Pesti Srácok

Az Alkotmánybíróság kezében van a móri vérengzés nyomravezetői díjának sorsa

null

Alkotmányjogi panaszt terjesztett be az Alkotmánybírósághoz a tizennyolc évvel ezelőtti, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás egyik kulcsfigurája, a támadáshoz használt fegyverek és egyéb eszközök egy részét megtaláló, ezzel a hatóságokat a valódi tettesek nyomára vezető férfi – tudta meg a PestiSrácok.hu. Szebenyi István azért fordult a testülethez, mert a nyomravezetői díjért, illetve annak egy részéért beadott kereseteit immár az összes hazai bírói fórumon elutasították, jogorvoslati lehetőségei ezzel az ítélkező bíróságok tekintetében kimerültek, így egyedül az Alkotmánybíróság hozhat már csak olyan döntést az ügyben , amely a perdöntő bizonyítékokat szállító felfedező számára kedvező lehet. Panaszában Szebenyi István arra hivatkozott az Alkotmánybíróságnak, hogy korábbi pereiben hátrányos megkülönböztetés érte, mivel őt kizárták a móri nyomravezetői díj kedvezményezettjei közül, míg az ügyben bizonyítottan hamisan tanúskodó, a vizsgálatot ezzel vakvágányra terelő Kiglics Attilának ugyanakkor aggályok nélkül kifizettek huszonötmillió forintot, amit a döntéshozók ma is helyénvalónak tartanak. Beadványában Szebenyi az Alaptörvény hátrányos megkülönböztetést tiltó passzusaira hivatkozott. A megoldóember nemcsak jog-, hanem igazságszolgáltatást is kért az Alkotmánybíróságtól.

Szebenyi István sokadik keresetét nemrég utasította el jogerősen a Fővárosi Törvényszék, amely előtt a felperes nem is tudta érdemben felsorakoztatni az indokait, előadni az érvelését, lévén a bíróság zárt ülésen döntött az ügyben, csak a határozata volt nyilvános. Szebenyi akkor úgy gondolta, hogy mivel Magyarországon a jogorvoslati lehetőségei kimerültek, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul ügyével. Időközben kiderült, hogy a jogszabályok változása miatt ezt csak azután teheti meg, ha panaszának ügyében az Alkotmánybíróság is állást foglal, és esetleg az a testület is úgy ítéli meg, hogy nem jár neki nyomravezetői díj a móri ügyben. Szebenyi a törvényi határidőn belül adta be panaszát az Alkotmánybírósághoz; döntés még egyelőre nincs arról, hogy a testület mikor foglalkozik azzal érdemben.

Eddig egyik bíróság sem volt kíváncsi a védett tanú perdöntő vallomására

Szebenyi István amatőr hadtörténész, aki társaival gyakran fémkeresőzik a Vértes környékén, ahol a második világháború idején nagyobb csaták voltak. A férfi az egyik ilyen alkalommal, 2006 végén, több, mint négy évvel a vérengzés után találta meg azokat az elásott csomagokat, amelyekben a bankrabláskor használt fegyveralkatrészek és egyéb eszközök voltak. A történtek után jelentette be a Nemzeti Nyomozó Iroda, hogy a móri támadás és a veszprémi postásgyilkosság között összefüggés van, majd jelentkezett egy később védett személyként kezelt tanú, aki információival segített azonosítani Nagy Lászlót, akin keresztül a nyomozók eljutottak társához, Weiszdorn Róberthez is. Szebenyi István portálunknak elmondta, hogy a tanú a rendőrségen azt mondta: csak akkor lett számára világos, hogy Nagy Lászlónak – akit nem ismert, csak egyszer találkozott vele – köze lehet a vérengzéshez, hogy a sajtóhírek révén a tudomására jutott az említett csomagok felfedezése. Az említett, a Fővárosi Törvényszéken nemrég jogerősen véget ért perújításban Szebenyi épp azt indítványozta, hogy – személyiségi jogainak és védettségének tiszteletben tartásával – hallgassák meg a védett tanút, mivel ezt korábban a nyomravezetői díj körül kialakult vitában az erről szóló indítványok ellenére egyszer sem tették meg korábban.Először úgy tűnt, hogy a zárt tárgyalás elrendelésével a bíróság ennek eleget is tesz, aztán kiderült, hogy a Fővárosi Törvényszéket sem érdekelte a feltehetőleg perdöntő vallomás.

PestiSracok facebook image

Jogerős ítéletek mondták már ki, hogy Szebenyi nélkül nem oldódott volna meg a móri ügy

Bár Szebenyi a fentihez hasonló igényét korábban elutasították a bíróságok, a felperes kitart álláspontja mellett, amely szerint ha ő nem fedezi fel az elásott holmikat, a védett tanú sem jelentkezett volna a hatóságoknál, és a köztudatban még ma is az élne, hogy az ügyben tévesen elítélt Kaiser Ede és Hajdu László voltak a móri mészárosok. Érdekesség, hogy a vizsgálat adatai szerint a nyugdíjakat kézbesítő veszprémi postással ugyancsak Nagy László végzett, majd abban az ügyben a Magyar Posta, és az áldozat lakhelye, Herend is nyomravezetői díjat írt ki, amelynek egy részét a bíróságok korábban bármilyen aggály nélkül megítélték Szebenyinek. Az utóbbi ügyekben meghozott jogerős ítéletekben tényként szerepel, hogy a felperes segítsége nélkül soha nem sikerült volna azonosítani a valódi elkövetőket. Ennek oka egyebek mellett az, hogy Nagy László és Weiszdorn Róbert is büntetlen előéletűek voltak korábban, így ha hagytak is valamilyen nyomot a vérengzés helyszínén, adataik nem szerepeltek a bűnügyi adatbázisokban.

A hamis tanú köszöni, jól van

Mint arról korábban beszámoltunk, Szebenyi István annak a huszonötmillió forintnak a felére tartott/tart igényt, amelyet Kiglics Attilának, a móri ügyben tévesen elítélt Kaiser Ede egykori bűntársának fizetett ki a rendőrség nyomravezetői díjként. Kiglics több fegyveres rablásban – pénzszállítók, postahivatalok elleni támadásban – vett részt korábban Kaiserékkel, hamis vallomásával pedig a vádalkuja révén garantált büntetlensége mellett vagyont is szerzett.

A móri vérengzés miatt indított büntetőeljárásban a hatóságok az ügy alapjaként kezelték Kiglics Attila elbeszéléseit, aki annyival tudta alátámasztani verzióját, hogy Kaiser Edének korábban volt egy barátnője, aki szüleivel együtt a megtámadott bankfiók közelében lakott. A magyar hatóságok azóta sem változtattak azon a véleményükön, hogy Kiglics kifizetése jogos és kívánatos volt, mert – magyarázatuk szerint – az egyébként valóban kemény, veszélyes gengszterekként ismert Kaiserék feldobásával újabb súlyos bűncselekményeket akadályozott meg.

Ez igaz, csakhogy a móri ügy nyomravezetői díjának kiírása azóta sem változott, és az úgy fogalmaz, hogy az összeg annak jár, aki megnevezi, vagy olyan mértékben beazonosítja az elkövetőket, hogy azzal a hatóságok képesek legyenek elfogni azokat. Szebenyi és a védett tanú, a taxisofőr szerepe ehhez lényegesen közelebb áll, mint a semmilyen hasznos információt nem közlő, a vizsgálatot szándékosan vakvágányra terelő Kiglicsé. Az csak hab a tortán, hogy Szebenyi István a díjért korábban indított, majd elveszített perei után a bíróságok ráverték a perköltségeket is, majd azokat végrehajtással szedték be tőle. Érdekesség, hogy az említett védett tanú sem kapott nyomravezetői díjat a móri ügyben; őt csak a postásgyilkosság ügyében kiírt tízmillió forint illette meg.

Az Alkotmány tiltja a hátrányos megkülönböztetést

Az Alkotmánybíróságnak beadott panaszában Szebenyi István a hátrányos megkülönböztetés tilalmára hivatkozott, amelyet az Alaptörvény garantál, mint beadványában írta:

Az alaptörvény ide vonatkozó passzusa úgy fogalmaz:

Nemcsak jog-, hanem igazságszolgáltatást is kért az Alkotmánybíróságtól a megoldóember

Az Alkotmánybírsághoz beadott panaszában Szebenyi István kifogásolta, hogy az eddig az ügyben döntést hozók csak a rendőrségi törvény azon passzusait vették mereven figyelembe, amelyek alapján a nyomravezetőnek a tettes/tettesek valódi kilétét kell felfednie, és csak ekkor fizethető ki neki a díj. Ez alapján a védett tanúnak sem járt volna semmi, hisz ő is csak egy elmentetlen telefonszámmal tudott szolgálni a nyomozóknak, de ez elég volt ahhoz, hogy Nagy Lászlót, majd Weiszdorn Róbertet beazonosítsák, majd elfogják. A Szebenyi által kiásott fegyvereken és más tárgyakon ott volt a móri bankfiókban megtalált DNS-minta is, ami a panaszos szerint sokkal fontosabb bizonyíték annál, mintha tudta volna, hogy a mészárost Nagy Lászlónak hívták, hiszen ilyen nevű ember több ezer él Magyarországon. Szebenyi István szerint

Vezető kép: Facebook

Ajánljuk még

A walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy engedje az LMBTQ-propagandát

NVNeugebauer Viktor Sport 2022 november 25.
A FIFA-világbajnokság első napjaiban – mint várni is lehetett – több szurkolót megszólítottak a biztonsági őrök, akik szivárványszínű vagy szivárvány mintájú ruhákat vagy kiegészítőket viseltek. De ez már nem marad így sokáig: a walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy lépjen közbe, és állítsa le az ilyen beavatkozásokat.

Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak

PPestiSrácok.hu Forró drót 2022 november 25.
A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo.