habsburgok
„Sógorok”: Akinek ilyen a családja, annak ellenség sem kell – Honi felderítés (Videó)
Habsburgok… ennél bonyolultabb viszonya aligha van a magyarságnak. Csaknem 750 éve bukkantak fel a szomszédunkban, később pedig négyszáz évet osztottunk meg egymással a történelmünkből; éppen véget ért a középkor, amikor a szétdarabolt Magyarország maradékának a birtokába jutottak, és az első világháború után, az újbóli feldarabolásunk idején váltak el az útjaink végleg. Ez a négyszáz év alatt idegen eredetűként is nemzeti uralkodóinkká válhattak volna, ahogy ez sikerült a nápolyi Anjou Károlynak és Lajosnak, a német Luxemburgi Zsigmondnak, vagy Habsburg Albertnek. Az 1526-ban hatalomra jutó Habsburgok azonban mindvégig egy Bécs központú, német nyelvű birodalomban akarták egyesíteni a szétszórt, soknyelvű és sokféle szokású országaikat, így Magyarországra is végig alávetett, kizsákmányolt gyarmatként tekintettek. Ezt azonban sosem tudták elfogadtatni a saját törvényeire mindenkor különösen érzékeny magyarsággal, viszont nem is adták fel, így az itteni uralkodásuk története egyúttal az ellenük vívott szabadságharcaink története is. A nemzeti történelmünkben a mi szempontjainkat nézzük, érdemes azonban tisztába jönni a kora újkorban világpolitikai játszmákat játszó Habsburgok szempontjaival is, akik számára a két nagy külső frontjuk mellett, a több belső front közül az egyik volt csak Magyarország. A kiterjedt dinasztia bonyolult történelmi ügyeiben Liktor Zoltán Attila jogtörténész tárja fel az összefüggéseket.
Ha idegen érdekek döntenek a sorsunkról és nem fogunk össze, akkor bármikor jöhet egy újabb mohácsi vész
Közel ötszáz éve, 1526-ban zajlott le a magyar történelem egyik legfájóbb veresége, a mohácsi csata, ahol a hazánkat már egy jó évszázada egyre agresszívabban támadó oszmán hadsereg tönkreverte II. Lajos magyar király csapatait. A magyar történelem során sokszor voltunk hajlamosak sorsfordító pillanatokra hivatkozni, keseregni, azonban a mohácsi csatát nem lehet másképp definiálni, mint tragédiaként, amelyet követően a Magyar Királyság megszűnt európai nagyhatalomként létezni. Ami még fájóbb számunkra, nemcsak az oszmán törökök pusztítása és a 150 éves uralmuk, hanem a csatát és a török hódítást követő, a magyarokat folyamatosan gyengíteni igyekvő Habsburgok térnyerése, akik nem engedték, hogy talpra álljunk és visszanyerjük erőinket. A veszély azonban sosem múlik el, a mohácsi vész és a magyar történelem összes sorsfordító tragédiája azt üzeni nekünk, hogy nem torzsalkodhatunk egymással, de leginkább azt kell megjegyeznünk, hogy a saját sorsunk csak a saját kezünkben van jó helyen, az idegen befolyás és külföldi érdek sosem akarja a magyarság virágzását, érkezzen az Nyugatról vagy akár Keletről.
Próbálták megtörni a magyart az elmúlt 1000 évben, de üzenjük, hogy "vagyunk és leszünk!"
Olyan korban élünk, amikor minden, amiben hittünk és hiszünk, megkérdőjeleződik; szükség van-e még nemzetekre, fontos-e a család, csak a nők szülhetnek-e, idejétmúlt-e a kereszténység és lehetne a sort folytatni.Ha azt is sikerül megkérdőjelezni, hogy a magyar erős, büszke nép, van tartása, gazdag történelme, képes ellenállni pusztító eszméknek, akkor nemcsak ellenfeleink kapnak vérszemet, de mi magunk is elbizonytalanodunk a jövőnket, jelenünket illetően.Ajánljuk még
Schiffer András a Polbeatben: Talán nem kellett volna havonta módosítani az Alaptörvényt!
Bánáti Kevin kinyitotta az aranykaput a Győrnek! - Labdarúgó NB I: ETO FC Győr–Ferencváros 1–0 (0–0)
Ragyogó hangulatú mérkőzést nyert meg a Győr, nagy lépést téve ezzel az aranyérem felé.
A Tanácsköztársaság véres szellemisége szabadulhat ki a palackból, ha hagyjuk...
Ha elolvassuk Fekete István Zsellérek című regényét, ijesztő felfedezést tehetünk: a Tisza Párt mintha a Tanácsköztársaság bolsevikjainak reinkarnációja lenne.
Varga Judit a PS-nek: bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak (Videó)
Európa nyugati fele a progresszív, nyitott határokat hirdető bevándorláspolitikának köszönhetően a 25. órába lépett. Most már a valóság ott üvölt és dörömböl minden választópolgár ajtaján, fogalmazott lapunknak adott interjújában Varga Judit. Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke kiemelte, egyértelmű ok-okozati összefüggés áll fenn a nyugati modern antiszemitizmus megjelenése és az illegális bevándorlás között. Hozzátette, néhány évvel ezelőtt nagyon hevesen támadták Magyarországot azért, mert itt állítólag antiszemitizmus van, holott ez a legbiztonságosabb hely zsidó honfitársaink számára ma Európában. Varga Judit úgy fogalmazott a migránsok kötelező elosztása kapcsán, amennyiben Magyarország pert veszítene ebben az ügyeben, akkor kényszerítő bírságot rónának ki hazánkra, mintegy 16 ezer eurót naponta. Persze a 22 ezer eurón felül, amit a be nem fogadott migránsokért kellene fizetni fejenként. A bizottsági elnök az EP-választással kapcsolatban úgy fogalmazott, készül a feladatra, a Fidesz hivatalos EP-listája majd január/február környékén lesz hivatalos. Varga Judit kiemelte, egyre kellemetlenebb az Európai Bizottság számára is, hogy a még mindig a maradéktalanul teljesített magyar igazságügyi reformokat bírálják. Úgy fogalmazott, bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak ezekben az ügyekben. Részletek a videóban.
