Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) csütörtök délutánra tüntetést szervezett, amin még az érintett dolgozók egyötöde sem vett részt. A demonstrációt viszont elözönlötték az ellenzéki politikusok és pártszimpatizánsok. A tüntetők az MTA elől az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) épületéhez vonultak, hogy piros lapot mutassanak föl Palkovics Lászlónak. A kutatók olyasmi miatt tiltakoztak, ami Palkovics László legutóbbi nyilatkozata alapján már nem is aktuális. Miközben egyesek tüntetnek, a minisztérium és az MTA vezetése konstruktív tárgyalásokat igyekszik folytatni.
A napsütéses idő ellenére meglehetősen kevesen – legfeljebb ezren – gyűltek össze az MTA épülete előtt, hogy részt vegyenek az Akadémiai Dolgozók Fóruma által szervezett tüntetésen. Az esemény meglehetősen sokat késett: a szervezők bizonyára abban reménykedtek, hogy többen is összegyűlnek a tüntetésen, aminek a baloldali sajtó már jó előre hírét keltette.
Az ADF – saját honlapja szerint – az akadémiai kutatóhálózatban foglalkoztatottak alulról szerveződő mozgalma. Honlapjukon az akadémiai dolgozók azt írják, hogy az MTA működése csak az első negyedévben biztosított, amit Palkovics László az ATV-nek adott nyilatkozatában tételesen megcáfolt.
Megállapodtunk a 2019-es költségvetést érintő kérdésekről, a Lendület, az egyetemi kutatócsoportok finanszírozásáról, az ösztöndíjakról, az első hónapok bérköltségének a finanszírozásáról és legutóbb a május végéig tartó finanszírozásról
– fogalmazott a miniszter. Palkovics azt is elmondta: amennyiben május végéig nincs megállapodás, nem terjeszti a parlament elé az MTA átalakításáról szóló javaslatot.
Ha meg tudunk állapodni, mondjuk, az Akadémia közgyűlésével, akár a normaszövegben is – ez lenne a cél egyébként -, akkor be fogjuk terjeszteni a parlamentnek. Hogyha nem, akkor ősszel terjesztjük be.
Úgy tűnik tehát, hogy a tüntetők olyan fejlemények miatt aggódnak, amiknek csak az ő olvasatukban van realitásuk, de az MTA vezetése és a minisztérium másképpen értelmezi a tárgyalásokat. Mivel a kutatóintézetek dolgozói nem vesznek részt a megbeszéléseken – amit egyébként sérelmeznek is -, nem nehéz eldönteni, kinek az értelmezését érdemes alapul venni, és az érintettek közül kinek van több rálátása arra, hogy mi is történik valójában.
A kutatók többsége nem tüntetett
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma honlapjáról az is kiderül, hogy az MTA kutatóintézeteinek mintegy ötezer munkatársa van. Ehhez képest kudarcnak mondható az alacsony részvétel, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a demonstrálók nagy része nem az akadémia dolgozója, hanem külső szimpatizáns volt.
Az eseményen egykori és jelenlegi baloldali politikusok is megjelentek. Megkérdeztük Gréczy Zsoltot, a DK parlamenti frakciójának szóvivőjét, hogy mit szól az alacsony részvételhez. A politikus azzal hozakodott elő, hogy a nemzeti konzultációkat is csak az ország lakosságának 10-20 százaléka szokta visszaküldeni, a Fidesz mégis odafigyel az eredményre. Érdeklődtünk, mit szól a miniszterelnök kijelentéséhez, miszerint az egyes kutatási programokat, és nem a kutatókat kéne finanszírozni. Gréczy Zsoltnak erről az jutott eszébe, hogy Orbánt – legalábbis Gréczy értelmezése szerint – a néppártból is kitették, és majd az MTA átalakításának tervét is megbánja a miniszterelnök. A kérdésünkre, miszerint egyetért-e a konkrét kutatási projekteket támogató finanszírozási modellel, nem kaptunk választ.
Amíg Palkovics és Lovász tárgyal, mások tüntetnek
Az sem volt teljesen világos, hogy a tüntetést milyen célból szervezték, hiszen a minisztérium kritizálása mellett az esemény Facebook-oldalán azt is olvashattuk, hogy a megjelentek üzenni kívánnak az ülésező elnökségnek, hogy az Akadémia nem pusztán tégla és habarcs.
A szervezők tehát – úgy tűnik – azzal sincsenek megelégedve, ahogy Lovász László és kollégái képviselik az érdekeiket. Pedig a kiváló matematikus, Wolf-díjas MTA-elnök a világ talán legelismertebb intézetében (Institute for Advanced Study) is kutatott, egy olyan intézményben, amit Neumann János, Albert Einstein és Kurt Gödel neve fémjelez, tehát bizonyára konyít valamit a témához.
Megkérdeztük Szilágyi Emesét, a tüntetés egyik szervezőjét is, hogy ő egyetért-e a miniszterelnök azon felvetésével, hogy ne a személyeket, kutatói státuszokat finanszírozzák, hanem az egyes kutatási projekteket. A kutató úgy válaszolt, hogy alapvetően egyetért a projektfinanszírozás elképzelésével, de hozzátette, hogy jelenleg az intézetek alapvető működését finanszírozzák, és azt szeretnék, ha ez a helyzet fennmaradna. Szilágyi Emesét arról is faggattuk, hogy szerinte az MTA intézeteiben kizárólag olyan kutatások folynak-e, amikre érdemes elkölteni az adófizetők pénzét. A kutató úgy válaszolt, hogy alapvetően nincs gond a tudományos teljesítménnyel, de hozzátette:
az elképzelhető minden intézménynél, hogy valamilyen átalakításra szükség lehet, de ennek transzparens, átlátható egyeztetések mentén kell megtörténnie.
Érdeklődtünk, hogy milyen értékelést tart mértékadónak, amivel az MTA kutatóinak munkáját mérni lehet. Szilágyi Emese az alapkutatások esetében a publikációk értékelésénél a folyóirat-besorolását említette fontos szempontként. Megkérdeztük, hogy neki van-e ún. Q1-es (legmagasabb besorolású folyóiratban megjelent) publikációja, amire azt felelte, hogy ő még fiatal kutató, így nincs, de már dolgozik rajta. Szilágyi Emese 2013 óta az MTA kutatója. Tanulmányai befejezése után rögtön az Akadémia munkatársa lett.
Forrás: atv.hu, adf2019.com; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS