Orosz csapatösszevonások, ukrán fenyegetések, EU-s szankciók – a fél világ háborút vizionál és arra készül, hogy Moszkva hamarosan kirobbantja a “harmadik világháborút”. Mekkora ennek a valószínűsége, és egyáltalán kinek volna érdeke egy nyílt fegyveres konfliktus? Az alábbi gondolatmenet pusztán személyes ukrajnai tapasztalataimra és a történelmi tudásomra alapozhatom. Nem vagyok politikai, sem pedig katonai szakértő, azonban a dolgok jelenlegi állása szerint az alábbi következtetéseket vonhatjuk le a “keleti fronttal” kapcsolatban, ismerve az ukrajnai viszonyokat és közhangulatot. A “konyhai geopolitika” is lehet nagyon tanulságos.
A kelet-ukrajnai konfliktus kirobbanása óta folyamatosan visszatérő téma a nyílt katonai összecsapás kirobbanásának lehetősége. Az Ukrajna és Oroszország között kialakult hidegháború felforrósodásáról politikai elemzőktől kezdve a hentesekig mindenkinek megvan a maga véleménye. Az alapvető nyugati narráció szerint Moszkva folyamatosan provokálja “kistestvérét” Ukrajnát, azonban a vak is láthatja, hogy Kijev retorikája sokkal harciasabb. A nyugati hatalmak gazdasági szankciókkal és politikai válaszlépésekkel próbálják kezelni a konfliktust, eddig sikertelenül. Bár a minszki megállapodás megoldást kínálna a helyzetre, azonban ez csak akkor működhet, ha mindkét fél betartja vállalt kötelezettségeit, addig viszont, amíg az egyik oldal nem hajlandó engedni, a másik értelemszerűen nem fogja feladni érdekeltségeit. A frontvonalak hosszú időre befagytak, az utóbbi hetekben azonban felgyorsultak az események, ami mögött összetettebb folyamatok állnak.
Érdeke-e Oroszországnak a háború?
Nem biztos, hogy a következő válasz népszerű lesz olvasóink körében, de Oroszországnak és a mindenkori moszkvai vezetésnek alapvető érdeke, hogy megakadályozza Ukrajna NATO-csatlakozását, és megvédje a jelenleg rendkívül rossz helyzetben lévő ukrajnai orosz lakosságot. A narancsos forradalom óta Ukrajna megpróbált együttműködés helyett versenybe szállni nagytestvérével, ezidáig sikertelenül. Kijev harcias retorikáját egy nyílt háború nagyon gyorsan letörhetné, Oroszország pedig biztosítani tudná nyugati érdekeltségeit. Azt már láthattuk, hogy a nagyhatalmak nem sokra mennek a Moszkva elleni szankciókkal, mindössze annyit tudtak elérni, hogy soha nem látott közelségbe hozták Oroszországot és Kínát. A kőolaj, földgáz és az egyéb nyersanyagok orosz exportja miatt pedig lehetetlen szorosabbra húzni a hurkot Putyin körül, ezzel Európa, de főként Németország saját magát éheztetné ki. Nyílt katonai támadásba pedig a NATO sem kezdene, különös tekintettel arra, hogy Kína jelenleg jóval nagyobb katonai fenyegetést jelent. Egy esetleges ukrajnai háború megnyitná az utat Peking tajvani terjeszkedése előtt is.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és kínai hivatali partnere, Vang Ji. A két ország között soha nem volt jobb a viszony. Fotó: MTI/EPA/Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata
Abban a beláthatatlan szituációban, ha mégis kitörne a háború a NATO és Oroszország, illetve Kína között, bármilyen végeredménnyel is zárulna a konfliktus, az USA és az azt vezető nagy valószínűséggel nem tudná megőrizni a hatalmi pozícióit. A nagyhatalmak közötti háborúk sokszor a következő forgatókönyvet követik: a második megpróbálja legyőzni az elsőt, ebből pedig a harmadik profitál. Így emelkedett Anglia helyére az Egyesült Államok a két világháborút követően, így lett nagyhatalom Németországból az angol-francia versengést követően, de ha egy kicsit megengedőbbek vagyunk, így jött létre a Habsburg-birodalom a magyar-török háborúk után. Ezt a receptet folytatva egy esetleges harmadik világháború mind az USA, mind pedig Kína visszaesését eredményezné, ha pedig Kína helyén Oroszország a másik fél, úgy kijelenthető, hogy az nagyon könnyen a nyugati civilizáció végső bukását is jelenthetné. Az Egyesült Államok semmiképpen sem lehet nyertese egy ilyen összecsapásnak.
Melyik út vezet Tajvanra? Fotó: MTI/AP/Pool/Roman Pilipej
Az más kérdés, hogy akar-e háborút Moszkva. Ukrajna destabilizálása és bekebelezése nem csupán katona akciókon keresztül kivitelezhető. Az államilag támogatott nacionalista propagandával szemben az ukrán nép jelentős része oroszbarát, az utóbbi tizenöt év hangulatkeltése ezt nem tudta kiölni belőlük. Minél rosszabb Ukrajna gazdasági helyzete, minél nehezebb körülmények között él a lakosság, annál inkább fordulnak el saját vezetőiktől és közelednek Oroszországhoz. Ezzel Putyin is tisztában van. Katonai beavatkoztatás helyett sokkal egyszerűbb kivéreztetni a kistestvért, és elérni, hogy megerősödjenek az őt támogató politikai erők Ukrajnában, amire a dolgok jelenlegi állása szerint legfeljebb a következő választásokig kell várnia.
Érdeke-e Ukrajnának a háború?
A válasz itt viszont egyértelműen igen. A jelenlegi kormányzat népszerűsége romokban hever. Zelenszkijt már a szélsőjobb sem támogatja, és bár politikai boszorkányüldözésbe kezdett, hogy kiiktassa ellenfeleit – Porosenko őrizetbe vétele, ellenzéki politikusok gyanús öngyilkosságai – képtelen lesz megtartani a saját bázisát a következő választásokig. Az ország gazdasága legfeljebb létráról éri el a béka bizonyos testrészét, a koronavírus-járvány kezelése siralmas, a lakosság tömegesen hagyja el az országot. A történelem során az efféle válsághelyzetekre gyakran reagáltak háborús uszítással a bukás szélén álló politikusok. Kijev maga mögött érzi a Nyugat támogatását, de a pénzcsapok nem folynak örökké. Erre a legjobb példa a német-orosz gázegyezmény. A Krím visszaszerzésére Kijevnek esélye sincs, ahogyan a keleti régiók stabilizálására sem, ami ha meg is történne, azonnal kapna nagyjából hétmillió vele ellenséges szavazót. Ilyen körülmények között a szükségállapot bevezetése, egy nyílt konfliktus kirobbantása biztosíthatná az ukrán elnök és a vele szövetséges gazdasági körök hatalmon maradását egy időre.
Zelenszkij a lövészárokban. Fotó: MTI
Nem véletlen az a háborús retorika, amit Kijev folytat, annak köszönhetően pedig, hogy a nemzetközi sajtó folyamatosan agresszorként tünteti fel Oroszországot, némi szimpátiát kelthet Zelenszkijjel szemben. Mindezek tükrében Ukrajna számára előnyös is lehet egy nyílt háború kirobbantása, amelyben áldozatként tüntethetnék fel országukat. Azzal azonban a legelvakultabb ukrán szélsőségesek is tisztában vannak, hogy az országnak esélye sincs egy fegyveres konfliktus megnyerésére Oroszországgal szemben, ennek következtében próbálják bevonni a konfliktusba a NATO-t. Bár hivatalosan a nyugati erők bevonásával Kijevnek az a célja, hogy elrettentse Moszkvát a támadástól, valószínűbb, hogy inkább arról van szó, hogy a keleti szeparatisták ellen tervezett akciókban akarják bevonni azokat, ezzel védekezésre kényszerítve Oroszországot. A kérdésre, miszerint akar-e háborút Ukrajna, ezért itt szintén igennel kell válaszolnunk, éppen a fenti okok miatt. Az ukrán vezetés nyílt háborút akar, amelyben akár áldozatként, akár – ha valamilyen csoda folytán győztesen kerülnek ki belőle – hős megmentőként tud tetszelegni, ezzel megszilárdítva hatalmát, azonban azzal tisztában vannak, hogy katonai segítségre nem számíthatnak. Ennek folyománya az elképesztően túlzó kijelentések sokasága az ukrán hadsereg erejéről – a rakéták elérik Moszkvát – és a fejvesztett mozgósítás: a várandós és kisgyermekes nőknek is jelentkezniük kell a hadkiegészítő parancsnokságokon.
Mi az érdeke az USA-nak?
Röviden: semmi. Az Egyesült Államoknak nem érdeke Ukrajnával foglalkozni. Annál inkább az USA-ban tevékenykedő gazdasági köröknek. Ukrajna bevonása a NATO-ba, illetve az Európai Unióba kettős célt szolgál: egyrészt közelebb tudnak katonai bázisokat kialakítani az orosz határhoz, másrészt Ukrajna csatlakozásával gazdaságilag jelentősen gyengíthetnék az EU-t. Nem véletlen, hogy Merkel még a konfliktus elsimítására törekedett, hiszen Németország az európai birodalommal kapcsolatos álmai ütköznek az amerikai érdekekkel, Berlinnek egyáltalán nem érdeke Ukrajna csatlakozása az unióhoz, vagyis eredetileg nem az, azonban az USA-t irányító gazdasági körök az új német kormányon keresztül Európában is tovább tudták erősíteni befolyásukat.
Amerika az amerikaiaké, Ukrajna is az amerikaiaké. Fotó: Facebook
Washington tehát érdekelt abban, hogy a két ország konfliktusa kiéleződjön, azonban nyílt katonai beavatkozásra Oroszországgal szemben nem volna hajlandó, minthogy Kína jelenleg sokkal fenyegetőbb ellenfél, így az Egyesült Államok inkább Ázsiára fog figyelni Kelet-Európa helyett. Bár névleg, esetleg gazdasági szankciókkal tovább támogatják majd Ukrajnát, egy összecsapás során beavatkozni nem fognak még a gazdasági érdekeik miatt sem. Ukrajna sokkal, de sokkal kevésbé ér meg egy nagy háborút, mint Tajvan és azért sem biztos, hogy harcolni fognak az amerikaiak.
Mi az érdekünk nekünk?
Számunkra a legfontosabb, hogy ne keveredjünk bele a konfliktusba. Egy nyílt háború során valószínűleg az ostor vége ismét a kárpátaljai magyarokon csattanna. Kedvelt képzelgése egyeseknek, hogy egy háború esetén jó eséllyel bevonulhatnánk Kárpátaljára, azonban ez semmiképpen nem járhatna jó következményekkel. Elsősorban azért nem, mert a minket egyébként is fojtó gyámsággal kezelő nagyhatalmak valószínűleg velünk szemben élesebben lépnének fel mint ahogyan azt az oroszokkal szemben mernék tenni, másrészt NATO-tagok vagyunk, ami sajnos kötelezettségekkel jár, még akkor is, ha a katonai szövetség a mi érdekünkben valószínűleg nem tartaná be saját kötelezettségeit. Történelmünk során mindig rosszul jártunk, ha részt vettünk a nagyhatalmi játékokban, ezért okosabb volna kivárni a jelenlegi játszma végét, és „kirománkodni” magunkat.
Jó, jó, de akkor mi lesz?
A konfliktus várhatóan januárban kiélesedik. Ukrajna nem tudja fenntartani magát nyersanyagok nélkül, és ezen például a tőlünk vásárolt gáz sem sokat segít. Lehetséges hogy Kijev pár héten belül “támadást indít” a szakadár területek ellen, pontosabban valamiféle “felszabadító” hadműveletet imitál. Oroszország azonban nyíltan nem fog válaszolni, pénzzel, fegyverekkel, kiképzőkkel és szabadcsapatokkal fogja támogatni az ellenállókat, amire a nyugati hatalmak szankciókkal válaszolnak. Az ukrán offenzíva azonban meg fog törni, a helyzet nem sokat változik majd, várhatóan néhány kilométert csúsznak a harcvonalak, lehet, hogy még csak nem is kelet felé, majd ismét befagy a front az egész konfliktus. Mindez az orosz forgatókönyvet igazolja, hiszen Moszkva a hosszú játszmában érdekelt. A 2024-es ukrán választások után pedig ismét tüntetésekre és lázongásra számíthatunk Kijevben, csak majd a másik oldal szervezésében.
Fotó: MTI/AP/Andriy Dubchak
Solaris
2022-01-04 at 23:01
A bioterror háborút nem fogják egy igazival megzavarni.
Még a sok hülye elfelejti az oltakozást.
Feri
2022-01-02 at 09:28
Orientál
2022-01-01 at 20:35
Tehát elég világosan látszik, kit támogat Brüsszel: az USA internáci “demokratáit”.
VderL-ék Európa elárulói, ők képviselik azt az USA érdekeit, hogy ismét lángba boruljon ez a földrész.
Orientál
2022-01-01 at 20:35
Beloruszok okosan döntöttek nem úgy mint az ukránok politikusaik akik most a népet nyomorban tartják , Von der Leyenék az eu-s nép pénzét adják ezeknek az ukrajnai oligarcha élősködőknek ,nem a szegénységben tengődő népnek. Ukránoknál vannak olyan térségek ahol szemészeti és egyéb orvosi ellátás sincsen.
Orientál
2022-01-01 at 20:15
Az csinál háborút csatlósaival együtt akik demokrácia exportjuk alatt muszlimoknál gyilkos lázító háborúikat megcsinálták ,lesz ebből az EU-ban nemulass , eddig csak 6 millió afganisztáni menekült el a hazájából. És hova jöhetnének Sorosék miatt ,mint az EU-ba?.
Feri
2022-01-01 at 19:24
Zoltaiguszti
2022-01-01 at 14:11
Vannak dolgok, melyeket nem lehet pénzzel elintézni. Mindig is voltak. Akik hisznek a pénz mindenható erejében, azok keverik a szart az USA-ban, ahol már nyakig ülnek benne. Próbálják ismét rászorítani Európát, hogy vigye el újra helyettük a balhét és nyerjenek ismét az “üzleten”, de legalább időt. Az ő csicskásait verte ki Putyin Oroszországból (sajnos, csak Ukrajnáig de vannak itt Európának ezen a részen is elegen!), így sanszuk sincs rátenni a kezüket az ottani erőforrásokra. Ezért próbálják a trágyájukat Európa által rátolni az oroszokra.
Stirlitznél a két pont.?
Zoltaiguszti
2022-01-01 at 14:11
Mindent kipróbáltunk már csak azt nem ami Ukrajna kompatibilis…
Ha elfogadom a fenti cikk logikáját, akkor Ukrajna valóban nagyon pénzszűkében lesz. Legkésőbb a háború után. Ha bukta a party amire erős az esély az USA egy fillért se fog adni és ott állnak majd ingeben gatyában a nagy semmivel.
Na ezért kellene lassan Szíjjártónak szervezni egy titkos talit Ukrajna 8-10 legnagyobb Oligarchájával.
Odamenne elmondana 3 mondatot és eljönne a választ se megvárva:
1 1871-es államhatárok de mm pontosan.
2 Mennyi?
3 Erre a címre lehet válaszolni.
Aztán már jöhet is vissza ezek meg főjenek benne…..
UKrajnában és oláhiában mindent így intéznek….az összes többibe bele lehet szarni. Náluk csak zsebtömögetés van a gesztus politikát nem veszik komolyan.
Mi pedig nem földet vennénk vissza hanem nyugalmat egy irányból.Két állam nemzetközi jog szerint bármikor megállapodhat a közös határvonalukról. cserélhetnek területet.Így lett Alaszka pl az USA -é. Vagy Luisiana…
Gondoljuk át!
BEVONULNI KATONASÁGGAL IS PÉNZBE KERÜL NEM? Ha van veszteség pláne…És az eredmény?
1 nagy hatalmak vagy elismerik vagy nem.
2 Marad a konfliktus a másik fél a visszavágót várja…
3 A csatolt terület lakossága meg ellenségessé válik.
Hogy nézne ki ez úgy ha, hivatalosan így kommunikálnánk:
1 Ukatrja fedezete zéró, de mi szívesen nyújtunk pénzügyi segítséget valamiért. Pl megvennék Ukrajna legszegényebb területét….Ukrán államadósság csökken, nincs kamat, megszabadul a Tisza felső folyás környezetvédelmi költségeitől + terület fejlesztés költségeitől is. Ráadásul egy etnikaitól is. És az ezzel járó diplomáciai cirkusztól is. Meg egy ellenséges szomszédtól.
ÉS SENKI SE TUDNA BELESZÓLNI….KÉT ÁLLAM ÚGY ÁLLAPODIK MEG A KÖZÖS HATÁRRÓL AHOGY AKAR HA BÉKÉS NEM?
Ha a Városháza kapcsán lehet jutalékot kérni, most döbbenünk meg hogy lehet ennek is csak ennyi kulcsa? Megfelelő zsebekbe betenni a lét?
Döbbenetesen bonyolult. Sztem még az ott lakó Ukránok is támogatnák. Kivételesen szólhatna egy szót is mellettünk Magyarországi Ukrán kisebbség, olyan szépen elnézegeti hogy a Magyart náluk baszkurálják miközben ők nyakig járnak a jogokban meg politikai és kultúrális intézményekben nálunk a büdös Magyarok pénzéből ugye….
Stirlitz
2022-01-01 at 11:51
Gyerekek!? Melyik földrészen volt a két világháború? Európában. Az USA a harmadikat is itt szeretné. Az első kettőből kimaradt. Mármint a területén nem voltak harcok. Isten őrizz,nem szeretném a harmadikat!!! De,ha lesz,azt kívánom,hogy a világ felforgatásával foglalatoskodó USA területe se maradjon ki belőle. Mi a ló[email protected] kell beleütni mindenbe az orrát? Védje saját területét és felségvizeit! Ne avatkozzon bele,a világ összes országának belügyeibe! Nagyon örülök,hogy Oroszország és Kína a stop táblát mutatja nekik! De mutathatná a középső ujját is,vagy fityiszt! Tele van a TOKOM,velük!
Girolámo
2022-01-01 at 09:47
Megszoktuk mostanság,Amerikát,Oroszországot,és Kínát emlegetjük világhatalomként.
Nem szokás megemlíteni Európát,pedig ez a negyedik valódi erő.
Olyan háború,mely az emlegetett 3közül 2 között törne ki,teljesen értelmetlen lenne,abszurd.
Az európai népesség néha elfelejt háromig számolni.
Helyezkedik egy életen át nyalja magát beljebb,feljebb,megtakarít,gyermeket nem vállal,örököl 3 lakást vagy házat,és végűl szeretné értékesíteni jó áron.Meg migránsok se jöjjenek.
Ez is abszurd.
Ma már nem divat háborúpárti politikai pártokra szavazni(az USA demokraták azok).
Az életet,a harcot,az akaratot beleviszik a politika a játékokba,mert különben a kompót rakja el a nagymamát.
A világ legmeghatározóbb ereje a háttér,mely elsősorban fehér,ehhez tartozik ma már a leghíresebb bankár dinasztia,az összes kapcsolatával.
És ma már ide tartozik Izrael is.
Senkinek nem érdeke a nyugatiak közül,hogy létezzen egy fejlődésre determinált 40milliós gazdag Ukrajna.
Amely független.A fehér-háttér az oroszokkal együttműködne,de kérné Ukrajna kirablási, felosztási lehetőségét.
Az Oroszok pedig a szovjet tárgyalási alapig nyúlnának vissza.
Rövidesen meglátjuk,mire jutottak.
Ukrajna szunyókál,mert altatóra fogták.
Azért lehet ezt megcsinálni velük,mert az ukrajnai önjelölt elit ekkora senkikből áll,és az ingyenéletért pont a hazájukat dobják oda elsőnek.
Namond
2021-12-31 at 23:51
Kertész Dávid
Remek elemzés, remek cikk.
Schenkhyalfonz
2021-12-31 at 20:43
Valószínűleg középtávon a Balparti Ukrajnát nem tudja megtartani egyik banderista ukrán kormány sem, Odessza sorsa sem lehet kétséges, hisz erős orosz többségű. Aztán vagy így lesz vagy máshogy.
Mindazonáltal célzott támogatásokkal lehetne a ruszinokat ösztönözni …
Torockó
2021-12-31 at 20:33
Háborút nem, de szabadságot akar az Ukrajnában fogságba ejtett 18 millió orosz-kozák ember. Az USA meg az ukrán NATO tagságot és Ukrajna kirablását preferálja. Mintha az oroszok felszabadítanák Kanadát, Mexikót és Kubát, megszállva körben az USA határait…
Királytigris
2021-12-31 at 19:25
Akárki támad meg akárkit, a vége az lesz, hogy a Kelet-Ukrajnában lévő oroszok lakta területek Oroszországhoz lesznek csatolva.
A NATO nem fog beavatkozni, mert Oroszország a NATO-nak túl nagy falat, hiszen nemrég Afganisztánban is felsültek. Oroszország meg nem Irak, nem Afganisztán. Megbombázni sem lehet, mert az oroszoknak a légvédelmük elsőrangú, no és ott van a válaszcsapás komoly veszélye, amitől Irakban és Afganisztánban nem igen kellet komolyan tartani.
Az ukrán politika öngyilkos politika, nekik nem nyugatra, hanem az oroszok felé kellene közeledni. Persze mi mást lehet elvárni egy sorosi sameszes ukrán kormánytól, mint ezt a mi most van?
Egy sorosi samezses csicska kormány mindig kényszerpályán mozog. A blöki a gazdi jóváhagyása nélkül semmi olyat nem tehet, amit a gazdi előzőleg ne hagyna jóvá.
úgyahogyvan
2021-12-31 at 19:07
a zusa/háttérhatalom nem is annyira ukrajnát akarta hanem azon belül a déli orosz tengeri kijáratot-hogy az orosz flotta ne tudja akadályozni az irán elleni támadástkilencpertizenegyet elsősorban az irán elleni agresszió elfogadtatásáért rendezték persze az sem jön roszul hogy az ukránokat ráuszíthatják az oroszokra-de még jobb lenne ha lengyelek mellett még a beloruszokkal is így tehetnének.A háttereseket az irán elleni agresszió meghiúsítása miatti bosszú mellett az otthoni válságról való figyelemelterelés is vezérli.Az hogy nyugaton gyertyás fűtésre mutogatnak felhívást azt is jelezheti hogy a amerikai gazdáik oroszország fegyveres megtámadására készülnek-lengyeleket,ukránokat,beloruszokat beáldozva!
PG
2021-12-31 at 18:35
Ez az írás jól foglalja össze a jelenlegi ukrán helyzetet. Gyakorlatilag egy mondvacsinált állam, mivel száz éve még nem is létezett. Katonai megoldásra játszik Ukrajna, de mi már tudjuk, hogy hiába reménykedik az USA vagy a NATO segítségében, nem fogja tudni belerángatni őket egy olyan háborúba, hogy neki kaparják ki a gesztenyét. Különben a kínai hadsereget szinte viharos sebességgel modernizálják, sőt az orosz hadsereg már csúcstechnológiával is fel van szerelve. Ha megtámadja Ukrajna Oroszországot, akkor az a halálát is jelenti egyben.
