőként tudomást. A Hundub névre keresztelt „alternatív Facebookot” a Nyugatifény.hu – amely Gyurcsány Ferenc érdekeltségi köréhez erőteljesen köthető – billogozta meg jobboldali platformként és írt róla egy laza cikket, majd a 24.hu-n reklámozták az oldalt. Ezt szúrta ki a hvg.hu, így gondolván, közeleg a karácsony, ők ingyen is írnak egy figyelemfelkeltő szöveget arról, hogy nahát, már a magyarországi jobboldali közösségnek sem kell tartania az oly sokszor emlegetett Facebook-cenzúrától. A balliberális médiában megfuttatott információra felfigyelt a Magyar Nemzet is, akiknek sikerült elérniük a Hundub Kft. alapítóját, Pál Csabát, aki rövid interjúban fejtette ki, hogy egy, az Iwiw-hez hasonló közösségi tér létrehozásán ügyködtek, mert úgy gondolták, szükség van egy olyan portálra, ahol bátran elmondhatják a véleményüket az emberek. A jobboldal zászlóshajójaként emlegetett lapban foglaltak elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy a kormánypárti, a Facebook által rendszeresen letiltott, digitális gulágra száműzöttek tömegesen kezdjenek regisztrálni az oldalra. Arra azonban nem is gondoltak, hogy vajon miért az ellenzéki gittegylet kezdi el futtatni azt az oldalt, amelynek létrejöttéről miért nem azok az oldalak kezdenek el írni, akiket leginkább érint a Facebook folyamatos cenzúrája. A mámoros hangulatban nyilván el sem olvasták, mit tartalmaz a Hundub adatkezelése, pedig lehet, hogy nem ártott volna.
A debreceni kft. által működtetett oldalra regisztrálók ugyanis önként átadták a lehetőséget arra, hogy mindent megtudjanak róluk és azt tárolják, felhasználják, továbbadják. Ha pedig ezt mégsem engedélyezné, akkor az csak szigorú feltételekhez kötve lenne kivitelezhető. És ez még csak a kezdet. Öveket bekapcsolni, rázós rész következik…
A harmadik pont szerint:
amennyiben ön tagja bármely illegális szoftver-vadász csoportnak, vagy zenei kiadónak, vagy filmgyártó, szoftver kiadó, forgalmazó cégnek, vagy rendészetnek, vagy a RIAA-nak (ASVA), vagy ha ön kormányzati tevékenységet folytat, NEM ADUNK ENGEDÉLYT AZ ÖN RÉSZÉRE, hogy regisztráljon az oldalra, vagy bármilyen tevékenységet folytasson a szerveren, szerverrel kapcsolatban, amíg azt a üzemeltető felé nem jelzi írásban a kérdéses intézkedés előtt 72 órával, email-ben vagy levélben a üzemeltető felé! Ha ön mégis így tesz, azzal megsérti a 431.322.12 számú, az Interneten Alkalmazott Magánjogi Törvényt és a Személyes Információ és Elektronikus Dokumentumok Védelméről szóló törvényt.
Itt azért érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon miért kellene külön engedélyt kérni, ha ilyen célból regisztrálna valaki az oldalra, és mi az a törvény, amely ezt lehetővé teszi?! A Google-keresőben azonban nem található erre vonatkozó találat, csak ez olvasható: „The Internet Privacy Act is a non-existent and fictitious law cited by websites that conduct illegal activities in order to deter organizations that look to prosecute such activities.” Vagyis egy nemlétező törvényre hivatkoznak, amire egyébként előszeretettel hivatkoznak azok az oldalak, amelyek leginkább illegális tevékenységet folytatnak. Felmerülhet kérdésként, hogy az oly régóta várt hazai cenzúramentes kibertérnek vajon miért kellett ezt odabiggyesztenie?
Napok óta elérhetetlen a Hundub – panaszkodnak a felhasználók közül többen, akik még csak nem is sejtik, hogy ez talán mégsem akkora probléma, mint képzelik. A Hundubról a magyar médiában elsőként a Nyugatifény.hu oldalon olvashattunk úgy, hogy egy új, jobboldali közösségi platform jött létre, majd ezt követően már reklámként találkozhattunk a Hundubbal a 24.hu-n. Némiképpen érdekes, hogy ezt szúrta ki több más orgánum a balliberális gittegyletből, akik szuperszónikus sebességre kapcsolva adtak hírt róla. Ekkor kezdték el felfedezni és regisztrálni rá a Facebook-cenzúra miatt kiábrándult jobboldali emberek, majd amikor a Magyar Nemzetben is megjelent egy interjú a Hundub Kft. tulajdonosával, akkor kezdődött az igazi dömping.
