Napra pontosan tizenöt éve történt a magyar kriminalisztika történetének legvéresebb bűncselekménye, a nyolc ember halálával végződő rablás a móri Erste Bankban. A bíróság a tömeggyilkosság miatt először ártatlanul marasztalt el két embert, és ha létezne halálbüntetés, egyikük, a korábban jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélt Kaiser Ede már nem élne. Dezső Antal, Kaiser ügyvédje a PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy a rendőrséggel ellentétben az ügyészség és a bíróság a mai napig nem nézett szembe a móri eljárás során elkövetett hibákkal és tévedésekkel.
2002. május 9-én, 12 óra után tíz perccel két, sötét nadrágot és fehér inget viselő férfi lépett a móri Erste Bankhoz, lefújták a biztonsági kamerát, majd beléptek az ügyféltérbe. Ott célzott lövésekkel megölték a fegyveréhez nyúló biztonsági őrt, majd az egyikük visszament őrködni a bejárati ajtóhoz, ahol egy kézzel írt „Műszaki okok miatt zárva” feliratra hivatkozva küldte el a bankba ügyeket intézni indult ügyfeleket. Társa eközben egy Skorpió gépfegyverrel a kezében minden bankban tartózkodó személyt kivégzett: a pénzintézet valamennyi dolgozóját és az éppen ott tartózkodó ügyfeleket. Nyolc ember halt meg, köztük Mór polgármesterének felesége. Szétlőtték a bank számítógépét és telefonközpontját is. A rablók meg sem kísérelték kinyitni a több tízmillió forintot őrző páncélszekrényt, ami nem volt kulcsra zárva, így viszont csak 7,3 millió forintnyi készpénzt zsákmányoltak. A vérengzés csupán néhány percig tartott, de a támadók közel fél órát töltöttek a bankfiókban, ami találgatásokra adott okot. Mára azonban kiderült, csak a pénzért mentek, a korábbi összeesküvés-elméleteknek nem volt semmilyen alapja. A vérengzés még a CNN internetes oldalán is a vezető hírek között volt aznap délután. A rendőrség előbb 10, majd 25 millió forintos nyomravezetői díjat ajánlott annak, aki segíti kézre keríteni a móri mészárosokat. Május 17-ére pedig országos nemzeti gyásznapot hirdettek.
Kaiser Ede a bíróságon. Több vagyon elleni bűncselekményt is elkövetett, de a móri mészárláshoz nem volt köze. Fotó: MTI
Alappal kerültek képbe Kaiserék
A bűncselekmény után néhány órával a rendőrség megnevezett két feltételezett tettest, Horváth Szilárdot (ő később magától jelentkezett, hogy tisztázza magát) és Farkas Róbertet, ám néhány nappal később kiderült, az ismert rablópárosnak semmi köze nem volt a gyilkosságokhoz. Két hónappal a mészárlás után, 2002. július 22-én a nyomozók elfogták Kaiser Edét és Hajdú Lászlót. Őket egy régi társuk, Kiglics Attila információi alapján hozták összefüggésbe a bűncselekménnyel. A bűnöző sokmilliós nyomravezetői díjért cserébe segítette a nyomozókat. Azt állította, hogy Kaiserékkel gyerekkoruk óta barátok, több bűncselekményt is együtt követtek el. Elmondta, társai a támadás előtt már két évvel tervezték a móri Erste Bank kirablását. Beszélt arról is, hogy Kaiser barátnője akkor ráadásul Móron lakott és Kaiserékra jellemző, hogy rögtön azon jár az eszük, hogy új környezetükben milyen bűncselekmény elkövetésére van lehetőség. Kiglics, hangsúlyozta, hogy a móri rablás után Kaisernek hirtelen sok pénze lett. A nyomozásban Kaisert négyen felismerni vélték, mint azt a személyt, aki a bank ajtajában állt a „Műszaki okok miatt zárva” táblával, és elküldte a vérengzés alatt érkező ügyfeleket, a francia idegenlégiót is megjárt, az adatok szerint Skorpió gépfegyverrel rendelkező Hajdúról pedig azt feltételezték a rendőrök, hogy ő öldöste le a bankfiókban lévőket. Bizonyítékként szolgált az a betechnikázott zárkában rögzített, kiragadott beszélgetés is, amelyben Hajdú többek között így fogalmazott: „mire vágtam oda azt a nyolc birkapásztort?”.
