Amikor a játszmából személyes ügy lett: Fenyő nemcsak megíratta Gyárfás „áfacsalási ügyét”, de még az üzlettársát is megverette

Vezető kép: Gyárfás Tamás a bíróságon. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Folytatjuk Gyárfás és Fenyő médiaháborújának bemutatását. 1996 elején tovább folyt közöttük a harc a Nap TV-ért, látszólag Fenyő örülhetett, hiszen Gyárfás korábbi partnere, a hozzá „átállt” Székely Ferenc az MTV elnöke lett. Tavasszal Gyárfás védelmében már Horn Gyula miniszterelnökhöz fordultak, pár nappal később Fenyő utasítására megjelent egy cikk Gyárfás „áfacsalás ügyéről”, amit átvett a sajtó. Ezután jött a válasz: Princz Gábor egyik lapjában, a Magyar Nemzetben Fenyő felemelkedéséről indult egy sorozat. De Gyárfást ekkora már befeketítették. Egy későbbi interjúban elárulta, hogy szerinte e cikkek miatt fordult el tőle német partnere, amellyel meg szerette volna szerezni az MTV2-t. A Gyárfásra dolgozó újságíró titkos vallomásában azt mondta, Gyárfás meg akarta őt vásárolni, de ő nemet mondott. Egy másik információból az derült ki, hogy Fenyő megverette Gyárfás üzleti partnerét, akit korábban arra akart rávenni, hogy Gyárfás ellen dolgozzon. Tény, hogy a háború egyre inkább eldurvult – személyes ügy lett.

Előző cikkünket ott hagytuk abba, hogy Székely Ferenc „elcsábításával” kitört a Fenyő János–Gyárfás Tamás háború. A tét a Nap TV és az azzal járó politikai befolyás, üzleti kapcsolatrendszer megszerzése volt. A Horn-kormány ideje alatt, 1996 elején járunk. Ekkor újabb pofon lehetett Gyárfásnak, hogy januárban az óvatosan, de őt támogató Horváth Ádám helyett éppen az addigi alelnök, Székely lett az MTV elnöke. Az az ember, aki Bokor László munkásőr-őrnaggyal és Virág elvtársékkal (lásd itt) létrehozta a Nap TV-t, amibe később bevette Gyárfást, hogy aztán „elárulja”.

Fenyőék kinevezték Born Ádámot főszerkesztőnek

Ezután jött a következő (sakk)lépés, amikor Fenyő emberét, Born Ádámot kinevezték főszerkesztőnek. Ez annyira nyilvánvaló húzás volt, hogy a cikk címében a Népszabadság is feltette kérdésként: „Kiszorítják Gyárfást a Nap-keltéből?” [1996. január 16.].

Tény, hogy Born „helyzetbe hozásával” egyszerűen megkerülték Gyárfást, amit el is ismert egykori „legjobb barátja”, Székely Ferenc:

„A Népszabadság információi szerint Székely Ferenc, a Magyar Televízió ügyvezető alelnöke tegnap Gyárfás Tamásnak, a Nap TV elnökének írt levelében elismerte, hogy hibát követett el, amikor Gyárfás egyetértése nélkül járult hozzá Born Ádám kinevezéséhez a Nap-kelte című hírműsor főszerkesztői posztjára.

Mint arról tegnap beszámoltunk, az új főszerkesztőt Fenyő Jánosnak, a Vico-csoport fejének, a Nap-keltét készítő Stáb Rt. tulajdonos-vezérigazgatójának javaslatára és Székely egyetértésével bízták meg. Gyárfással nem egyeztették Born jelölését, annak ellenére, hogy erre érvényes szerződések kötelezik az érintett feleket. Gyárfás lapunknak elmondta, egyetért Székely Ferenccel abban, hogy ezt a valóban rendezetlen helyzetet meg kell oldani.

Amikor még volt kedve nevetni. Balra Gyurcsány, jobbra Gyárfás. Fotó: MTI

Rövid csörte Gyárfás és Born között

Az írásból kiderült, hogy nem kellett sokat várni az első csörtére: „Első hallásra [Gyárfásnak] nem is volt semmi kifogása Bornnal szemben, ezért tegnap délelőtt egy rövid munkamegbeszélést folytattak. Megállapodtak abban is, hogy ő Born terveinek ismeretében hoz végleges döntést a főszerkesztői kinevezéshez szükséges hozzájárulásról.

