Több mint húszéves, de rendkívül tanulságos történet Verespatak kálváriája, a felelőtlen és kapzsi, beláthatatlan károkat okozó, de a kártérítés alól kibújó multicégről, és egy másikról, amely ott folytatta volna, ahol az előző abbahagyta. Szerencsére az UNESCO döntése értelmében Verespatak immáron a világörökség része, igaz, római kori emlékei, és nem a súlyos természetkárosítás miatt. Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője, aki rendszeresen segített megértenünk a tiszai ciánszennyezés nyomán kialakult helyzetet, most portálunknak elmondta: az UNESCO nemcsak arról határozott, hogy Verespatak világörökségi besorolásra méltó, de egyúttal a veszélyeztetett világörökségi kategóriát is megkapta, amely arra is utal, hogy bármilyen további bányászati beruházás veszélybe sodorhatja a világörökségi helyszínt. A világ szeme tehát végre hivatalosan is Verespatak felé fordult.
Tavaly január végén ismét felcsillant a remény, hogy Verespatak ismételt UNESCO-jelölésével biztonságba kerül. Mint ismert, az Aurul bányavállalat felelőtlenségének köszönhetően Nagybánya térségéből 2000-ben százezer köbméter cianidos szennyvíz került a folyóba, teljesen kipusztítva annak élővilágát. A súlyos szennyezés dacára a Gabriel Resources multinacionális cég hasonló technológiával kedzte volna meg a kitermelést Verespatakon. 2017-ben az akkori román kormány ugyanakkor bejelentette (majd egy másik kormány még ugyanabban az évben, feltehetően a multicég nyomására vissza is vonta), hogy elindítja Verespatak felvételét az UNESCO világörökségi listájára. Verespatak kálváriájára végül az UNESCO júliusi konferenciáján született döntés tett pontot, amellyel Verespatak elnyerte a világörökségi besorolást. A sikerről Fidrich Róbertet, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) programvezetőjét kérdeztük.
Mint ismert, több mint húsz évvel ezelőtt, 2000. január 30-án 22 órakor a nagybányai Aurul bányavállalat létesítményéből 100 ezer köbméter cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába, és óriási környezeti katasztrófát okozva elszennyezte folyóvizeinket. A ciánszennyezés hatására becslések szerint 1240 tonna hal pusztult el a Tiszán. Magyarország 29,3 milliárd forintos kárigényt jelentett be, de a ciánszennyezésért felelős ausztrál-román vegyesvállalat, az Aurul megúszta anélkül, hogy egyetlen fillér kártérítést kellett volna fizetnie.
A multicég vállalhatatlan kárigénye hátráltatta a folyamatot
Fidrich Róbert elöljáróban felidézte: rögös, bizonytalanságokkal teli út vezetett az UNESCO döntéséhez, hiszen 2017-ben az akkori szocialista kormány egyszer már visszatáncolt a folyamat elindításától, ami nagy tiltakozási hullámot váltott ki. Hozzátette: 2020 januárjában, a tiszai ciánszennyezés 20. évfordulóján is érkezett olyan jelzés a verespataki civilektől, hogy néhány dokumentumot az akkori román kormány még mindig visszatartott, így ismételten fölmerült annak lehetősége, hogy a világörökségi folyamat újraindítása megakad. Az utolsó pillanatban, az ekkor szerveződő ismételt tiltakozásokkal szinte párhuzamosan jelentette be a román kulturális miniszter, hogy leadták a szükséges dokumentumokat. A programvezető elmondta: idén, június végén egy kisebb kormányválság kapcsán ismét felmerült annak lehetősége, hogy a miniszterelnök a kormánypárti és Fehér megyei képviselőket maga mellé állítva beáldozza Verespatakot azzal, hogy visszavonja a jelölést, ez azonban már nem történt meg, és június végén az UNESCO illetékes bizottságának online ülésén végül megszavazták, hogy Verespatak a világörökség részévé váljon.
Fidrich Róbert megjegyezte: a folyamatot nagyban befolyásolta az a tény is, hogy a kanadai multicég, a Gabriel Resources egy New York-i székhelyű, a Világbankhoz is köthető vitarendező testülethez fordult négy évvel ezelőtt, 4,4 milliárd dollár kártérítést követelve a román államtól a versespataki kitermelés megszüntetése miatt elmaradt haszonért. A szakértő hozzátette: a román kormányból többen is érveltek amellett, hogy a világörökséggé nyilvánítás gyengítené a román állam pozícióját ebben a perben, bár ezt számtalan szakérő megcáfolta többek között abból kiindulva, hogy a nemzeti kulturális örökséggé nyilvánítás folyamata már jóval a pert megelőzően megkezdődött.