Vladtepesch
2021-12-31 at 16:42
Az orosz és az ukrán nyelv úgy viszonylik egymáshoz, mint a magyarországi magyar és a csángó-magyar.
Vannak apró – nyelvjárási – különbségek, de amúgy tökéletesen megértik egymást.
A két népnek pedig az égvilágon semmi baja egymással.
Az már csak hab a tortán, hogy a Rusz, az kijevi Rusz volt eredetileg.
Ahol a knyazok (nagyfejedelmek) testőrségét magyarok alkották…
Az egész balhé a velejéig mocskos és rohadt Háttérhatalm-i amerikai politika miatt van.
Ők szegtek meg minden ígéretet, megállapodást, ők terjeszkedtek és terjeszkednek Kelet felé.
Ha én orosz lennék én sem akarnám eltűrni, hogy a seggemet amerikai rakétákkal döfködjék.
Nekünk most az a legfontosabb, hogy ebből a córeszből qrvára kimaradjunk!!!
Mert az oroszok előb-utóbb, de inkább előbb úgy szétrúgják ezt a katyvaszt, mint varjú a disznószart.
Rézmüves Gusztáv
2021-12-31 at 16:23
Tehát az a kérdés.
Hogyan fognak a nyugat nagy ipari trösztjei nyersanyagokat beszerezni a (világgazdasági versenyben )
Egymásnak feszülő klikkek (pozíció fejlesztési és stabilizációs törekvéseit tekintve.)
Tehát nézzük.
Putyin Vlagyimir Vlagyimirovics 1991-ig a KGB-ben dolgozott NDK hírszerző sokáig.1999-től az
Nemzetbiztonsági tanács titkára.
Majd az Orosz Föderáció elnöke.
Mind az Orosz és az Ukrán kormányzat is küzd a területükön jelenlévő monopolozódási tendenciákkal.
Az említet, kormányokban folyamatosan jelen van az ugy nevezet oligarchikus érdek meghatározottság.
Azonban a Putyin vezette diplomácia igyekezet az USA és az EU- vall jó viszonyt létesíteni.
NÁTO a 20-as tanács.
Nos, a Krím félszigeten a lakosság többsége közel 80% Orosz nemzetiségű.
Melettük még Tatár kisebbség is gazdagította népességét.
Amely az orosz föderációhoz elcsatoltatott.
———————————————————————————-
Ukrajna a Szovjet érában rendszeresen lázadt föl a kommunista birodalommal szemben.1996 júniusában lett független köztársaság.
Visszatérve a nyugati vállalkozások terület, nyersanyag, és munkaerő , igényeihez.
Nos ha az Ukrajnai területen vannak olyan körök, akik az oligarchikus centralizációt a saját érdekeiknek csorbításaként értékelik.
Mint a liberizáció Ukrán lovagjaiként fontoskodó erők.
A nyugati CIA meg fogja teremteni számukra az érvényesülés utjait
De bizonyára a tőkéseinek érdekét szemelőt fogja tartani az előzetes egyezségekben.
Az pedig magától értendő hogy egy volt KBG rezidens praktikus érzelmeire hatást fog gyakorolni az említett cselekmény sorozat.
Coyote
2021-12-31 at 15:36
@Ludas csak kis kiegeszítés: Kínáé a legnagyobb hadsereg.
Ludas Mátyás
2021-12-31 at 14:45
Csak egy személyes adalék. Egy rokonom Ukrajnából hozott feleséget. Magyar volt, de szláv nevű. Egyszer kérdeztem, anyukád tudom, hogy magyar, és apukád ukrán? Orosz! – várta rá. Hagyjál már ezzel az ukránnal! Olyan nincs. Akkoriban szavaztak a Krímben, valami óriási arányban Oroszország mellet. Kérdeztem, nem túlzás ez? Az a csoda, mondta, hogy volt olyan hülye, aki máshogy szavazott. Rögtön 3-4-szeres lett a fizetésük és a nyugdíj, mert ennyivel több az orosz. A katonák zsoldja szintén, szóval ha úgy adódna, egyből átállnának. A Majdanon randalírozó tüntetőkről elmondta, hogy akkora napidíjat kaptak, amennyiért ott egy hónapig kellene dolgozni. Az tény, hogy a legnagyobb hadsereggel az USA rendelkezik. De miután a strandpapucsos tálibok kikergették őket Afganisztánból, elgondolkoztam, hogy vajon mire mennének az oroszokkal. Az egy dolog, hogy Napóleon és Hitler se győzte le őket, de ráadásul a teljes hadseregük odaveszett.
márko
2021-12-31 at 14:44
ÉS gondolom
HOGY
. Ukrajnában a “józan ész” hátrányban van
ÉS
. az ukrán oligarchák ,
. a KORLÁTLAN (törvényes) ZABRÁROL , nem gondolnak lemondani
ÉS
. a kis és nagy oligarchák szeretnék
HOGY
. hogy mások harcoljanak értük utolsó emberig ( ágyútölteléket találnak az ottani magyarokban )
. Ukrajna , területileg növekedett 1920 óta ( “ment előre” )
/
Vládimír Vládimírovics Putinnak kívánom
HOGY
. találjon olyan eszközt,
. HOGY “srófolja” az ukrán vezetőréteget ( betartani a Minszki egyezményt )
. és az orosz kisebbségnek méltóságos életet
/
az ukrán oligarchák rétege
SOHA , de soha
. NEM fogja megérteni
HOGY
. “többet ér a jó szomszéd közelben , MINT a testvér , de messze”
( ilyen a mesékben sem volt )
//
hufi
2021-12-31 at 14:41
Oroszország a kivárásra játszik, ők röhögve kibírják. Ukrajna a mai függőségét nézve, viszont mindenáron a konfliktusban érdekelt.
Oroszországnak nem sürgős, gazdaságilag stabil, haditechnikája kiváló, ha beavatkozik, a lakosság mint egy felszabadítót ünnepli.
Ukrajna a romlásba rohan.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
accept
2021-12-31 at 14:38
Végre megtudtam az iszlam kalifát nemet “zöld bal terrorista közTV’ Goebbels-Funk agymosó es fake propaganda hírekből,hogy a világ legbrutálisabb
➡”Orban Fidesz” DIKTATÚRÀBAN élek?✔
➡A tanároknak kötelező oltás törvêny miatt!
➡Közben a német csúcs demokráciában a RENDÖRÖK ütik verik es mint a szemetes zsákot huzzák a földön az akár (70 éves) Covid ellenes oltás ellens tüntetöket!Video !!Mèg a kerékpározó feltehetöen nem is tüntetöt is az aszfaltra rángtotta a nemet rendör
A többi meg a gumibotból kaptak oktatást!Ez a féreg német uszit még az év utolsó napján is!
Poppy
2021-12-31 at 14:33
Tökéletes a cikk, és a megállapításai is helytállóak.
György Balogh
2021-12-31 at 14:15
Dögöljön meg az összes ukrán náci bűnözők.
X
2021-12-31 at 14:13
Aki valamennyire informàlt az tudja,
hogy 2013-4 ben az ukrán neonácikat és velülközösen csinálta az agresszor USA es a nyugat ÈU talpnyaló csicskása/németek az ukrán-kormàny puccsot!Meg az ukrán oligarschok✔
,
Bandera-✔Swoboda-✔Asow ✔náci ✔fasiszta✔⤴ náci banda!✔
gyozo2018
2021-12-31 at 14:09
AMERIKA AKAR HÁBORÚT EURÓPÁBAN.
Illey
2021-12-31 at 14:05
Jó ez a “kirománkodni magunkat szó.
AZAZ: megvárjuk, amíg eldől ki fog győzni, és ahhoz csatlakozunk!
Ögyes!
Nahát
2021-12-31 at 13:59
Ki akar háborút Kelet-Ukrajnában? Amerika. A más micsodájával verni a csalánt az mindig is ment nekik.