Államosítás helyett megóvja a PIM a magyar irodalmat
Az irodalom államosítását vizionálja a 168 Óra legújabb interjújában, melyet Demeter Szilárddal, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) élére nemrég kinevezett új vezetővel készített. Orbán Viktor egyik legelkötelezettebb támogatója, aki nem mindennapi életpályát tudhat maga mögött, elmondta: új pozíciójában legfőbb ambíciója a magyar kultúra vidékre való exportálása lesz a fővárosból. Szintén céljai közt szerepel a magyar irodalmi élet felpezsdítése és favorizálása a külföldi művekkel szemben, nagyszabású terveihez pedig forrásokat is szerzett: a PIM költségvetési előirányzata a Prőhle Gergely alatti 2,9 milliárd forintról több, mint duplájára, 6,2 milliárd forintra növekedett.
Orbán Viktor szerint nem elég bírni a támadásokat, élvezni is kell őket - ezt a filozófiát tette magáévá Demeter Szilárd, a PIM nemrég kinevezett vezetője. A filozófus, rockzenész, író, újságíró és a Századvég egykori elemzője egyedüli pályázóként került a a szervezet élére. Kinevezését éppen ezért sokan gyanakvással fogadták, sőt, az intézményen belül is akadtak ellenlábasai. Demetert nem lepték meg a kétkedő hangok, és meg is érti, hiszen saját magára is, mint politikai kinevezettre utalt, ugyanakkor elmondta: ez nem egyfajta politikai kultúrharc része vagy az irodalom államosítása, és már az első értekezleten közölte, hogy nem várja el munkatársaitól, hogy ideológiailag alkalmazkodjanak hozzá. Hozzátette azonban, hogy a kemény munkát világnézettől függetlenül mindenkitől elvárja.
Az első munkatársi értekezleten elmondtam: megveszekedett orbánista vagyok, a kormány politikáját száztíz százalékig támogatom. Politikai irányom tehát adott. Ehhez mindenki szabadon viszonyulhat. De nem várom senkitől azt, hogy Orbán Viktor portréja alatt reggelente a Himnuszt énekelje. Ezzel szemben teljesítményorientált vagyok
- nyilatkozta az interjúban.
Nem a pénz a lényeg
Az új igazgató új forrásokat is hozott; ennek ellenére nem a bevételeket tartja a gazdálkodás alappillérének. Igaz, hogy a PIM jövőre kétszer annyi pénzből gazdálkodhat, mint az előző vezető, Prőhle Gergely alatt valaha, ugyanakkor Demeter szerint nem ez a lényeg, hanem az, hogy értelmesen legyen elköltve a pénz, azaz olyan projektekre, amelyek a leghasznosabbak a magyar társadalom és kulturális élet számára. Az ilyen projektek egyike például a fordítástámogatási alap bővítése, melynek köszönhetően több magyar író műve jelenhetne meg külföldön is, ellensúlyozva ezzel a külföldiek hazai terjeszkedését. A kifizetői szerepkörét firtató kérdésekre válaszolva az igazgató elmondta: valóban vállalt egyfajta ilyen szerepet, azonban mint mondta, csak olyan pénzt kér a kormánytól, amelyet az irodalom ügyének előrevitelére használhat fel.
A PIM lesz a magyar irodalom "őre és kovásza"
Demeter arról is beszélt, hogy szándékosan vette "katonásra" a figurát, mikor nekilátott a PIM újraszervezésének, ugyanis célja az, hogy a szervezet a magyar irodalom "őre és kovásza" legyen. Ezt a kettős feladatot egyfelől a PIM eddigi tevékenységének folytatásával kívánja elérni, vagyis a múzeum jelenleg meglévő gyűjteményének gondozásával, növelésével, másfelől a jövőben nemcsak gondozni, de művelni is fogja az irodalmat. Mint Demeter elmondta, az irodalmi csúcsintézmény felépítésére kapott megbízást, ennek pedig fontos eleme, hogy az intézmény művelje is az irodalmat. Kifejtette: fontos változás lesz a PIM életében, hogy szeretnének tehetséges írókat "felépíteni" az intézmény falai közt, akiknek aztán arra is lehetőséget kell nyújtani arra, hogy találkozzanak olvasóikkal, illetve arra, hogy tőlük visszajelzéseket kaphassanak. A jelenlegi belterjesség ugyanis improduktív volt; véget kell vetni annak a szemléletnek, miszerint az irodalmárok a többi irodalmárnak írnak.
Demeter szerint szintén nagyon fontos szerepe lesz az intézménynek abban, hogy a globalizációs környezetben a nemzeti identitásunk fennmaradjon. Mint mondta, a konzumidiotizmus lényege, hogy megsemmisítse a nemzeti értékeket és így kiszolgáltatottá tegye az egyént. Ennek volt eddig ellenszere a magyar nyelvi és kulturális különállás, ezt kell tovább erősíteni. Kiemelte: a nemzetegyesítés témakörében is fontos előrelépésekre lesz szükség. Szerinte ugyanis az eddig megtett politikai jellegű kezdeményezések elégtelenek; kulturális téren kell közelebb hozni egymáshoz a határon túliakat és inneniket. Hozzátette: a vidék is lemaradásban van a fővároshoz képest, ennek megváltoztatásához pedig a PIM is hozzájárulhat.
A nemzetegyesítésért többet tett a kereskedelmi televízió, mint amit a politika valaha adhatott. Ma ugyanazt a szemetet nézik Erdélyben, mint Magyarországon. A törésvonalakat máshol tapasztalhatjuk. Ha általánosabban akarok fogalmazni: a vidék kultúráját máig sem lehetett a főváros szintjére emelni. Mintha Budapesten kívül nem élne 12-13 millió magyar
- fejtette ki Demeter.
Forrás: 168ora.hu; Fotó: fidelio.hu