Rendőrségi tájékoztató a móri nyomozásról. Fotó: MTI
Billegő gyanú
A rendőrségen belül már a nyomozás kezdetén is hallatták a hangjukat belső fórumokon olyan nyomozók, akik nem voltak meggyőződve Kaiserék bűnösségében. Kovács Lajos rendőr ezredes, a Nemzeti Nyomozó Iroda döglött ügyek osztályának volt vezetője nyilatkozta azt évekkel ezelőtt, hogy minden ügyben úgy zajlik a nyomozás, hogy különböző álláspontok ütköztetése után alakul ki a nyomozás fő iránya. Kovács, aki a móri nyomozás hibáiról 2009-ben könyvet is írt, a nyomozás elején szintén meg volt arról győződve, hogy a valódi elkövetőket fogták el, később azonban egyre több kérdőjel merült fel az ügyben, főleg úgy, hogy csak közvetett bizonyítékok igazolták Hajdú és Kaiser bűnösségét: a helyszínen hagyott ujjlenyomat, lábnyom és DNS nem egyezett Hajdúékéval, a szakértő megállapította, hogy nem Hajdú Skorpió gépfegyveréből adták le a halálos lövéseket, valamint a rablópárosnak alibije volt a bűncselekmény idejére, igaz a Kaisernek alibit igazoló barátnőt és szüleit az első eljárásban ítélkező bíróságok feljelentették hamis tanúzásért. Őket csak azután mentették fel, hogy kézre kerültek a valódi rablógyilkosok. Tisztázódott az is, honnan volt Kaiser Edének pénze a móri bankrablás után: május 12-én az ausztriai Eisenstadtban kifosztott egy pénzváltót, így húszmillió forintnyi eurót zsákmányolt. A Kaisert felismerő tanúk pedig korántsem voltak olyan biztosak az azonosításban, mint azt a nyomozó hatóság állította. Volt, aki korábban egy másik rablóbanda tagjában, Horváth Szilárdban ismerte fel a móri mészárost.
Kaiser Edét élve eltemették volna, ha nem kerülnek elő az igazi tettesek. Fotó: blikk.hu
Tényleges életfogytiglan, ártatlanul
Az ügyben egyébként összesen 26 bűnözőt fogott el a hatóság 2002 augusztusáig. 2004 februárjában Zsombok György, a nyomozás irányítója, a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság (SZBEI) nyomozó főosztályának vezetője bejelentette, hogy lezárták a nyomozást, majd a Fővárosi Főügyészség nyereségvágyból, több emberen – társtettesként – elkövetett emberölés bűntettével vádolta meg Kaiser Edét, míg Hajdú elkövetői szerepét ejtette és csupán a fegyverek beszerzése és eltüntetése miatt állította bíróság elé a férfit az ügyészség, amely szerint, míg Kaiser a bejáratnál állt, egy ismeretlen személy végzett az emberekkel a bankban. A Fővárosi Bíróság tanácsvezető bírája, Varga Zoltán 2004. december 23-án Kaisert közvetett bizonyítékok alapján első fokon tényleges életfogytiglani fegyházbüntetésre, míg Hajdú Lászlót tizenöt évre ítélte. Egy évvel később, 2005 októberében ezt a döntést a Fővárosi Ítélőtábla Tóth Éva vezette tanácsa annyiban változtatta meg, hogy Hajdú Lászlónál új eljárást lefolytatását rendelt el, míg Kaiser tényleges életfogytiglani büntetését jogerőre emelte.
Weiszdorn Róbert a bíróságon. Bűntársa, Nagy László a börtönben öngyilkos lett. Balról, kitakart szemmel Hajdú László tanúskodik az ügyben. Fotó: MTI
Meglettek a valódi tettesek
Fordulat az ügyben akkor következett be, amikor 2006 őszén egy amatőr hadszíntér kutató, Szebenyi István a móri fegyverekből származó töltényhüvelyekre bukkant egy Tatabányához közeli erdős területen, majd a rendőrök szemtanúk és cellainformációk alapján 2007. február 16-án elfogták Nagy Lászlót, akinek a lakásában megtalálták a bankrablás során használt fegyvereket. A két nappal később őrizetbe vett feltételezett társa, Weiszdorn Róbert beismerő vallomást tett és elmondta, hogy Nagy lőtte halomra az embereket a bankfiókban, amíg ő az ajtóban őrködött. A 2003-as veszprémi postásgyilkossággal is gyanúsított Nagy László az elfogása után nem sokkal öngyilkos lett: 2007. július 13-án a Venyige utcai büntetés-végrehajtási intézet egyik cellájában felkötötte magát, Weiszdorn Róbertet pedig a táblabíróság 2010 decemberében jogerősen életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. Weiszdorn feltételesen 2047-ben szabadulhat.
A vérengzés napján igazoltatták a gyilkosokat
Weiszdorn Róbert és Nagy László szerepét illetően mindenképpen meg kell említeni, hogy az eljárás során nyilvánosságra került, hogy a két férfi a rablás után negyed órával, Mór közelében beleszaladt egy közúti ellenőrzésbe, lábuk alatt a fegyverekkel. Az őket megállító két rendőr gyorshajtásért meg is büntette őket, felírta a nevüket és az adataikat, majd továbbengedte őket. Ha a nyomozás elején a rendőrség utólag felfigyelt volna erre az információra és ellenőrzi Weiszdornékat, akkor a móri vérengzés után egy évvel – a Nagy által – kivégzett veszprémi postás mai is élne, és nem ítélnek el két olyan bűnözőt, akiknek a nyolc halálos áldozatot követelő rabláshoz semmi közük nem volt. Igaz, a két férfi nem szerepelt korábban a rendőrségi nyilvàntartásokban.
