A CIA nem hisz Izraelnek, Trump mégis megadásra szólította fel Iránt
Amerikai hírügynökségek szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) kétségeket fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy Irán valóban közel állt-e egy nukleáris fegyver kifejlesztéséhez.
Az elemzők szerint legalább két, de inkább három évre lenne szüksége az országnak ahhoz, hogy 90 százalék fölötti urándúsítást érjen el. Ezzel szemben Izrael állítása szerint Irán már csupán egy lépésre volt az atombomba megszerzésétől. Donald Trump amerikai elnök erre hivatkozva azonnali megadásra szólította fel a teheráni vezetést, és könnyű célpontnak nevezte a 86 éves Ali Hamenei ajatollahot. Emmanuel Macron francia elnök viszont figyelmeztetett: a vallási vezető meggyilkolása káoszt és hatalmi vákuumot okozna Iránban, ezért határozottan ellenzi az ilyen irányú lépéseket.
A katonai műveletek és az amerikai álláspont
A CNN négy, az ügyet ismerő amerikai tisztviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy az amerikai hírszerzési értékelések ellentmondanak az izraeli kormány kommunikációjának. A múlt hét vége óta Izrael rakétatámadásokat hajt végre iráni célpontok ellen, bombázva katonai létesítményeket és nukleáris laboratóriumokat. E támadásokat olyan előrejelzések kísérték, amelyek szerint Irán nukleáris programja átlépte a „visszafordíthatatlan küszöböt”.
Az amerikai hírszerzés megállapításai azonban más képet festenek: Irán jelenleg nem törekszik aktívan atomfegyver előállítására, és akár három év is eltelhet, mire képes lenne azt megépíteni. Ha ez az értékelés helytálló, akkor a Netanjahu-kormány indoklása a katonai akciókra kevésbé tűnik megalapozottnak.
Trump elutasítja a hírszerzés értékelését
Tulsi Gabbard, az Egyesült Államok nemzeti hírszerzésének igazgatója hasonló megállapításokat osztott meg a Szenátus Hírszerzési Bizottsága előtt március végén. Donald Trump azonban elutasította a kijelentéseit: „Nem érdekel, mit mondott. Azt hiszem, közel állnak ahhoz, hogy kifejlesszék” – idézte az amerikai elnököt az AP hírügynökség.
A támadások hatékonysága kérdéses
Az amerikai hírszerző ügynökségek nemcsak a támadások szükségességét, hanem azok hatékonyságát is kétségbe vonják. Egy tisztviselő a CNN-nek azt nyilatkozta: a műveletek csupán néhány hónappal vethetik vissza az iráni nukleáris programot. Míg a natanzi urándúsító létesítmény jelentős károkat szenvedett, a Fordow városában található, megerősített földalatti létesítmény szinte érintetlen maradt.
Szakértők szerint Izrael nem rendelkezik azokkal a képességekkel, amelyekkel ezt a földalatti laboratóriumot hatástalanítani tudná. Ezért Jeruzsálem kérte Washingtontól, hogy biztosítsa számukra a speciális, úgynevezett „bunker buster” bombákat. Ezek súlya 910 és 2700 kg között van, és csak akkor robbannak fel, miután átfúrták magukat a föld alatti bunkerekbe.
Amerikai katonai támogatás vagy diplomácia?
Brett McGurk, volt diplomata és közel-keleti szakértő a CNN-en így fogalmazott:
„Izrael lebeghet ezek felett a nukleáris létesítmények felett és hatástalaníthatja őket, de ha valóban meg akarjuk semmisíteni ezeket, akkor vagy amerikai katonai csapásra van szükség, vagy megállapodásra.”
A Központi Parancsnokság (CENTCOM) ugyanakkor eltérő értékelést adott: szerintük Irán gyorsabban fejlesztheti ki az atomfegyvert, mint azt korábban feltételezték. Michael Kurilla tábornok, a CENTCOM vezetője ezért több erőforrást követel a Közel-Keletre, csapataik biztonsága és Izrael támogatása érdekében. A CNN ugyanakkor úgy értesült, hogy az amerikai hadsereg kizárólag védelmi célú beavatkozást tart indokoltnak, és nem támogatja Izrael offenzív műveleteit.
Katonai mozgósítás és geopolitikai figyelmeztetések
Sajtóértesülések szerint az amerikai hadsereg egy második repülőgép-hordozót is a térségbe vezényel. Az USS Nimitz és a hozzá tartozó hajóegységek a tervezettnél korábban elhagyják Ázsiát, hogy csatlakozzanak az USS Carl Vinsonhoz a Közel-Keleten – jelentette a CNN és az NBC News.
Trump ultimátuma és Macron figyelmeztetése
Donald Trump feltétel nélküli megadást vár el Irántól, és azt állítja, hogy az Egyesült Államok teljes ellenőrzést szerzett az iráni légtér felett. A Truth Social közösségi oldalán kedden közzétett bejegyzéseiben azt írta, hogy pontosan tudják, „hol bujkál az úgynevezett legfőbb vezető”. Hozzátette:
Könnyű célpont, de biztonságban van – nem fogjuk kiiktatni (megölni) őt, legalábbis egyelőre.
Trump egyben figyelmeztette Iránt, hogy ne támadja a civil lakosságot vagy amerikai katonákat: „Fogytán a türelmünk.”
Ezzel szemben Emmanuel Macron arra figyelmeztetett, hogy Hamenei ajatollah meggyilkolása súlyos következményekkel járna. Hangsúlyozta, hogy a hatalmi vákuum destabilizálná Iránt, ahogy azt a közelmúltban Irakban és Líbiában is láthattuk. A demokráciaexport következményeként ezekben az országokban hadurak és terrorszervezetek emelkedtek fel, polgárháborúk törtek ki, és százezrek haltak meg, miközben milliók menekültek Európába.
