A fejlettebbtől nem szégyen tanulni, főleg ha az a fejlettebb is mi vagyunk – pontosabban voltunk, ezer évvel ezelőtt. Az Árpád-kori magyar vízgazdálkodás alapja a mai szemmel nézve hihetetlenül sűrű csatornahálózat, valamint a domborzati viszonyokat, az időjárás rendszerességeit és a fizika törvényeit messzemenően figyelembe vevő vízkormányzás volt. Gépi szivattyúk nélkül is bárhová, akár a folyóktól távolabbra is el tudták juttatni a vizet, és vele együtt a szántóföldek és rétek tápanyaggazdagságát biztosító iszapos hordalékot és haltrágyát. Sem szivattyúkat működtető fosszilis energiahordozókba, sem műtrágyába nem kellett beleölniük a pénzt a korabeli gazdáknak, hiszen mindent megoldott áradáskor a víznyomás, később pedig a gravitáció. Eközben a terméshozamokon sem volt okuk aggódni, Magyarország volt Európa egyik éléskamrája. Ráadásul árvízvédelemre és belvízlevezetésre sem kellett vagyonokat elkölteni, valamint az aszály előfordulását is minimalizálták elődeink. A megdöbbentően fejlett rendszer történetét, működését és sokoldalú hasznait Németh Zoltán műszaki oktató, gazdálkodó mutatta be.
Facebook hozzászólás
Theo
2023-07-24 at 18:06
Addig kell lépni, míg a folyók felső folyasanal lévők nem ébrednek fél és a víz még egyáltalán idefolyik. A történelem során sok város halt már ki, mert felette épült egy másik és elhasználta előle a vizet.
Túl kell lépni a Habsburg oroksegen, a kapitalista buzagyarakon, akkor is ha Csanyie a fele.
Az arterekbe meg nem tudom miért adtak ki építési engedélyt, ezt a szokást fel kéne számolni.
A Balatont se kéne leereszteni pár partmenti ház kedvéért, inkább védekezzenek ők, stb.
Macera
2023-07-24 at 12:10
Azért szegény elődeinknek volt bajuk a vízzel bőven. Gondoljunk csak a mindent elöntő Dunai,Tiszai árvizekre, ami miatt Tisza-szabályozás meg a mai Budapestet is védő rakpartos védmű épült.Manapság első és legfontosabb dolog az kellene legyen, hogy megtiltsák a talajból korlátlanul kiszivattyúzott palackozott víz kivitelét az országból, és mindent átszövő öntözőrendszereket építsenek, tanulva Izraeltől.
ViAM
2023-07-24 at 06:51
Szokás szerint pofonegyszerű lenne sokrétű, mindenkire ható (emberek, állatok), egyre nagyobb problémák megoldása, ha visszanyúlnánk a múltba, viszonylag kevés ráfordítással helyreállítanánk a bevált módszereket, ahelyett, hogy három-öt évenként kétes hírnévre szert tevők baromságait valósítanánk meg milliárdokért – hatékonyság nélkül.
(A videóban elhangzottak egyértelmű magyarázatot adnak arra is, hogy elődeink miért élték meg a 100. életévüket is, egészségesen, mint pl. a szálfatermetű dédnagyapám, aki a maga termelte vörös borocskája mellett, szemüveg nélkül olvasgatva a napilapot csendesen szenderedett át a túloldalra, talán abban a hitben, hogy utódai élni tudnak az ősi tudás megtartásával.)
Vésey Kovács László! Ismét szuper volt a témaválasztás, adja Isten, hogy valóra váljanak a felvetettek!!!
Rózsa Zoltán
2023-07-24 at 05:37
Felelős választópolgárként tisztelettel innen üzenem a magyar kormánynak, hogy a vízügy megnyugtató rendezésében akkor leszek biztos ha Vésey Kovács László legalább államtitkári minőségben, minimum 10 éves mandátummal rendezi a vízgazdálkodást Magyarországon.
Itt az ideje, hogy a sok, felesleges okostojás vízfejet kipaterolják a helyükről és végre értelmes, hozzáértő és valóban tenni akaró karakterek vegyék át ezt a szerepet.
Hajrá Magyarország! Várom a fejleményeket.
bl
2023-07-24 at 04:23
Valamikor 1711 után az ártéri erdőkből kivágták a gyümölcsfákat, hogy ne járjon oda a paraszt. Mert mit keres ő ott, az az úré.
Bukohill
2023-07-24 at 01:50
Az élet vize.
Szép munka.
TS
2023-07-23 at 22:18
A fokos gazdálkodást is a török háborúk miatt kellett feladni – egyszerűen nem maradt ember ahhoz, hogy működtessék! Aztán Mária Terézia idejében a maradék fokokat is betömték – hogy a Duna mellett hajóvontató utakat építsenek, amelyeken a gabonát lovak húzta hajókon felvontatják Bécsbe.
“Két pogány közt”.