Húsz éve történt a móri mészárlás
Húsz éve történt a magyar kriminalisztika történetének legvéresebb bűncselekménye, a nyolc ember halálával végződő rablás a móri Erste Bankban. A bíróság a tömeggyilkosság miatt először ártatlanul marasztalt el két embert, és ha létezne halálbüntetés, egyikük, a korábban jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélt Kaiser Ede már nem élne. Végül kézre kerültek a valódi tettesek, de máig maradtak tisztázatlan kérdések.
2002. május 9-én, 12 óra után tíz perccel két, sötét nadrágot és fehér inget viselő férfi lépett a móri Erste Bankhoz, lefújták a biztonsági kamerát, majd beléptek az ügyféltérbe. Ott célzott lövésekkel megölték a fegyveréhez nyúló biztonsági őrt, majd az egyikük visszament őrködni a bejárati ajtóhoz, ahol egy kézzel írt „Műszaki okok miatt zárva” feliratra hivatkozva küldte el a bankba ügyeket intézni indult ügyfeleket. Társa eközben egy Skorpió gépfegyverrel a kezében minden, a bankban tartózkodó személyt kivégzett: a pénzintézet valamennyi dolgozóját és az éppen ott tartózkodó ügyfeleket. Nyolc ember halt meg, köztük Mór polgármesterének felesége. Szétlőtték a bank számítógépét és telefonközpontját is. A rablók meg sem kísérelték kinyitni a több tízmillió forintot őrző páncélszekrényt, ami nem volt kulcsra zárva, így viszont csak 7,3 millióforintnyi készpénzt zsákmányoltak. A vérengzés csupán néhány percig tartott, de a támadók közel fél órát töltöttek a bankfiókban, ami találgatásokra adott okot. Mára azonban kiderült: csak a pénzért mentek, a korábbi összeesküvés-elméleteknek nem volt semmilyen alapja. A vérengzés még a CNN internetes oldalán is a vezető hírek között volt aznap délután. A rendőrség előbb 10, majd 25 millió forintos nyomravezetői díjat ajánlott annak, aki segíti kézre keríteni a móri mészárosokat. Május 17-ére pedig országos nemzeti gyásznapot hirdettek.
Két hónappal a mészárlás után, 2002. július 22-én a nyomozók elfogták Kaiser Edét és Hajdú Lászlót. Őket egy régi társuk, Kiglics Attila információi alapján hozták összefüggésbe a bűncselekménnyel. A bűnöző sokmilliós nyomravezetői díjért cserébe segítette a nyomozókat. Később kiderült: Kiglics „tévedett”, nem – a jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélt – Kaiser és társa követték el a tömeggyilkosságot.
Fordulat az ügyben akkor következett be, amikor 2006 őszén egy amatőr hadszíntérkutató, Szebenyi István a móri fegyverekből származó töltényhüvelyekre bukkant egy Tatabányához közeli erdős területen, majd a rendőrök szemtanúk és cellainformációk alapján 2007. február 16-án elfogták Nagy Lászlót, akinek a lakásában megtalálták a bankrablás során használt fegyvereket. A két nappal később őrizetbe vett feltételezett társa, Weiszdorn Róbert beismerő vallomást tett és elmondta, hogy Nagy lőtte halomra az embereket a bankfiókban, amíg ő az ajtóban őrködött. A 2003-as veszprémi postásgyilkossággal is gyanúsított Nagy László az elfogása után nem sokkal öngyilkos lett: 2007. július 13-án a Venyige utcai büntetés-végrehajtási intézet egyik cellájában felkötötte magát, Weiszdorn Róbertet pedig a táblabíróság 2010 decemberében jogerősen életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. Weiszdorn feltételesen 2047-ben szabadulhat.
A móri vérengzésről hosszabb, elemző cikkünket itt találják, emellett Kaisert a szabadulása napján, a börtönből távozva is megszólaltattuk, továbbá a Polbeat Extra című műsorunkban vendégünk volt maga Kaiser Ede, valamint Kovács Lajos nyugállományú rendőr ezredes, aki a móri nyomozás egyik vezetője volt és aki elsőként fogalmazta meg kételyeit Kaiser bűnösségével kapcsolatban, illetve Kaiser Ede védője, Dezső Antal, aki a kezdetektől biztos volt abban, hogy védencének nincs köze az öldökléshez, és részt vett a beszélgetésben Szebenyi István is, aki megtalálta Tatabánya mellett azokat a fegyveralkatrészeket és egyéb eszközöket, amelyek végül elvezették a hatóságokat a valódi tettesekhez. Szebenyi és Kaiser a Polbeat Extra műsorában találkoztak először személyesen.
