Majd elfeledtem győri vitézségtek. / Mikor emeltek már emlékszobort / A sok hős lábnak, mely ott úgy futott? – republikánus felbuzdultságában így gúnyolódott Petőfi a győri csatában vesztes magyar nemeseken. Ironikus, hogy a vereség felelősségét a magyarokra kenő osztrák hazudozást éppen az osztrákokat finoman szólva nem kedvelő költőnk terjesztette el. Valójában ez a történet jóval a magyar nemesi felkelők – pontosabban inszurgensek – fölött dőlt el: I. Ferenc császár és király belement egy megnyerhetetlen háborúba a franciák ellen, Laval Nugent osztrák vezérkari főnök benézte az erőviszonyokat és csatát javasolt a túlerő ellen, a parancsnok, Habsburg János főherceg pedig végzetes hibákat vétett a csatában. Az osztrák–magyar reguláris had a kiképzetlen magyar területvédelmi erőkkel, az inszurgensekkel kiegészülve is alig-alig érte el a franciák létszámát. Mozgósításból és logisztikából kiválóan vizsgáztunk, ám a mai fogalmaink szerint afféle nemzeti gárdának megfelelő nemesi felkelésünk ugyanúgy esélytelen volt az akkori világ legjobb hadserege ellen, ahogy a császári–királyi hadsereg. János főherceg azonban első ijedtében gyorsan a magyar inszurgensekre kente a vereséget, ez a legenda pedig azóta is mérgezi a magyar önértékelést. Nagy-Luttenberger István történésszel tisztáztuk, hogy kiknek a lelkén száradt a vereség.
Facebook hozzászólás
K
2024-03-14 at 17:22
-Ezeket a tragikus eseményeket okozó napokat nem lehet ünnepelni mint “március 15.-e” amiből a VESZTES 1848-as forradalom és szabadságharc származik , legfeljebb csak őszintén gyászolni.
-Egy ilyen megünneplés teljesen abszurd és lehetetlen, ha beleképzeljük magunkat a függetlenségi harcban meghalt emberek helyébe.
Az emberekben nincs empátia, beleérző képesség. Egy ember halála is borzalmas, hát még olyan sok ember halála, mint akik akkor haltak meg, és a tragikus sorsok a élve maradottak még meg sem lettek említve.
–Azért jó lenne ha az emberekben több humánum és emberség lenne.
K
2024-03-14 at 16:36
–Az egy nyelven beszélő és egy határral körül határolt ország lakosait nevezünk egy nemzethez tartozónak, amikor a nyelvi határok és a területi határok különbözhetnek.
–Sajnos hazánk viharos évszázadai nem éppen “ÜNNEPLÉSRE MÉLTÓAK”, mert hazánk az elmúlt 500 évben sohasem nyert háborút, csak jelentéktelen csatácskákat.
–Ebben a nehéz magyar sorsban, a magyar “balsorsban” ami régen tép, a szlovák származású Kossuth Lajos és a szlovák származású Petőfi Sándor nagyon vitatható szerepet vállaltak.
–Mindketten a francia forradalom a jakobinus diktatúra hívei voltak, vagyis mai szemmel liberálisok , és például Petőfi Sándor királyok felakasztására bíztatta az embereket, csak éppen ez nem jött össze. Tehát ezek a mai szemmel sem helyeselhetőek.
–Sokan Petőfi Sándornak is tulajdonítják a magyar nyelv fennmaradását, de még többen talán Arany Jánosnak.
A sikertelen szabadságharc semmiféleképpen sem tekinthető oknak a magyar nyelv fennmaradásával kapcsolatban .
–Mindketten Magyarország területén kívül haltak meg, Kossuth Lajos Torinóban, Petőfi Barguzinban, Szibériában.
Mindketten a sajnálatos forradalomnak induló sikertelen szabadságharcban elmenekültek Magyarországról, Kossuth Lajos állítólag női ruhában mint a transzvesztiták korai előfutára.
******
–Az elbukott 1848-as forradalom és szabadságharcot semmiféleképpen sem lehet ünnepelni, legfeljebb csak őszintén gyászolni.
Dusa Lajos
2024-03-14 at 11:42
Akárhogy ragozzuk a dolgot, a magyar nemesi felkelés az osztrákok oldalán csúfos kudarcot vallott.
Csak a magyar csapatokat okolni persze képtelenség. Csak az osztrák hadvezetést okolni ugyanolyan képtelenség.
Petőfi Sándor gúnyos félmondata azonban így is, úgy is telitalálat.
gyozo2018
2024-03-14 at 07:42
Filmkészítéshez fogván és egyéb iránt is érdemes tájékozódnia annak, aki nekifog, aki hitelesen akar nyilatkozni a saját alkotásáról.
/
Nem igaz, hogy ez az első film a forradalom és szabadságharcról.
Görbe János főszereplésével készült két részes film, igaz, a korabeli stílusban, de akkor is!
A címe: FÖLTÁMADOTT A TENGER
Básti Lajos, Görbe János, Bessenyei Ferenc, Zenthe Ferenc, Darvas Iván
Rendezte Nádasdy-Ranódi, író: Illyés Gyula
Z
2024-03-14 at 05:48
Pedig Bercsényi gróf volt az , aki felálitotta a maig müködö francia huszárregimentet ( Regiment de hussards Bercheny) akiktöl a franciák eltanulták a könnyülovassági harcmodort, amivel Napóleon egész Európát végigverte. A sors iróniája.
Theo
2024-03-13 at 22:18
Helyes, álljunk neki a történelmi hamisítások kiigazításának. Főleg az iskolai tankönyvekben.
balbako
2024-03-13 at 21:13
A képzetlen csatát nem látott inszurgenseket egyből bevetették a harcedzett franciákkal szemben, akik amíg lehetett védekeztek, de az osztrák reguláris csapatokkal együtt futottak meg.