Gyárfás ugyanakkor megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy Born főszerkesztői kinevezés híján máris vezetői jogokat vindikál magának. Történt ugyanis, hogy a Nap-kelte szerdai műsortervének összeállítása során felmerült: meg kellene hívni Polgár Lászlót, a sakkolimpiai bajnok Polgár-lányok édesapját. Ezt Gyárfás elfogadta, ezért személyesen hívta meg Polgárt. Ezután Born azzal állt elő, hogy mégsem kellene Polgárt szerepeltetni. Erről vita alakult ki kettejük közt; Gyárfás figyelmeztette Bornt, hogy még nem ő a főszerkesztő, a figyelmeztetést Born nem vette figyelembe. 

Gyárfás szerint ez az eset jól példázza, hogy csak hosszas mérlegelés után szabad döntenie Born jelölésének esetleges jóváhagyásáról. Mindenesetre szerencsétlennek tartja, hogy egy téves döntés következtében ilyen felemás helyzet állhatott elő.”

Székely: Csak érdekütközésről van szó

Székely Ferenc a Kritikának adott hosszú interjúban igyekezett pártatlannak mutatkozni: „[Riporter:] – A Napkelte-ügyben azonban sokan úgy vélik, ön az egyik felet, a Vicót támogatta, hiszen a műsor új főszerkesztőjének kinevezésekor nem tartották be a Nap TV-vel kötött szerződést, és ön mégis kitartott a kinevezés mellett.

[Székely:] – A műsornak egy éve nem volt felelős vezetője. Born Ádám főszerkesztői megbízatása szakmailag jó javaslat volt, ezért az MTV felelős vezetőjeként ezt támogattam. A kinevezés a mi jogunk. Egyébként sem tudnék jót tenni, mert ha a Nap TV-nek hátrányos a döntés, akkor árulónak tartanak, ha előnyös, akkor pedig azt mondják, no lám, oda játszom, oda húz a szívem.

Sokáig mást sem mondtak rólam, mint hogy »a Nap TV előretolt bástyája« vagyok az MTV-ben. Ez most megfordult. De mondom, ez a vita nem erről szól.

– Igaz, de ha egy szerződés előírja, hogy a főszerkesztő kinevezése előtt meg kell kérdezni a Nap TV vezetőjét, akkor meg kell kérdezni.

– Ez először tévedésből valóban elmaradt, de utóbb korrigáltam.

– Gyárfás Tamás nem értett egyet a kinevezéssel.

– Mondhatnám, ez joggal való visszaélés, mert semmilyen szakmai oka nincs rá, hogy ne értsen egyet.

Akárhonnan nézzük is, két médiavállalkozó, Gyárfás Tamás és Fenyő János üzleti érdekütközéséről van szó, amelyhez hasonlót még számosat fogunk tapasztalni. Külföldön is sok példa van az ilyesmire.”

Érdekellentét – saját szerepét nem említette.

Az interjú a Kritika májusi számában jelent meg. Ekkor Fenyő bevitt egy újabb ütést: ha az előzőt – sportnyelven – gyomrosnak látjuk, ez lehetett az azt követő felütés. Kirobbant Gyárfás „áfacsalási ügye”. Figyeljük majd az időzítést.

Május hét: már Hornt is figyelmeztetik a botrányra

„Panasszal fordult a tévékuratórium a miniszterelnökhöz” – jelent meg május hetedikén a Népszabadságban. „A Népszabadság információi szerint a tévékuratórium levelet küldött a miniszterelnökhöz [Horn „Harcos” Gyulához – MG], amelyben a tévékuratórium elnöksége elsősorban az MTV, a Nap TV Kft. és a Stáb Rt. közötti szerződésekkel kapcsolatban adott kifejezést súlyos aggályainak. Televíziós körökből származó vélemény szerint a levél – valós problémákra utalás mellett – alkalmas arra, hogy befolyásolja a tévéelnöki posztért folyó versenyt, hiszen a hivatalban levő ügyvezető alelnök, Székely Ferenc is pályázott.

Az április 24-i keltezésű levél szerint Gyárfás Tamás a tévés testület állásfoglalását kérte az MTV, a Nap TV Kft. és a Fenyő János által vezetett Stáb Rt. között kialakult vitás helyzet tisztázása érdekében. (Mindkét magáncég az MTV Nap-kelte című műsorának készítésében működik közre.) A kormányfőhöz írtakban a kuratóriumi elnökség kifejti: megalapozott lehet a Gyárfás Tamás levelében szereplő, a Magyar Televízió vezetősége részéről folyamatosan elkövetett szerződésszegéssel kapcsolatos állítás.

A testület aggályosnak nevezi, hogy a közszolgálati televízió műsor szerkesztését érintő alapvető fontosságú személyzeti ügyben (a Nap-kelte felelős szerkesztőjének kinevezésében – a szerk.) egy külső vállalkozó (Fenyő János) dönt.

Az ügy kapcsán felmerül a lehetőség, hogy »a Magyar Televízió jelenlegi ügyvezető alelnöke – akár szerződésszegés elkövetése vagy ennek tudomásulvétele árán is – egyoldalúan kedvez az MTV 2-es csatornája egyik feltételezhető majdani privatizálójának a másik feltételezhető majdani privatizálóval szemben«.”

Május kilenc: kirobban Gyárfás „áfacsalási ügye”

Itt már nincs köntörfalazás: a kuratórium szerint Székely a két „majdani privatizáló” közül Fenyőt választotta. A cikk május hetedikén jelent meg, két nappal később, kilencedikén jött a Népszava [Fenyő egyik lapja] a válasszal [a Népszabadsághoz is eljutott az információ, ők is megírták ugyanaznap]:

„Eljárás indul Gyárfás Tamás ellen? –Az ügy összértéke közel háromszázmillió forint”

– így a cím és az alcím. Majd: „A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályán május 7-én egy közel háromszázmillió forintos összértékű büntetőügyben gyanúsítottként hallgatták ki Gyárfás Tamás producer-üzletembert, a NAP Tv elnökét. A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai a felszámolás alatt álló Pietro Nero Kft. ügyvezetője, Kiss Tibor Zsolt ellen kezdtek vizsgálatot különösen nagy értékű, fiktív számlázás útján elkövetett adócsalás alapos gyanúja miatt. A nyomozást később kiterjesztették a cég korábbi üzletfeleire, így került sor Gyárfás Tamás kihallgatására is.

A szerdai gyanúsítotti kihallgatáson Gyárfás Tamás – élve törvény adta jogával – megtagadta a vallomástételt.

Kiss Tibor Zsolt elmondta a Népszavának: nem kíván nyilatkozni az üggyel kapcsolatban, nem hozhatja nyilvánosságra a részleteket. Elismerte, valóban volt üzleti kapcsolata Gyárfás Tamással és szállított is neki. Az üggyel kapcsolatban kifejtette, nevetségesnek tartja az országszerte elindult gyanúsítási hullámot. […] Gyárfás Tamás tudósítónknak kijelentette: azt az ígéretet kapta, hogy teljes titoktartás mellett zajlik a vizsgálat mindaddig, amíg bármely állítás, bejelentés nem bizonyul megalapozottnak.

– Az illetékesekkel megállapodtunk, hogy a legrövidebb időn belül mindent tisztázunk. Ezt követően készséggel állok a sajtó rendelkezésére – mondotta Gyárfás. Kis Ernő ezredes, az ORFK bűnügyi főigazgató-helyettese sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta azt az információnkat, hogy ők foglalkoztak ezzel az üggyel.”

Kiss Ernő – Akit csak Princz rendőrének hívtak

A cikkben említett „Kis Ernőnél” álljunk meg egy pillanatra. Nyilvánvalóan arról a néhai Kiss Ernőről van szó, aki a közelmúlt történelmének egyik leghírhedtebb rendőre volt.

És amúgy Princz Gáborhoz állt nagyon-nagyon közel. Perczel Tamás – Fenyő híres-hírhedt bizalmasa – szerint egyenesen az eltartottja volt.

Még visszatérünk rá.

Május tíz: több lap megírja a Gyárfást érintő cikket

Tény, hogy az említett Kiss Tibor Zsolt elismerte az üzleti kapcsolatot a Népszavának, Gyárfás meg azt emlegette, hogy titoktartásról volt szó. Innentől fogva viszont nem lehetett elhallgatni az ügyet. Másnap (tizedikén) a többi újságban is megjelentek a cikkek. Például a Princzhez tartozó Kurírban „Gyakorlatilag hírzárlatot rendelt el a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság abban a bűnügyben, amelyet egy feltételezett adócsalás ügyében indítottak Kaposváron, s melynek vizsgálata során gyanúsítottként kívánták meghallgatni Gyárfás Tamást, a Nap Tv. Kft. elnökét. Gyárfás azonban, egyes hírekkel ellentétben, nem tett kedden vallomást; ennek megtagadásához egyébként minden gyanúsítottnak joga van. […]

Információink szerint a titkolódzás nem a somogyi rendőrök találmánya, ezúttal magasabb helyen döntöttek, s érdekes módon valószínűleg onnan is szivárogtattak ki kedden néhány részletet.

A hírzárlat egyébként már csak azért sem érthető, mert hetekkel ezelőtt egy 250 milliós, szintén áfa-visszaigényléssel kapcsolatos ügyben a megyei rendőrkapitányság az őrizetbe vétel utáni napon közleményt adott ki, s akkor nem kellett figyelemmel lenni a nyomozás állítólagos érdekeire és a személyiségi jogok védelmére.”

A Világgazdaság szerint Gyárfás nem volt gyanúsított

A Világgazdaság szerint „Gyárfás nem [volt] gyanúsított [így a cím]; Lapunk értesülései szerint – szemben más lapértesülésekkel – Gyárfás Tamást, a Nap TV Kft. elnökét nem gyanúsítottként hallgatta ki kedden Kaposváron a rendőrség egy 250 milliós áfacsalás ügyében. A csalással gyanúsított Pietro Nero Kft. ügyfeleinek egyike Gyárfás, akit a cég többi partnerével együtt kihallgatott a rendőrség. A nyomozás vezetői ígéretet tettek arra, hogy teljes titoktartás mellett folyik a vizsgálat, míg kiderül, megalapozottak-e a gyanúokok. A kaposvári rendőrség cáfolta, hogy tőle szivárgott volna ki bármiféle, Gyárfással kapcsolatos információ.”

[Érdekes, hogy ugyanekkor robbant ki a hírhedt Stadler-ügy. Szintén májusban megírták, hogy „Stadler József 1993 decemberében megvásárolt 22 festményt, köztük Leonardo da Vinci Utolsó vacsora című olajképét (?) és két Munkácsy-alkotást egyenként 10-100 millió, összesen egymilliárd forint értékben. Az adóhivatal az alakilag tökéletes számla alapján visszautalt Stadler cégének 250 millió forint általános forgalmi adót.”]

Május 11: a Princzhez tartozó Nemzetben Fenyő kerül a célkeresztbe

Szóval május 10. Másnap, tizenegyedikén a Magyar Nemzetben [ez is Princz lapja] megjelent Kormos Valéria ismert cikksorozatának első része. „(Egészen) eredeti tőkefelhalmozás (1.) – Libériai felségjellel a Sváb-hegyen”.

Az írásban bemutatják Fenyő hírhedt villáját (vagy inkább erődjét), amely a XII. kerület egyik legszebb pontján épült fel. Ez volt az az ingatlan, amely Fenyő kiiktatása után Friderikusz Sándoré lett… És amelynek felépítésével soha helyre nem hozható károkat okoztak Budapestnek és a természetnek.

A következő nap (12.) publikálták a folytatást, amelyben már a Nap TV-s „balhé” is felbukkant. A legfontosabb információ, ami kiderül a cikkből, hogy Fenyő „nem szeret” fizetni. Kijött a harmadik rész, és közben az áfacsalási ügy elhalt. De teljesen.

Május végére elhalkult a sajtó Gyárfás-ügyben

Bár tizenhetedikén még megjelent a Népszavában, hogy „Szerdán vallomást tett Kaposváron Gyárfás Tamás”, de további információkat már nem kaptak a rendőrségtől. „Informális úton úgy értesültünk, hogy Gyárfás Tamásnak jók az esélyei arra, hogy tisztázza magát az igen súlyos bűnügyben.

Ebben sokat segíthet, ha Kiss Tibor úgy nyilatkozik a rendőrségen, hogy Gyárfás nem is tudott a számlahamisításról. A bűnügy lényege ugyanis az, hogy a Nap TV elnöke megállapodott Kiss Tibor Zsolttal, hogy a Pietro Néró Kft. építőipari munkákat végez több, Gyárfás érdekeltségébe tartozó ingatlanon. A gyanúsítás szerint ezek között magánerős építkezések is vannak.

Az eddig nyilvánosságra került információk szerint Kiss ebbe alvállalkozóként bevont egy magát ukránnak valló alvállalkozót, aki elszámolás és számlázás nélkül eltűnt. Kiss ezután azzal próbálta meg fedezni a hiányt, hogy fiktív számlákat állított ki, ám a Zala Megyei APEH Igazgatóság gyanúsnak találta az ügyletet, és vizsgálatot indított. Kiss Tibor Zsolt türelmet kért, de ígérete szerint ma – ügyvéde jelenlétében – a Népszava rendelkezésére áll.”

Május huszonhárom: megszüntette a rendőrség az eljárást

A számítás bejött, az ügyet a nyilvánosság előtt tényleg hamar lezárták. Május huszonharmadikán megírhatta a Népszabadság, hogy „A rendőrség megszüntette az eljárást a Nap TV elnöke ellen”. „Az ügyben a kaposvári rendőrök több tanút és szakértőt meghallgattak. Információink szerint a tanúvallomások és a vizsgált áfa-visszaigénylésekhez kapcsolódó dokumentumok alapján Gyárfás ellen a büntetőeljárást megszüntették. Gyárfás Tamás lapunk értesülését megerősítette, de nem kívánta kommentálni. Úgy fogalmazott, örül, hogy tisztázódott a szerepe, s ez a számára megalázó eljárás végre befejeződött.”

A Népszava egyik újságírójának felesége jelentette be Gyárfás ügyét?

Portálunk olvasói pontosan tudják, hogy a PS egyik unikális rovata az Az alvilág titkai, amelyben kiemelten foglalkoztunk a Fenyő-gyilkossággal is.

Kollégám, Pámer Dávid több információt megírt már erről, ezek közé tartozik az a cikk, amelynek egyik főszereplője Gyárfás egykori vádlott-társa, az említett Kiss Tibor Zsolt. Az írás – a vádra támaszkodva – szerint Gyárfás áfaügyét egyenesen a „Népszava egyik újságírójának felesége” jelentette be az akkori APEH-nél.

„A vádirat szerint a Népszava folyamatosan tudósított a büntetőeljárásról, sőt, Gyárfás későbbi vádlott-társának, K. Tibor Zsoltnak kétmillió forintot ajánlottak a Nap TV egykori ura befeketítésére alkalmas információkért, ám ezt a férfi visszautasította.

Fenyő emellett 1996. szeptember 18-án arra kérte fel egyik ismerősét, hogy gyűjtsön terhelő dokumentumokat Gyárfás ellen bármi áron, ezért semmilyen nagyságrendben nem sajnálja a pénzt, milliós összeget áldozna arra, ha Gyárfást sikerül befeketíteni. P. József ehelyett másnap az úszószövetség volt elnökéhez fordult, később a Fenyő-féle megkeresésről írt nyilatkozatát pedig átadták a rendőrségnek.

Megemlítette az ügyészség azt is, hogy a médiacézár a Népszavában – a főszerkesztő tudta nélkül – megjelentetett egy cikket, hogy Gyárfás hogyan követett el adócsalást. A vádirat szerint erre Gyárfás »nagyon indulatosan reagált«, és egy televíziós vita után a főszerkesztőnek ki is jelentette, »Fenyőnek nincs jövője, előbb-utóbb kinyíratja magát«.

És akkor megverték Kiss Tibor Zsoltot?

„A Gyárfást érintő adócsalási ügyben végül 1997. márciusában emeltek vádat, majd augusztusban Gyárfás vádlott-társát, K. Tibor Zsoltot a lakásától nem messze a Vico Rt. megbízásából eljárt személyek bántalmazták, és Budapest környékére szállították, ahol arra próbálták rávenni, hogy Gyárfás Tamásra terhelő vallomást tegyen – emeli ki a vádirat, hangsúlyozva, hogy Fenyő nehezményezte, hogy »az eljárás lassan halad, és Gyárfás Tamás még nincs börtönben«” – írja kollégám a cikkében.

Gyárfás megpróbálta megvenni Fenyő újságíróját?

Kimondottan érdekes az a vallomás, amelyet a Népszava egyik újságírója – az előző cikkben már említett B. Zoltán adott: „Én H. Bíró Lászlón [az újság akkori főszerkesztője – MG] keresztül kerültem a céghez, és rendőrségi tudósítóként dolgoztam a belpolitikai részlegen. Emlékezetem szerint 1996. tavasza, vagy nyara lehetett, amikor azt a szóbeli megbízást kaptam H. Bírótól, hogy Gyárfás Tamással kapcsolatban kezdjek adatgyűjtésbe. Az adatgyűjtésnek azt a célt kellett szolgálnia, hogy a Gyárfás állítólagosan jogtalanul visszaigényelt ÁFA-ival kapcsolatban minél többet megtudjunk, és ezzel kapcsolatban cikket jelentessünk meg a Népszavában.

Valójában mindannyian tudtuk, hogy ennek tényleges célja a Fenyő János érdekeltségének megszilárdítása lett volna a Nap TV-ben. Amennyire vissza tudok emlékezni Fenyő kénytelen volt osztozkodni Gyárfással a Nap TV bevételén, ami akkoriban 2-3 órás napi adásidő mellett állítólag napi négy-ötszázezer forint veszteséget jelentett Fenyő számára.

Nekem tulajdonképpen az volt a feladatom, hogy rövid adatgyűjtést követően összeállítottam a cikket, majd a vezetők utasításának megfelelően megkerestem Gyárfás Tamást, mintegy lehetőségként, hogy a Gyárfás adja elő az ő verzióját a történtekről. Gyárfás Tamás volt az, aki személyes találkozót javasolt, melyre a Kongresszusi Központ parkolójában került sor.

Ekkor csak Gyárfás és Én voltam jelen, és a beszélgetésről semmilyen hangfelvételt nem készítettünk. Kb. egy órán keresztül beszélgettünk, én elmondtam neki, hogy miről szeretnék írni, és mivel kapcsolatban lennék kiváncsi a véleményére, és ő nem zárkózott el attól, hogy kommentálja a hallottakat.

Ő a beszélgetés során megpróbált meggyőzni arról, hogy a Fenyő nem jó ember, és talán mindenkinek jobb lenne, ha én neki azaz Gyárfásnak dolgoznék. Úgy gondolom, hogy ez burkolt ajánlatnak volt felfogható, illetve jobban visszagondolva emlékezetem szerint több millió forintot ajánlott fel ezért. Én azt válaszoltam erre, – hogy nyitva hagyjam a kaput – hogy majd gondolkodom rajta.”

Az újságíró a vallomása szerint ezután a szerkesztőségben leült Fenyővel és annak egyik bizalmi emberével, Óvári Győző ügyvéddel [aki tavaly ugye állami kitüntetést kapott…], meg az említett H. Bíró főszerkesztővel, hogy átbeszéljék a helyzetet. Fenyő megköszönte a munkáját és a lojalitását.

Óvári Győző ügyvéd: Fenyő a Kormos-cikkek mögött is Gyárfást sejtette

Maga Óvári – egyik vallomásában – így beszélt a Fenyő–Gyárfás „háborúról” a Princz–Fenyő ellentét és kölcsönös lejáratás kapcsán: „Ezeknek az információknak [amelyek a Postabankkal kapcsolatosak – MG] a megszervezésében és begyűjtésében – ellentétben a Gyárfás üggyel – magam nem vettem közvetlenül részt, csak az információk elemzésében és értékelésébe vontak bele. […]

Princz Gáborra annak ellenére nem haragudott annyira, mint Gyárfásra, hogy a Magyar Nemzet hozta le 1996-ban Kormos Valéria leleplező cikksorozatát Fenyő Jánosról és a VICO-ról. Tudomásom van arról, hogy Princz Gábor Fenyő János kérésére két hétig vissza is tartotta a cikk megjelenését. Fenyő János egyébként emögött a cikksorozat mögött is Gyárfás Tamást sejtette, mert szerinte ő adott anyagokat Kormos Valériának.”

Ki tudja, mindenesetre a sakkjátszma egyre jobban eldurvult. Maga Gyárfás a következő interjúban nem titkolta, hogy mi volt (szerinte) a cikkek ára:

„A Nap TV-nek valóban szándékában állt pályázni országos frekvenciára – nyilatkozta. –

Meg is állapodtunk egy komoly partnerrel, a Westdeutsche Allgemeine Zeitunggal, már ki is tűztük az időpontot, amikor a Hiltonban bejelentjük, hogy együtt indulunk a frekvencia elnyeréséért. Ekkor lettem egy áfa-csalásos ügy vádlottja. Az egyik tekintélyes napilap folyamatosan rajta volt a témán, cikkeinek fordításai pedig másnap ott voltak a németek asztalán. Majdnem két év után hiába mentettek föl, két-három cikk is elég volt ahhoz, hogy a németek hátat fordítsanak.”

Folytatjuk. 

[Gyárfás Tamással és a Nap TV elindításával márciusban megjelent könyvemben is sokat foglalkoztam. A média lenyúlásának titkos története a kiadó oldalán, de a Librinél, a Bookline-nál és a Líránál is megrendelhető.]