A Debreceni Egyetemnek bejött a modellváltás, a jelenlegi és három volt rektor kiáll az alapítványi forma mellett
Fotó: Czeglédi Zsolt
Az alapítványi működési forma megtartása mellett állt ki a Debreceni Egyetem jelenlegi és három volt rektora hétfőn. Úgy vélték, a Debreceni Egyetem jól jött ki a modellváltásból
Az egyetem sajtóközpontja közleményben idézte Bács Zoltánt, aki május 1. óta tölti be a rektori posztot, előtte pedig a DE kancellárja volt, miszerint már a '90-es évektől kezdve komoly nehézséget jelentett a magyarországi egyetemeknek, hogy költségvetési szervként rendkívül bürokratikus, a hivatali tevékenységet előtérbe helyező szabályok vonatkoztak rájuk.
Ez nagy hátrányt okozott a felsőoktatás, a kutatás és az innováció nemzetközi piacán, ahol a magyar intézmények nem voltak versenyképesek a teljesítményösztönzést figyelmen kívül hagyó közalkalmazotti béreken alapuló bérstratégiák, a vállalatokkal való nehézkes együttműködés és a vagyon kezelésének korlátai miatt
- idézték a rektort.
Ehhez képest a hosszú távú keretmegállapodás és a hatéves finanszírozási szerződés sokkal tervezhetőbb kereteket ad
- mutatott rá Bács Zoltán, felidézve, hogy a Debreceni Egyetemen az előkészítő testületek, kari tanácsok, a hallgatói önkormányzat, a szakszervezetek véleményét figyelembe vevő szenátusi szavazásra 2021. január 21-én került sor, amelyen 65 igen, 0 nem, 3 tartózkodás mellett támogatták a modellváltást, a szenátusi tagok 98 százalékának jelenlétével.
A modellváltással a DE kizárólag azt a vagyont kapta meg, amelyben korábban is működött
- közölte. A rektor kiemelte:
a Debreceni Egyetem nagyon jól jött ki a modellváltásból, ugyanis nálunk olyan kuratórium jött létre, amely hatékonyan képviseli az intézmény érdekeit, és az egyetem előre tud haladni.
Rámutatott: a szenátus, a kari tanácsok, a bizottságok, a választott vezetők választási folyamata, a testületek összetétele a törvény korábbi szabályozásának és egyetemi szabályzatoknak megfelelő maradt, a modellváltáskor nem módosult.
Bács Zoltán közölte: az egyetem autonómiája nem csorbult, az Európai Egyetemi Szövetség autonómia-szempontjai szerint az intézmény önállósága a pénzügyi, a szervezeti és munkáltatói téren jelentősen nőtt, és az európai élmezőnybe emelte az intézményt, amely mellett jelentősen emelkedett az egyetem tudományos, oktatási és gazdálkodási teljesítménye.
A modellváltás óta az intézmény mérlegfőösszege és saját tőkéje két és félszeresére nőtt, valamint jelentősen, az inflációs rátát jócskán meghaladva emelkedtek az oktatói minimumbérek és a teljesítményhez kötött egyéb juttatások, különösen a korábban leginkább hátrányban lévő tanársegéd és adjunktus kategóriákban. Megduplázták az intézmények a vállalati K+F+I bevételeiket az elmúlt 4 évben, valamint egyértelműen és jelentős mértékben nőtt az alapítványi fenntartású egyetemek vonzereje a hallgatók körében
- fűzte hozzá.
Fábián István akadémikus, aki 2010 és 2013 között irányította rektorként a Debreceni Egyetemet, közölte: a 2021-es modellváltáskor komoly fenntartásokkal kezelte a folyamatot, de már akkor is az volt a véleménye, hogy "az alapítványi működés nem ördögtől való, és óriási szükség van az felsőoktatási intézmények versenyképességének javítására, ami nagy mértékben függ a gazdasági önállóságtól".
Rektorként a többi hazai egyetem vezetőivel közösen szerettük volna elérni, hogy az egyetemek által kezelt vagyon az egyetemek tulajdonába kerüljön, az intézmény kikerüljön az államháztartási törvény hatálya alól és önálló gazdálkodása legyen, de annak idején nem volt erre hajlandó a kormány
- mondta. Hozzátette: az alapítványi rendszer az egyetemi vagyont az egyetemhez, a közfeladat finanszírozását és valamennyi alapítványi vagyonelemet pedig a kuratóriumhoz rendelte, és nagyon pozitív, hogy a kuratórium ezt a finanszírozást - például a Debreceni Egyetem esetében - közvetlenül intézményi hatáskörbe utalta.
- Az akadémikus közölte, hogy a jelenlegi felállás tökéletesen biztosítja a kuratóriumok autonómiáját, ugyanakkor, mivel a kuratórium felett nincs kontrolja az egyetemnek, az egyetem autonómiája az irányítási folyamatban nem érvényesül.
A helyzet megoldása viszonylag egyszerű: be kell hozni azokat a mechanizmusokat, amelyek jelenleg hiányoznak a rendszerből: ne legyenek politikai kinevezettek a kuratóriumban, legyen intézményi kontroll a kuratórium felett és legyen időkorlátja a kuratóriumi tagságnak. A tisztán állami rendszerbe történő visszatérés nem tenne jót, megszűnnének az alapítványi működés előnyei
- közölte Fábián István.
Nagy János korábbi rektor szerint Debrecenben a kiemelkedő eredményeket, a hatékony egyetemi működést, gazdálkodást a kuratórium tagjainak szerencsés megválasztása biztosította, akik elkötelezettek az egyetem működésének fejlesztésében és tiszteletben tartják a szenátus autonóm jogait.
Bazsa György, a jogelőd Kossuth Lajos Tudományegyetem volt rektora azt mondta, maga a modell nem garantálja, hogy mindenki jó teljesítményt ér el. Ha nem olyan ambiciózusan csinálják, nem áldoznak rá annyit, és ha nem stabil a kuratórium, mint Debrecenben, akkor nem tud hatékonyan működni - fűzte hozzá.
Németh Kevin, a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke kiemelten fontosnak nevezte, hogy a magyar egyetemek ismét teljes körűen részt vehessenek az Erasmus- és Horizon programokban, de ezzel párhuzamosan relevánsnak tartják a Pannónia Ösztöndíjprogram megőrzését is, amely "több esetben kedvező és szélesebb nemzetközi mobilitási lehetőségeket kínál a hallgatóknak".
