A világörökség részévé nyilvánította kedden az aranybányászatáról híres erdélyi Verespatakot és környékét az UNESCO Világörökség Bizottsága a kínai Fucsouban zajló tanácskozásán – közölte a Mediafax hírügynökség. A világörökségi státusz azoknak kedvez, akik ellenzik az aranybányászat újraindítását a térségben.
A döntést azonnal üdvözölte közösségi oldalán Klaus Iohannis román államfő. Úgy vélte: Verespataknak a hatóságok és a szakértők összehangolt erőfeszítései révén a helyi örökség bemutatásának és a bányavidék fenntartható fejlődésének a példájává kell válnia. A kormánykoalíció második legnagyobb pártja, az USR-Plus közleményében azt hangoztatta: az UNESCO döntésével a helyi közösség esélyt kap arra, hogy az örökség megőrzésére építve fejlődhessen.
Európa legnagyobb aranytartaléka
Verespatak polgármestere, a legnagyobb kormánypárt (Nemzeti Liberális Párt) színeiben megválasztott Eugen Furdui azonban elégedetlenségének adott hangot a határozat miatt, amely szerinte kedvezőtlen a település lakói számára. A polgármester úgy vélte: az UNESCO döntése Európa legnagyobb aranytartalékának a kibányászását akadályozza, és sokkal bürokratikusabbá teszi a település lakói számára az építkezések engedélyeztetését.
A perre is hatással lehet
Tánczos Barna, a román kormány RMDSZ-es környezetvédelmi minisztere úgy vélte: a döntés lehetőséget biztosít a turizmus fenntartható fejlesztésére a térségben. A tárcavezető éppen Verespatakon tartózkodott kedden, hogy számba vegye a múlt heti árvizek pusztításait. A keddi döntés annak a pernek a kimenetelét is befolyásolhatja, amelyben a kanadai Gabriel Resources társaság 4,4 milliárd dolláros kártérítést követel a román államtól. A társaság romániai leányvállalata, a Rosia Montana Gold Corporation ugyanis megvásárolta a bányalicencet, de mintegy 15 éven keresztül hiába próbálkozott a felszíni bánya megnyitásához szükséges engedélyek beszerzésével, ezeket a román állam intézményei nem bocsátották ki számára.
Románia Dacian Ciolos vezette szakértői kormánya 2016-ban kezdeményezte, hogy nyilvánítsák Verespatakot a világörökség részévé. Bukarest akkor arra az egyedi kulturális tájra, az ember és környezete közti értékteremtő kölcsönhatásra hivatkozott, amely a több ezer éves aranybányászat során alakult ki az erdélyi településen. Verespatakon ma is látogathatók azok a föld alatti járatok, amelyeket a római birodalom aranybányászai ástak mintegy 1900 évvel ezelőtt. Az Erdélyi-érchegységben, Verespatakon és környékén a Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarta megnyitni, ahol vitatott ciántechnológiával bányásztak volna ki 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. 2013-ban nagyszabású tüntetések robbantak ki a beruházás ellen Romániában, ezért a bukaresti parlament 2014-ben elutasította az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
benzoli
2021-07-28 at 08:03
Görög szinház lessz. EU-s támogatással. = Amfiteátrum Brüsszelika.
TS
2021-07-27 at 16:15
Verespatak egy romhalmaz. De ha ez az ára annak, hogy a ciánkáli ne mérgezze meg a Marost. Majd a Tiszát.
Jurka
2021-07-27 at 15:49
330T arany ércért tönkre vágni a helyi élővilágot,tájat na meg a folyókat?Hülye aki nem normális.Jól tette az oláh,hogy lehúzta a Kanadait.
Ákossy
2021-07-27 at 15:49
@hivő
Nem. A tiszai cián Nagybányáról jött, nem Verespatakról.
Ákossy
2021-07-27 at 15:47
Akkor a szőröstalpúak tegyék rendbe a református parókiát, ami jelenleg romokban hever. Az is az örökség része! (Mi is állami pénzen tesszük rendbe az ortodox templomokat.)
És egy kis statisztika a szokásos puha etnikai tisztogatás eredményéről.
1910: 1481 magyar (51%)
2011: 5 magyar (1%)
hivő
2021-07-27 at 15:34
Akkor a Tisza ciánmentes
lesz?
sorry
2021-07-27 at 15:20
Megnyugodhatunk-e végre? Senki sem háborgathatja a szunnyadó természetet? Vagy csak két csata közti csendet jelent ez a világörökségi rész?
ViAM
2021-07-27 at 15:18
Jókor, de még (talán) időben.
Maxval bircaman
2021-07-27 at 15:06
Remélem, ez megvédi, hogy tönkre tegyék a büdös románok.