A Hundub tulajdonosi körének azonban elfelejtettek utánanézni, bár már az is beszédes volt, hogy az első politikai párt a Momentum volt a regisztrálók sorában. A Hundub Kft. tulajdonosa azt mondta, hogy az Iwiwhez hasonló portált akartak készíteni, a két debreceni, ezidáig ismeretlen srác önként összedobta rá a pénzt, szeptemberben céget alapítottak, decemberben pedig már el is indult az oldal. Mi december 22-én készítettük ezt a képernyőfotót, amit Önök közül bárki megtehetett volna, ha rákattint az oldal forráselemzésére:
A Hundub forráskódjában ott volt az Anonymous üzenete, ami már akkor gyanússá vált, hiszen több mindent is jelenthet: könnyen feltörhető az oldal, esetleg maga az Anonymous neobolsevik hackerhálózat áll mögötte, de a legvalószínűbb oka az lehet, hogy hihető legyen a fedősztori, miszerint a debreceni kft. tulajdonosai amatőr módon oldották meg a cenzúramentes digitális platform létrehozását, tehát nem profi csapat munkája áll mögötte. Ez egyébként a Facebook template-ekhez nagyon hasonló elemekből felépített oldalról totálisan elhihető a lelkes amatőrök számára, de az, hogy ezt miként is tűrte Zuckerberg algoritmusa, az rejtély. Egy informatikai szakember szerint a Facebook algoritmusai folyamatosan pásztázzák a netet és egy ilyen esetben azonnal eltüntetnék az engedély nélkül felhasznált elemekből összeállított oldalt. Az sem a véletlennek köszönhető, hogy a regisztrációhoz feltűnően kevés információt kér az oldal, bárki néhány másodperc alatt felhasználóként jelenhet meg.
Az Opten adatbázisában fellelhető információk alapján nem csupán két debreceni férfi a tulajdonosa a kft-nek, hiszen abban a Murmurati Limited is érdekeltséggel rendelkezik. (Európai Egyedi Azonosító Európai Egyedi Azonosító: HUOCCSZ.09-09-031945. Bejegyzés kelte: 2020.09.01. Hatályos: 2020.09.01. – … 60/1 1(09).) Persze rögtön elvitte a figyelmet az a tény, hogy Belize-ben van regisztrálva és offshore cég, a hazai kézbesítési megbízottjuk pedig egy olyan személy, aki számos más céggel áll kapcsolatban és nem túl pozitív a besorolása eddigi tevékenysége alapján. Az elmúlt napokban több cikk is foglalkozott a Hundubbal, így a már megjelent információkat nem vesszük górcső alá. Viszont fontos információ, hogy a hirtelen felbukkanó oldal Cloudflare mögé rejtett, és nem csupán a cég befektetője van rejtve egy offshore mögé, hanem szinte minden, ami alapján megtudhatnánk, pontosan kik is üzemeltetik. És mi az igazi szándékuk ezzel.
Adathalászat, profilozás állhat a háttérben
Egy átlag felhasználó ugyanazt az e-mailt, telefonszámot és nem változó IP-címet használja, ami alapján a hundubosok szép kis adatbázist építhetnek a politizáló felhasználókról – persze csakúgy, mint a Facebook. Ennek az (is) a veszélye, hogy az IP-cím alapján visszakövethető a felhasználó címe, ami a választásoknál a szavazókörökben való csalási esélyt növelheti – a szavazólapok hamisításának módszerei között ezt is láthattuk Amerikában. Ráadásul megvan a komplett kapcsolati hálójuk is a felhasználókról, az adathalászat efféle verzióját Gyurcsány kampányában is láthattuk – erről itt írtunk –, akinek szintén nem erőssége a törvényes adatkezelés, magasról tesz a jogszabályban foglaltakra. Az adatbázist viszonylag hamar felépítették, és mindehhez nem kellett sok: megfuttatni a médiában, majd most maszatolni a felelősséget a két debreceni srác körül, akik azt mondták, hogy ők nem tudták, hogy a társuk, azaz a Murmurati Ltd. offshore cég lenne…
A „magyar Facebookról” már külföldi portálokon is írnak, például itt, ahol a Magyar Nemzet cikkét gyakorlatilag forrásként említik, ami elég kemény. Viszont azt is írják, hogy egészen biztosan nem magyar háttérrel rendelkezik az oldal, hiába próbálnak annak tűnni. S hogy miért amerikai szerverparkokban tárolják az adatokat? Az amerikai szabályozás megengedőbb, mint az európai, ott könnyebben eladhatók azok az adatok, amiket rólunk gyűjtenek. A digitális világban a meggyőzés architektúrái milliárdos nagyságrendben építhetők fel, és egyesével megcélozhatják, következtethetik, megérthetik az egyénekről gyűjtött információt arra, hogy például rájönnek az érzékeny témáinkra, amikkel felkelthetik az érdeklődésünket, és ez még tényleg csak néhány lehetőség abból a tárházból, amire használják a rólunk gyűjtött adatokat.
Néhány infó: a Hundub.com előbb regisztrált domain egyébként, mint a hundub.hu. Hundub.com domain lefoglalása: 2020. 07. 09. , a társaság alakulásának dátuma: 2020.08.27.
Bejegyzés dátuma: 2020.09.01.
2542913050_DOMAIN_COM-VRSN
Registrar WHOIS Server: whois.PublicDomainRegistry.com
Registrar URL: http://www.publicdomainregistry.com
Updated Date: 2020-07-09T15:10:44Z
Creation Date: 2020-06-30T18:48:30Z
Registry Expiry Date: 2021-06-30T18:48:30Z
Registrar: PDR Ltd. d/b/a PublicDomainRegistry.com
Registrar IANA ID: 303
Registrar Abuse Contact Email: [email protected]
Registrar Abuse Contact Phone: +1.2013775952
Domain Status: clientTransferProhibited https://icann.org/epp#clientTransferProhibited
Name Server: JOURNEY.NS.CLOUDFLARE.COM
Name Server: MORGAN.NS.CLOUDFLARE.COM
DNSSEC: unsigned
URL of the ICANN Whois Inaccuracy Complaint Form: https://www.icann.org/wicf/
A hundub.hu-t09.04-én ffoglalták ledomain: hundub.hu
record created: 2020-09-04 18:25:02
Tovabbi adatokert ld.:
http://www.domain.hu/domain/domainsearch/
For further data see:
http://www.domain.hu/domain/English/domainsearch/
Domain név: HUNDUB.COM
Nyilvántartási tartományazonosító: 2542913050_DOMAIN_COM-VRSN
Regisztrátor WHOIS szerver: whois.publicdomainregistry.com
A regisztrátor URL-je: www.publicdomainregistry.com
Frissítve: 2020-11-03T02: 30: 52Z
Létrehozás dátuma: 2020-06-30T18: 48: 30Z
A hivatalvezető regisztrációjának lejárata: 2021-06-30T18: 48: 30Z
Nyilvántartó: PDR Ltd. d / b / a PublicDomainRegistry.com
Hivatalvezető IANA azonosító: 303
Domain állapota: clientTransferProhibited https://icann.org/epp#clientTransferProhibited
Nyilvántartó állam / tartomány: Hajdu-bihar
Regisztráló irányítószáma: GDPR
Nyilvántartó ország: HU
Technikai e-mail:
Névszerver: journey.ns.cloudflare.com A névszerverek az ns3.tarhelypark.hu-val válaszoltak az IP-től 185.111.89.11-ig, nem azonosak a SList-lel.SList: 185.111.89.11: ns1.tarhelypark.hu, ns2.tarhelypark.huCsak egy érvényes SMTP-kiszolgáló létezik. ISP Latin-amerikai és karibi IP-cím regionális nyilvántartása, Gazdanév (ek) ns3.lacnic.net, Domain név lacnic.netOrszág: Uruguay, Város:Montevideo, MontevideoI P visszaélési jelentések a 200.3.13.14 verzióhoz : Ezt az IP címet összesen 2 alkalommal jelentették 2 külön forrásból. Névtelen 2020. október 21
Nem jó. DNS-mérgezés hackelés
Névtelen 2020. szeptember 08
PROTOKOLL-DNS TMG tűzfal kliens hosszú gazdagép-bejegyzés kihasználási kísérletTovábbi részletek itt: https://ip-46.com/23.239.214.0
Megérkezett az iwiw.club is
A hundub mellett decemberben elindult az iwiw.club, aminek a pontos tulajdonosi háttere szintén lekövethetetlen. A megadott telefonszámra rákeresve juthatunk el az OL Munkaidő Kft.-hez, amely a 2120 Dunakeszi, Szilágyi u. 58 alatt működik. A telefonszám amúgy osztrák, de a Facebookon közzétett kommentek alapján magyarok csinálják. Az iwiw.club adatlapja szerint 2015-ben alakultak, majd most éledtek fel, 2020 augusztusának végén, amikor a Hundub megalakult, és a Hundub körüli viták kipattanásának idején kezdtek felpörögni.
