móri mészárlás
Húsz éve történt a móri mészárlás
Húsz éve történt a magyar kriminalisztika történetének legvéresebb bűncselekménye, a nyolc ember halálával végződő rablás a móri Erste Bankban. A bíróság a tömeggyilkosság miatt először ártatlanul marasztalt el két embert, és ha létezne halálbüntetés, egyikük, a korábban jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélt Kaiser Ede már nem élne. Végül kézre kerültek a valódi tettesek, de máig maradtak tisztázatlan kérdések.
Hivatalos, hogy nem a móri ügy megoldóembere volt a sződligeti verekedő – Megvan a valódi tettes
Mégis megtalálták a váci nyomozók azt a verekedőt, aki májusban hagyott helyben alaposan egy másik férfit Sződligeten, és akit a vizsgálat kezdetén elengedett a hatóság, mert tagadta a bűncselekmény elkövetését. Ezt mostanára már beismerte, helyette azonban korábban a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás – hivatalosan máig el nem ismert – megoldóemberét gyanúsították meg. Szebenyi István hónapokig küzdött a hatóságokkal, hogy bebizonyítsa ártatlanságát, és most – mivel ő semmiképpen nem lehetett a tettes – megszüntették az ellene novemberben indított büntetőeljárást. Szebenyi tehát megjárta a maga kálváriáját, a keserédes sikerhez azonban az is kellett, hogy az ügyet elvegyék a korábban abban hibát hibára halmozó nyomozótól, és átadják egy jobb képességekkel rendelkező kollégájának. Szebenyi István portálunknak elmondta, hogy hamis vád miatt feljelenti a megvert embert, aki zavaros, ellentmondásos beszámolóival maga is hozzájárult ahhoz, hogy vakvágányra kerüljön a nem túl bravúrosan indult nyomozás, ezen kívül Szebenyi rossz hírét is keltette.
Jutalmát nem kapta meg, most pedig kisemmiznék a móri ügy megoldóemberét
Szeretne Ön az ötmilliós tőkéjére bő tizenhárommilliós kamatot? Bizonyára, de valószínűleg nem úgy, ahogy a nyolc áldozatot követelő móri bankrablás megoldóembere, akiről az összes hazai, illetve nemzetközi jogi fórum megállapította már, hogy nem jár neki a nyomravezetői díj. Szebenyi Istvánnak egy bedőlt vállalkozásból maradt fenn ötmillió forintos tartozása, amiről ő tárgyalt volna a bankjával, de az már eladta a restanciát egy követeléskezelőnek. Utóbbi nyolc éve semmilyen formában nem kereste az adóst, a napokban azonban felgyorsultak az események, miután egy tatabányai bírósági végrehajtó felszólította Szebenyit csaknem tizenkilencmillió forint azonnali megfizetésére, miközben munkabérét letiltatta, hétvégi telkére pedig még az értesítés előtt (!) végrehajtási jogot jegyzett be. A történet megmutatja a követeléskezelők és a végrehajtók közötti összefonódásokat, és azt is, hogy miképp igyekeznek behajtani embereken a profi uzsorásokat is megszégyenítő összegeket.
Két hét sötétzárkát kapott a móri mészáros
Weiszdorn Róbert, vagyis a móri mészáros tizennégy éve jó magaviselettel töltötte börtönéveit, azonban most egyre több balhét szít, így két hét sötétzárkát kapott. A Blikk információi szerint a legszigorúbb szankciót azért alkalmazták vele szemben, mert cellájában – melyet egy másik rabbal oszt meg – elrejtve egy mobiltelefont találtak az őrök.
Kaiser Ede külföldön kezdett új életet
A móri mészárlás ügyében ártatlanul, más bűncselekmények miatt viszont jogosan elítélt Kaiser 18 év börtönnel a háta mögött, 46 évesen kezdi a nulláról – írja a borsonline.hu.
Elásott stróman, bérgyilkosok, áruló titkosszolgák – Szavazzanak az év alvilági PS-sztorijára!
Újra itt van az év vége, és arra kérjük olvasóinkat, szavazzanak az év legjobb alvilági PS-cikkére! Pikáns sztorikból akadt idén is bőven, például megírtuk, hogy egy budapesti ügyvédnő éppen a Gyurcsány-párt volt politikusával akarta megöletni haragosát, ám Kőrös Gusztáv és társai csúnyán átverték a nőt, amiből végül rendőrségi ügy is lett. Büszkék lehetünk arra is, hogy a júniusban szabadult, súlyos bűncselekmények miatt tizennyolc évig börtönben ülő, ám a móri ügyben ártatlanul elítélt Kaiser Ede együtt nyilatkozott portálunknak Szebenyi Istvánnal, aki megtalálta Tatabánya mellett azokat a fegyveralkatrészeket, amelyek végül elvezették a hatóságokat a valódi tettesekhez. Műsorunkban megszólalt Kovács Lajos nyugállományú rendőr ezredes, aki a móri nyomozás egyik vezetője volt, és aki elsőként fogalmazta meg kételyeit Kaiser bűnösségével kapcsolatban, illetve vendégünk volt Kaiser Ede védője, Dezső Antal, aki a kezdetektől biztos volt abban, hogy védencének nincs köze az öldökléshez. De elsőként adott a börtönből videointerjút a PestiSrácok.hu-nak a több bérgyilkossággal is vádolt Dér Csaba, valamint nyilatkozott nekünk a Portik-ügyek egyik koronatanúja, Radnai László is, aki súlyos hatósági visszaélésekről rántotta le interjúnkban a leplet. Ezeken kívül azt a hírt is mi robbantottuk, hogy keresik a romagyilkosságok felbujtóit, valamint exkluzív interjút is közöltünk az érdi leszámolás szemtanúival. Persze az év utolsó napjaiban sem hagytuk unatkozni olvasóinkat, hiszen fontos részleteket osztottunk meg a tizenegy éve köddé vált, nemrég kiásott MTK-s focista rejtélyes eltűnéséről. A férfit a gyanú szerint a szocialista kormányok alatt milliárdokkal kitömött Eclipse Informatikai Zrt.-hez köthető büntetőügy egyik elítéltje, H. Attila gyilkolta meg. Az Eclipse-ügy az elmúlt évtizedek egyik nagy bűnügyi-gazdasági botránya volt. Az Eclipse Informatikai Zrt. nevű, titkosszolgálati és politikai kapcsolatokkal is rendelkező cég vitatott körülmények között jutott sokmilliárdos állami megbízásokhoz a 2000-es években az MSZP-kormányok idején. Már csak arra kérjük Önöket, hogy szavazzanak! A cikkeket időrendben és nem helyezés szerint tettük közzé! Szavazni az írás alján tudnak!
Hétfőn szabadul a móri mészárlásért tévesen elítélt Kaiser Ede
Hétfőn délelőtt szabadul a Kozma utcai Gyűjtőből az idén negyvenöt éves Kaiser Ede, akit először jogerősen életfogytiglani fegyházra ítéltek a móri mészárlásért, majd felmentettek, ám sorozatos fegyveres rablásért tizennyolc év fegyházat kapott. Miután kizárták a feltételes szabadlábra helyezésből, az utolsó napig kitölti a büntetését.
Az Alkotmánybíróság kezében van a móri vérengzés nyomravezetői díjának sorsa
Alkotmányjogi panaszt terjesztett be az Alkotmánybírósághoz a tizennyolc évvel ezelőtti, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás egyik kulcsfigurája, a támadáshoz használt fegyverek és egyéb eszközök egy részét megtaláló, ezzel a hatóságokat a valódi tettesek nyomára vezető férfi – tudta meg a PestiSrácok.hu. Szebenyi István azért fordult a testülethez, mert a nyomravezetői díjért, illetve annak egy részéért beadott kereseteit immár az összes hazai bírói fórumon elutasították, jogorvoslati lehetőségei ezzel az ítélkező bíróságok tekintetében kimerültek, így egyedül az Alkotmánybíróság hozhat már csak olyan döntést az ügyben , amely a perdöntő bizonyítékokat szállító felfedező számára kedvező lehet. Panaszában Szebenyi István arra hivatkozott az Alkotmánybíróságnak, hogy korábbi pereiben hátrányos megkülönböztetés érte, mivel őt kizárták a móri nyomravezetői díj kedvezményezettjei közül, míg az ügyben bizonyítottan hamisan tanúskodó, a vizsgálatot ezzel vakvágányra terelő Kiglics Attilának ugyanakkor aggályok nélkül kifizettek huszonötmillió forintot, amit a döntéshozók ma is helyénvalónak tartanak. Beadványában Szebenyi az Alaptörvény hátrányos megkülönböztetést tiltó passzusaira hivatkozott. A megoldóember nemcsak jog-, hanem igazságszolgáltatást is kért az Alkotmánybíróságtól.Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.
Riskó Judit: Legalább ne lenne bizonyított, hogy Portik gyilkos!
Csurka István igazsága – és tévedése
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)
