Történelmünk legkilátástalanabb időszaka volt a török kiűzése előtti néhány évtized. A több, mint száz éve a szultán és a császár frontvonalán őrlődő Magyarország teljesen megroppant eddigre. Nemcsak demográfiailag kerültünk padlóra az iszonyú háborús pusztítás miatt, hanem az államiságunk is a megsemmisülés küszöbére sodródott. A Bécs által a vasvári békével elszalasztott visszafoglalási lehetőség óriási csalódottságot és türelmetlenséget váltott ki, ám egyre kevésbé volt ereje arra Magyarországnak, hogy a saját útját járja. Az Erdélyi Fejedelemség hanyatlott a katonai kudarcai miatt, és korábbi fénye közelében sem volt már az 1660-as évekre. A kivérzett királyi Magyarországon pedig az önállóságunk maradékát érték súlyos érvágások Zrínyi Miklós halálával, a Wesselényi-féle összeesküvésben részt vett főnemesek kivégzésével és a bécsi udvar abszolutista törekvéseit szolgáló birtokelkobzásokkal. 1671-től négy évtizeden át szinte összefüggő felkeléssorozat bontakozott ki Bécs ellen, ám az ilyen szörnyű korok nem makulátlan hősöket, hanem kétségbeesett és sértett embereket teremnek, ahogy azt Thököly Imre, az első nagy kuruc vezér élettörténete is tükrözi. Állandó oldalváltások, a nagyhatalmaknak felajánlkozások, pusztító belháborúk, a városaink és falvaink ismétlődő felprédálása után még akkor is megváltást jelentett a töröktől való felszabadítás és a béke, ha abban csak epizódszerepet tudtunk játszani a saját országunkban.
Facebook hozzászólás
Koppány István
2023-09-20 at 12:47
A török kiűzése előtt Európában még köztudott volt a hun- magyar azonosság , elég Leonardo Pittoni Velencében kiadott könyvére gondolni . / a magyar királyság története és csatái 378 -tól Lipót császárig / Nem véletlen , hogy magyarra még senki se fordította le . Ekkor kezdődött a magyarság szellemi holokausztja , mely még napjainkban is tart . Politikusaink korábban azt vallották , hogy merjünk kicsik lenni , a mostaniak kezdenek szakítani ezzel . Ezért is érthetetlen , hogy egy magyar laktanyát Mária Teréziáról neveznek el . Arról a Habsburgról , aki egy fokkal se volt különb Lipótnál . Arról a Habsburgról , aki a poroszokkal és az oroszokkal szövetkezve bekebelezte és felszámolta a lengyel királyságot / 1772 / !Gondolom hálából , amiért Sobieski János lengyel király seregével időben érkezve megakadályozta Bécs bevételét ! / 1683 /
egresi istván jános ernő
2023-09-18 at 12:35
Schenkhyalfonz, 2023-09-18 at 09:17:
Teljesen helytálló a hozzászólása!
Még annyit, hogy Bécs 1683-as ostroma kapcsán írta később II. Rákóczi Ferenc, a vezérlő fejedelmünk, a következőket:
„Borzadva emlékszem vissza, amint a törökök és a tatárok a keresztény népeket kifosztották, és rabságba hurcolták.”
A Habsburg-uralom volt az “ára” annak, hogy elkerültük a balkáni népek sorsát.
Hallottunk már a szabad akaratról?
2023-09-18 at 09:30
A történelem ismétli önmagát ,csak a szereplök nevei és földrajzi helyei változtak.Már megint Magyarország megsemmisítésén fáradoznak.Mi pedig ugyanúgy széthúzunk, marjuk egymást, és a belsö ellenfeleink legalább olyan,ha lehet akkor mégnagyobb erövel akaják a saját pusztulásunkat. Nem értem. Sem öseinket, sem a mai ellenzéki honfitársainkat.Ùgy látszik nem vagyunk képesek sem a saját hibánkból, sem a történelemböl tanulni.