Lopás miatt körözik a koronatanút
Kaiser Ede nem nyugodott bele, hogy a móri ügyben ártatlanul meghurcolták, ezért évekkel ezelőtt kártérítési pert indított a rendőrséggel, az ügyészséggel és a bíróságokkal szemben. A pert azért kezdeményezte, mivel álláspontja szerint sérült az emberi méltósághoz, illetve a jó hírnévhez való joga, valamint egészsége is károsodott, amikor előbb meggyanúsították, megvádolták, majd el is ítélték a móri bankrablás miatt. A Szegedi Ítélőtábla azonban 2014 áprilisában, megdöbbentő indoklással jogerősen is elutasította az indítványt. Kaiser egyébként jelképesen, a nyomravezetői díj összegével megegyező, 25 millió forintos kártérítési igénnyel lépett fel. Ekkora összeget fizettek ki ugyanis a rájuk valló volt bűntársuknak, Kiglics Attilának, akiről azóta kiderült, hogy nem a valódi móri elkövetőkről szolgáltatott információkat a rendőrségnek. Azt azóta sem tudni, hogy vissza kellett-e fizetnie Kiglicsnek a nyomravezetői díjat. A bűntárs egyébként egészen Kaiserék jogerős ítéletéig a hatóságok rendelkezésére állt, majd felszívódott. A legfrissebb hírt róla a police.hu-n találtuk, amely szerint tavaly szeptember vége óta lopás miatt elfogatóparancs van érvényben ellene.
Kaiser Ede védője, Dezső Antal mindvégig hitt ügyfele ártatlanságában. Fotó: atv.hu
Ki hibázott nagyobbat?
A móri mészárlás kapcsán megkerestük Kaiser Ede egykori ügyvédjét, Dezső Antalt is. A védő a PestiSrácok.hu-nak elmondta, hogy kevés olyan ügy van az életében, aminek a részletei ilyen élénken élnének benne. A védő a móri ügyet egészen addig nem tudta „elengedni”, amíg el nem fogták az igazi elkövetőket. Dezső Antal ugyanis mindvégig biztos volt Kaiser ártatlanságában. Az ügyvéd arra a kérdésünkre, hogy ki hibázott nagyobbat: a rendőrség, az ügyészség, vagy a bíróság, azt válaszolta, hogy a végső felelősség a másodfokú bíróságé, amelyik a jogerős döntést meghozta. Igaz, a védő azt is hangsúlyozta, hogy az eljárás során a problémák egymásra rakódtak. Szerinte nagyon nagy társadalmi és politikai nyomás volt például a nyomozást végző rendőrségen, ráadásul Kaiser Ede és Hajdú László bűntársa, Kiglics Attila által előadottak valóban egy életképes verzió felé mutattak, amire nem lehetett azt mondani, hogy a hatóság nem foglalkozik vele és nem fővonalként vizsgálja azt. Dezső Antal szerint a rendőrök ott hibáztak, hogy a többi verziót nagyon háttérbe szorították, majd Kaiser és Hajdú őrizetbe vétele után egy elég „furcsa” nyomozás indult és olyan döntésre szánták el magukat, ami visszafordíthatatlanná változtatta az eljárást: egy Horváth Szilárd-féle fiaskó után a hatóság ugyanis nem mondhatta ki újra, hogy nem az elkövetőket sikerült elfogni – mondta az ügyvéd, kiemelve, hogy a nyomozók szinte mindvégig hittek abban, hogy Kaiser és Hajdú voltak a mészárlás tettesei. “Amikor védencemet őrizetbe vették, onnantól kezdve látványosan csak rá és társára koncentráltak, az ő kapcsolatrendszerüket térképezték fel, noha a helyszínen az elkövetők által hátrahagyott ujjlenyomat és DNS nem egyezett Kaiserével és Hajdúéval” – hangsúlyozta a védő, hozzátéve, hogy az az ügyészi szakban derült csak ki, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján (híváslisták, poligráfnak alávetett tanúk) Hajdú nem is lehetett Móron a tömeggyilkosság időpontjában.
Elmaradt a szembenézés
Dezső Antal azonban azt is kiemelte, amikor meglettek a valódi tettesek, akkor ugyanaz a rendőri vezetés, amelyik előtte egy téves álláspontot képviselt, korrekt módon kiállt a nyilvánosság elé és elmondta, hogy lehet egy másik megoldása a bűncselekménynek, amit aztán fel is derítettek. Ez a szembenézés ugyanakkor az ügyészség és a bíróságok részéről elmaradt – tette hozzá Kaiser volt ügyvédje, aki arról is beszélt, hogy a más bűncselekmények miatt jelenleg jogerős, tizennyolc éves szabadságvesztését töltő Kaiser Ede 2020-ban fog szabadulni.
Vezető kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS