Pesti Srácok

habsburgok

Petőfi terjesztette el az osztrák hazugságot – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 március 13.
Majd elfeledtem győri vitézségtek. / Mikor emeltek már emlékszobort / A sok hős lábnak, mely ott úgy futott? – republikánus felbuzdultságában így gúnyolódott Petőfi a győri csatában vesztes magyar nemeseken. Ironikus, hogy a vereség felelősségét a magyarokra kenő osztrák hazudozást éppen az osztrákokat finoman szólva nem kedvelő költőnk terjesztette el. Valójában ez a történet jóval a magyar nemesi felkelők – pontosabban inszurgensek – fölött dőlt el: I. Ferenc császár és király belement egy megnyerhetetlen háborúba a franciák ellen, Laval Nugent osztrák vezérkari főnök benézte az erőviszonyokat és csatát javasolt a túlerő ellen, a parancsnok, Habsburg János főherceg pedig végzetes hibákat vétett a csatában. Az osztrák–magyar reguláris had a kiképzetlen magyar területvédelmi erőkkel, az inszurgensekkel kiegészülve is alig-alig érte el a franciák létszámát. Mozgósításból és logisztikából kiválóan vizsgáztunk, ám a mai fogalmaink szerint afféle nemzeti gárdának megfelelő nemesi felkelésünk ugyanúgy esélytelen volt az akkori világ legjobb hadserege ellen, ahogy a császári–királyi hadsereg. János főherceg azonban első ijedtében gyorsan a magyar inszurgensekre kente a vereséget, ez a legenda pedig azóta is mérgezi a magyar önértékelést. Nagy-Luttenberger István történésszel tisztáztuk, hogy kiknek a lelkén száradt a vereség.

„Sógorok”: Akinek ilyen a családja, annak ellenség sem kell – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2023 október 9.
Habsburgok… ennél bonyolultabb viszonya aligha van a magyarságnak. Csaknem 750 éve bukkantak fel a szomszédunkban, később pedig négyszáz évet osztottunk meg egymással a történelmünkből; éppen véget ért a középkor, amikor a szétdarabolt Magyarország maradékának a birtokába jutottak, és az első világháború után, az újbóli feldarabolásunk idején váltak el az útjaink végleg. Ez a négyszáz év alatt idegen eredetűként is nemzeti uralkodóinkká válhattak volna, ahogy ez sikerült a nápolyi Anjou Károlynak és Lajosnak, a német Luxemburgi Zsigmondnak, vagy Habsburg Albertnek. Az 1526-ban hatalomra jutó Habsburgok azonban mindvégig egy Bécs központú, német nyelvű birodalomban akarták egyesíteni a szétszórt, soknyelvű és sokféle szokású országaikat, így Magyarországra is végig alávetett, kizsákmányolt gyarmatként tekintettek. Ezt azonban sosem tudták elfogadtatni a saját törvényeire mindenkor különösen érzékeny magyarsággal, viszont nem is adták fel, így az itteni uralkodásuk története egyúttal az ellenük vívott szabadságharcaink története is. A nemzeti történelmünkben a mi szempontjainkat nézzük, érdemes azonban tisztába jönni a kora újkorban világpolitikai játszmákat játszó Habsburgok szempontjaival is, akik számára a két nagy külső frontjuk mellett, a több belső front közül az egyik volt csak Magyarország. A kiterjedt dinasztia bonyolult történelmi ügyeiben Liktor Zoltán Attila jogtörténész tárja fel az összefüggéseket.
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.