Esti Kornél
2023-09-18 at 09:24
– A 16. században a globalista Fugger bankház Ukrajnát csinált Magyarországból.
– A mindenkori globalista érdekeknek megfelelően, az MTA egy teljesen hamis képet sulykol.
– Mátyás király halála után (1490), a Fugger bankház 36 év (!) Gyurcsány kormánya teljesen kifosztotta a gazdaságot és egymásra uszította a lakosságot, az “oszd meg és uralkodj” jegyében.
– Az uzsora kamatok pillanatok alatt az egekbe szöknek – heti 2%, félévi 52%; évi 104% (!) – ami miatt már 1494-ben és 1496-ban éhséglázadások törnek ki Budán.
– A globalisták által elszegényített, jogosan elégedetlenkedő lakosságot, 1514-ben, Dózsa György vezetésével – a mai ismert rágalmazó technikákkal – a nemzeti ellenállás gerincére, a Szapolyai vezette hazafias nemességre uszították.
– Az 1525-ös Országgyűlésen, a Szapolyai János vezette nemesi rendek e-képpen követelik az augsburgi bankház befolyásának megtörését:
„A „Fukkarok” és az összes külső nemzetbeliek, kik az ország kincseit nyilván kimerítik és kiviszik, ez országból azonnal kitiltandók és kiküldendők, és helyökbe magyarokat kell tenni”.
Schenkhyalfonz
2023-09-18 at 09:17
A Habsburgok a török megszállás alól felszabadult területeket csak abban az esetben tekintették új foglalásnak, ha az eredeti tulajdonos leszármazottai nem tudták igazolni a jogaikat.
A rendi alapú berendezkedés biztosította egyedül az állami különállás lehetőségét, más életképes alternatíva nem volt.
Dózsa pedig “puccsal” került a parasztlázadás élére, a pénztár kifosztása volt a vezetői pozíciójának alapköve, csak egy sértett kisnemes volt.
Esti Kornél
2023-09-18 at 09:13
– “Az ország népe még most is széltében hangoztatja, hogy jobb volt a sorsa a hódító félhold alatt, az meg okmányokkal igazolható, hogy az osztrákok évenkénti zsarolásai az ottománoknak fél évszázad alatt teljesített szolgáltatásokat is bőségesen elérik. Nem bízhatunk tovább azokban, akik saját okirataikat annyiszor megsértették. Ezért életünket, javainkat és utolsó csepp vérünket, szabad akartunkból édes hazánknak, ami mindenkinek a legdrágább, az osztrák iga alóli felszabadítására szenteljük.” – II. Rákóczi Ferenc, 1703.
– A Rákóczi szabadságharc győzött, mert a globalista pénztőke báb Habsburgok származási alapon történő magyar irtása, az I. Lipót “felszabadítói” által levezényelt magyar holokauszt a szatmári béke után abbamaradt.
– I.Lipót “magyar király”jelmondata: “Ha megtudnám, hogy magyar vér folyik az ereimben , feltépném őket.”
Esti Kornél
2023-09-18 at 09:00
“Fájdalom kimondani, de tény, hogy azokat a pusztításokat, legalábbis nagy részüket, melyeket ma a török hódításnak szokás tulajdonítani, a “felszabadító” hadjáratok császári csapatai okozták. A “felszabadított” országrészeket meghódított ellenséges területnek tekintették, ott is pusztítottak, ahol a hadi események miatt ez nem vált szükségessé; a lakosságot zaklatták, fosztogatták.” – Nemeskürty István, “Kis magyar művelődéstörténet”.
na4
2023-09-18 at 07:55
Békét, békességet, alkotó, gyarapodó éveket az országunknak!