Domain Name: iwiw.club Registry Domain ID: D1262813-CLUB Registrar WHOIS Server: whois.opensrs.net Registrar URL: www.opensrs.com Updated Date: 2021-01-03T04:25:13Z Creation Date: 2015-01-08T19:11:58Z Registry Expiry Date: 2022-01-07T23:59:59Z Registrar: Tucows Domains Inc. Registrar IANA ID: 69 Registrar Abuse Contact Ema
Lefordítva: 2015. január 8-án regisztrálták a domaint, majd ezt most, 2021. január 3-án élesítették újra. A kérdés persze itt is felmerül: kik állnak a háttérben, és vajon miért most indították el az oldalt újra? Ennek megválaszolását olvasóink fantáziájára bízzuk, az újjávarázsolt Iwiw ugyanis szintén lekövethetetlen háttérrel bír. Arra a kérdésre pedig, hogy miért nem lehet saját platformot indítani, cenzúra nélkül, talán nem is olyan nehéz a válasz, ha belegondolnak abba, kik uralják a digitális világ jelentős részét.
Nem te döntöd el, hová kattintasz
A big data és a gépi tanulás révén minden állapotfrissítésről, amelyet valaha beírt, minden Messenger-beszélgetést, minden helyet, ahonnan bejelentkezett, az összes fényképét, amelyet ott feltöltött, megőrzik és elemzik. Magyarán az történik, hogy az összes ilyen adatot feldolgozva ezek a gépi tanulási algoritmusok megtanulják megérteni az emberek jellemzőit. Leginkább nem attól kell tartanunk, hogy a mesterséges intelligencia önmagától mit fog tenni velünk, hanem az, hogy egyes hatalmi csoportosulások – politikai vagy üzleti céllal – miként fogják használni a mesterséges intelligenciát, hogy irányítsanak minket és manipuláljanak bennünket. A szabadságot és méltóságunkat a közeljövőben veszélyeztető technológia nagy részét olyan cégek fejlesztik, amelyek az adataink rögzítését és értékesítését, valamint a hirdetőkre és másokra fordított figyelmünket eddig is világszerte elvégezték: ez leginkább a Facebook, a Google és az Amazon…
A Nagy Testvér mindent tud rólad
Békés Márton Antikibernetika című tanulmánya már 2016-ban vészjóslóan írta le, milyen következményei lehetnek a társadalomra nézve annak, hogy azok a bizonyos algoritmusok már döntést is hoznak, ami felveti az egész élet, benne a politika kibernetikai alapra helyezését. Egyre több mindenre terjed ki az algoritmikus szabályozás, ami végsősoron a Szilícium-völgy politikai programja. A kérdés: kié az adat, ki hoz ennek birtokában döntéseket, ki számoltatja el a döntéshozókat, és nekik honnan van legitimációjuk? Békés Márton felidézi:
William Burroughs prófétának bizonyult, amikor 1978-ban ezt írta: „Az ellenőrzés ma teljeskörű. Már a lázadás gondolata is idegrendszerileg lehetetlen. Nem kell hozzá rendőrség, pszichológiai felügyelet sem […] Ha nincs többé ellenzék, az ellenőrzés feleslegessé válik. Kérdéses azonban, hogy az ember vajon túléli-e a totális kontrollt.”
A témával részletesebben egy következő írásunkban foglalkozunk majd, viszont fontos látni, hogy Mark Zuckerberg 2012-ben miként foglalta össze a Facebook célját egy Bloomberg-cikkben:
A Facebook ismerni fog minden könyvet, amit valaha olvastál, minden dalt, amit valaha meghallgattál, minden filmet, amit valaha megnéztél, és a modelljeink meg fogják tudni mondani, melyik bárba menj egy ismeretlen városban, a bárban pedig a pultos a kedvenc italoddal vár majd, ha belépsz.
Ekkor még csak néhányan kapták fel a fejüket, hogy „mi van…?!” Pedig nem ártott volna jobban belegondolni, hogy ezzel Zuckerberg úr gyakorlatilag azt üzente: a Facebook minden adatot tud majd Önről. Még azt is, hogy mi a kedvenc dala, itala, hova és kikkel jár szórakozni, milyen könyvet olvas és mi az érdeklődési köre, hol dolgozik és hol tartózkodik éppen.
Ezekből az adatokból a Facebook algoritmusok pedig összeállítanak egy olyan előrejelzést, ami bizonyos üzleti köröknek vagy politikai szervezeteknek nagyon sok segítséget tud jelenteni abban, hogy nekik hasznuk legyen ebből. Pontosabban: az Önről gyűjtött adatokból. S hogy ez mekkora lehetőséget rejt magában, már a Google története is sokat sejtető: az ominózus 2002-es áttörés után az AdWords lett a Google-cégcsoport legnyereségesebb részlege, 2019-ben már az egész Alphabet összes bevételének 82 százalékát, 134,8 milliárd dollárt a 2018-ban Google Ads-re átkeresztelt cég hozta.
Nos, vajon kinek a tulajdonában vannak a legnagyobb óriáscégek…?
„De ahogy a Facebook és a Google egyre erősebb monopóliummá nőtte ki magát, az innováció akadályává váltak, és különféle problémákat okoztak, amelyekkel csak most kezdünk tisztában lenni” – mondta Davosban elhangzott beszédében Soros György, majd gyorsan be is vásárolta magát a cégekbe.
Soros a nagy részvényvásárlásokat a Soros Fund Management-en, a finanszírozó New York-i székhelyű befektetési vállalkozásán keresztül hajtotta végre. A vásárlások között 159 200 Facebook-részvény (31 millió dollár értékű), 250 000 Twitter-részvény (11 millió dollár értékű) és 54 500 Apple-részvény (10 millió dollár értékű) szerepel – mutatják a Security and Exchange Commission beadványai. A mintegy 18 milliárd dollár kezelt vagyonnal rendelkező Soros Alapkezelő számos vállalatban, köztük a Comcast, a Microsoft és az Amazon pozícióiban is előkelő helyen szerepel, így nem véletlen, hogy Trump elnök célpontjaivá váltak. De a Netflix és a Twitter sem maradhatott ki, így a világ legjobb technológiáit, valamint az ismeretekhez és információkhoz való hozzáférésük felett rendelkező cégekben lett vezető részvényes. Milyen véletlen, hogy pontosan ezek a techóriások tiltották le Trumpot, sőt, az Amazon a Parler.com alkalmazásnak sem biztosított szervert: egyszerűen megszüntette, mivel republikánus körök használták azt.
Több per indult a big tech óriások ellen – Önök szerint történt lényegi változás?
Nem véletlen, hogy a Google ellen számos pert indítottak az USA-ban, de Franciaország is pert indított az Apple és a Google ellen. Az amerikai igazságügyi minisztérium adta be keresetét a Google ellen, mert szerinte a cég visszaél a monopolhelyzetével. A Google ellen indított trösztellenes per az egyik legmarkánsabb kísérlet az Egyesült Államok kormánya részéről a piaci verseny védelmére a Microsoft 20 évvel ezelőtti, történelmi jelentőségű pere óta. A vád szerint a Google visszaél azzal, hogy dominanciája van az online keresések és hirdetések piacán, és ezzel nemcsak a versenytársait nyomta el, de a fogyasztóknak és hirdetőknek is árt. Az igazságügyi minisztérium szerint ez tisztességtelen módon ellehetetleníti a leendő versenytársakat, és maguk a hirdetők is esetleg átlagon aluli szolgáltatást kaphatnak, anélkül, hogy lenne alternatíva. Arról a perről azonban mélyen hallgatnak, amit 2019 októberében egy magánszemély adott be a big tech óriások, valamint több meghatározó demokrata politikus ellen. Obama, Nancy Pelosi, Clintonék neve mellett nézzék csak, kiket érint a per…
Mindennek hátteréről és arról, hogyan jutottunk el idáig, következő oknyomozó cikkünkben írunk majd.
Vezető kép: Pixabay
Facebook
Twitter
YouTube
RSS