Római öröksége mentette meg Verespatakot
A programvezető kitért arra is: a világörökség Verespatak esetében kulturális örökségvédelmet jelent, azaz nem arról van szó, hogy a tönkretett természeti környezet miatt kapna természetvédelmi védettséget Verespatak. Mint kifejtette, alapvetően a verespataki hegyek mélyén több tíz kilométer hosszan elnyúló római kori, több mint kétezer éves aranybánya-tárnákhoz kapcsolódó emlékek azok, amelyek miatt a nemzetközi szakértők is szorgalmazták a világörökségi besorolást. Fidrich Róbert ugyanakkor kiemelte: az UNESCO nemcsak arról határozott, hogy Verespatak világörökségi besorolásra méltó, de egyúttal a veszélyeztetett világörökségi kategóriát is megkapta, amely arra is utal, hogy bármilyen további bányászati beruházás veszélybe sodorhatja a világörökségi helyszínt.
Királynő a sakktáblán
A környezetvédők azt szokták emlegetni, hogy Verespatak a királynő a sakktáblán, azaz, ha elesik, akkor zöld utat kaphatnának más természetkárosító beruházások is – emelte ki az MTVSZ programvezetője. Fidrich Róbert szerint ezért is jelent kiemelkedő sikert a civilek, környezetvédők összefogása és kitartása, mert az eredményes fellépés arra is rámutat: a természetvédelem, a kulturális örökség védelme fontosabb, mint a pénz, amely a legtöbb esetben néhány ember zsebébe vándorol, míg közös örökségünk mindannyiunké, és az utánunk következő generációké. Fidrich Róbert ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: amíg egy ilyen történet mögött nagyon sok pénz van, addig feltehetően a kanadai cég sem adja fel, és tovább folytatja a Románia és az Egyesült Királyág között megkötött szabadkereskedelmi egyezmény által lehetővé tett pert (a Gabriel Resources Jersey szigetén, lényegében egy adóparadicsomban van bejegyezve, amely bizonyos szempontból az Egyesült Királyság része). Hozzátette: a multicég tulajdonképpen a román adófizetőkből igyekszik pénzt kisajtolni a vélelmezett kára miatt, ezért is kell továbbra is ébernek maradnia a civileknek, még akkor is, ha most az ünneplés ideje van.
Vezetőkép: MTI/Czeglédi Zsolt
gyozo2018
2021-08-23 at 18:19
Jah!
Namond, a nímand.
Gáspár Anette
2021-08-23 at 18:19
Kedves S. Mátyás!
Namond és egyéb nevű jobbikos/mihamos
alakok nem információért járnak ide,
hanem hogy kielégítsék Orbán-fóbiájukat.
Szánalmas, együgyű prolik.
Köszönet a jó hírért!
Ha a természetvédelmi szempontok
nem is, de legalább a római kori emlékhely megmenti
nekünk Erdély nevezetes természeti kincseit.
A végeredmény a lényeg.
Nonvideor
2021-08-23 at 18:07
Namond
2021-08-19 at 10:27
Na, már megint megjött “namond”, a fogatlan, agyatlan,
kaffogó vénasszony. Mindig belecsap a lecsóba.
Szöveget értelmezni, az összefüggéseket követni
képtelen, demagóg belpesti újproli.
Susánszky Mátyás
2021-08-20 at 11:33
Namond szokás szerűen beindult, a hőzöngés helyett azonban ott a google, neki is biztos kiadja a találatot. Mivel másokat is érdekelt itt, és én nem írtam bele a cikkbe, elég annyi, h a per lefolyt, Magyarországon, azonban a fizetés elől mind az Aurul, mind annak jogutódja csődöt jelentve bújt ki. Idézet a vonatkozó wikipédia szócikkből, h a pártatlanság is garantálva legyen:
“Magyarország 29,3 milliárd forintos kárigényt jelentett be, amely tartalmazza az élővilágot ért károk helyreállítási költségeit is. Románia az Aurul vállalatot tette felelőssé a szennyezésért, az ottani vizsgálat szerint azonban a katasztrófa „előre nem látható körülmények” következménye. Az Aurul a szokatlanul nagy mennyiségű havazást okolta a történtekért; az Esmeralda Exploration elnöke szerint pedig a károkról szóló beszámolók „rendkívül eltúlzottak” voltak. Miután az Aurul a peren kívüli megegyezésre vonatkozó ajánlatra nem válaszolt, a magyar állam 2001-ben kártérítési pert indított a vállalat ellen. A Fővárosi Bíróság 2006-ban közbenső ítéletként kimondta, hogy a katasztrófáért az Aurul jogutódja, a Transgold is felelősséggel tartozik.[1][2] Időközben azonban jogerősen lezárult a Transgold cég csődeljárása is a román bíróságok előtt, az eljárásban a teljes kár tekintetében a magyar fél a kár összegszerűsége tekintetében hiányzó jogerős bírósági ítélet hiányában nem tudott bekapcsolódni. A cég törlésével a Fővárosi Bíróság alperes hiányában az eljárást megszüntette.”
Namond
2021-08-20 at 01:21
TS 2021-08-19 at 18:19
Mindig az aktuális kormány vezetőjén, a miniszterelnökön kell számonkérni az ügyeket.
Ha nem Ő a ludas, nevezze meg az illetőt, pl IM, PM vagy más.
A felvetései alapozzák meg az én kifogásaim.
Arról nem beszélve, hogy a mi kárunkat nem közvetlen az Aurul okozta, hanem a román állam gondatlansága a nyilt vizei védelmében.
Esetleg hatóságai mulasztása az Aurul zagytározók építési engedélyezése és ellenőrzése során.
Talán hiányoztak a a ciánlúgozók körüli védőtöltések és a vízzáró talajburkolat.
Nekünk követelésünk a románokkal szemben van/volt, nem a románokkal szerződött vállalkozás felé.
TS
2021-08-19 at 18:19
Namond, a bíróságok Magyarországon függetlenek, főleg a mostani kormánytól! Ne Orbán Viktoron keresd a pénzt. Egyébként tényleg érdekelne, hogyan úszta meg az Aurul. Melyik ország bírósága előtt folyt a per? Vagy nem is volt? Ki a faxot érdekel, hogy a kanadaiak és a román állam között milyen vita volt? Magyarországon kellett volna a pernek lefolynia.(Abban az esetben, ha nem itthon pereltünk, 2010 óta a mai kormány a felelős).
Ha attól kell rettegnünk, hogy 80 évvel ezelőtti dolgok miatt Chicagóban egy bíróság a MÁV-ot, sőt a magyar államot több milliárd kártérítésre ítélhetik, miért nem kapott a nyakába a kanadai cég egy több milliárd dolláros büntetést itthon? Ha már annyira védjük a természetet. Tudom, hülye a kérdés, amit szabad Jupiternek…
ViAM
2021-08-19 at 14:22
Ha az Aurulnak ilyen “jó” jogászaik vannak, át kell őket csábítani.
Namond
2021-08-19 at 13:37
Vicc tor, hol a Tisza mérgezés, kártérítés zsozsója?
Jogászkám te zseni, örök győztes álljál bele és harcolj, mint hős partraszálló!
Jogászkám húzhatnál a nekünk járó pénz után!
Orientál
2021-08-19 at 13:15
Sorosék ilyenjeik mint az lmp-seik nem mentek oda tüntizni éjjel-nappal , állandóan ,mint most sem a Karácsonyék miatti fővárosi levegőt szándékos mérgezésük miatt csinálják a gépkocsik feltorlódásukat és menet- csak inkább az ottani állásidejük növelését.
HotelBravo
2021-08-19 at 10:53
@Andromeda
sehol, a soros szekta csak olyan ügyeket szeret ahol a végén jól megtömheti a zsebét…
Ebből semmi hasznuk nem lett volna. Habár soha nem tudhatjuk, lehet hogy a “Gabriel Resources” ügyvédhadseregét a sorosbrigád adja majd ..
Namond
2021-08-19 at 10:27
Hol a hazánk járó kártérítés kamataival együtt?
Harcol érte valaki?
Andromeda
2021-08-19 at 08:50
Hol van ilyenkor a Greenpeace és a többi Soros-szervezet?