Bukohill
2023-09-17 at 23:04
Nem titok, Dózsa keresztes seregének az örökösei. A nevük a crux szóból ered.
egresi istván jános ernő
2023-09-17 at 21:05
Az 1600-as-1700-as évek fordulóján, I. Lipót abszolutizmusa, teljes joggal, elkeseredettséget váltott ki (bár, azt gondolom, hogy fiainak janicsárrá nevelését, lányainak háremekbe hurcolását, senki nem kívánta vissza – no meg, ahogyan már korábban Forgách Ádám országbíró fogalmazott, “Ha pedig némelyek a törökkel álmodoznak, ám lássák, de a békák bizony gólyakirályt választanak maguknak.”).
A II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem irányította szabadságharcunk nem vívta ki az ország szabadságát (például azért sem, mert a francia külpolitika – nem először -, de cserben hagyta a magyar nemesi-rendi szervezkedéseket), azonban – az adott körülmények között – gróf Pálffy Jánosnak is köszönhetően, az 1711-es szatmári békekötés kompromisszum volt, a magyar rendiség és az abszolutista uralom között, amely 1848-ig, biztosította Magyarország különállását a Habsburg-birodalomban, a Magyar Királyság elkerülte azt az alávetett helyzetet, amibe a Cseh Királyság került, a fehérhegyi csatavesztés (1620) után.
Az oszmán-török uralom megszűnésével pedig elkerültük azt, hogy a balkáni országok sorsára jussunk. Pálffy Géza történész a szatmári megállapodást kiegyezésnek tartja, míg Pauler Gyula így értékelte: „A hosszu harczban egyik fél sem győzött teljesen, egyik fél sem lett teljesen legyőzve, s ki tudja, hogy e kétes kimenetel, nem volt-e valódi szerencse a nemzetre nézve? mert nem szabad elfelejtenünk, hogy midőn Ausztria megtámadta a magyar alkotmányosságot: a magyar nemzet a szabadságot középkori alakjában védelmezte. Ha I. Lipót győz, valószínűleg Csehország sorsára jutva a szó teljes értelmében „csehül leszünk”: ellenben ha teljesen győz a magyar ellenzék, eléri ideálját, a lengyel respublica szabadságát, nagyon valószínű, hogy mi is odajutunk, a hová szerencsétlen szomszédjaink jutottak.”
Lásd:
Pauler Gyula: Wesselényi Ferencz nádor és társainak összeesküvése. 1664 – 1671. I. kötet. 1876.
(Még annyit: Igazából talán, nem is az 1700-as évek elején, hanem 1740-ben, Mária Terézia trónra lépésekor nyílt meg a szuverén magyar állam visszaállításának a lehetősége. Mária Terézia azonban biztosította a nemességet szabadságjogainak betartásáról, a rendek pedig döntöttek a nemesi felkelés megszervezéséről, Mária Terézia uralmának megvédéséről (“Vitam et sanguinem”, “Életünket és vérünket”). A nemesség megmentette a Habsburg-monarchiát, nem is annyira a konkrét fegyveres segítséggel, hanem azzal, hogy az adott nemzetközi helyzetben, Magyarországot nem állította Ausztria ellenfeleinek oldalára; a nemesség, ragaszkodva az ősi kiváltságaihoz, azoknak biztosítékát látta a Habsburg-uralom fennmaradásában. Ezen észrevételem ezen az alapos munkán alapszik:
Sára János, dr.: A Habsburgok és Magyarország, Athenaeum 2000 Kiadó, Budapest, 2001.)
PG
2023-09-17 at 20:00
Való igaz, hogy azok is nehéz idők voltak. Igazából nem volt olyan vezér alak, aki jól meghatározta volna a célt és ehhez összefogta volna az akkori magyarságot. Persze ebbe belejátszottak az uralkodóház szándékosan keltett intrikái is. (Egymás ellen uszították a magyarokat) Persze később, az első világháború után még reménytelenebb volt a helyzet és akkor is a széthúzás mesterséges felszítása játszotta a főszerepet, no meg a szabadkőműves eszmék, meg az akkor induló szocialista mozgalmak. Az akkori nagyhatalmak meg is akarták Magyarországot semmisíteni. Több mint kétharmadát el is csatolták tőlünk.