Át kell értékelnünk mindazt, amit az angol válogatottról gondoltunk az Eb-n. Sokan úgy véltük, hogy alibizésből, lustaságból, flegmaságból vagy bármilyen okból nem hajlandók úgy játszani, ahogy ezek a játékosok amúgy a közvélemény és a piaci értékük tanúsága szerint is tudnak. Szlovákia ellen azonban az utolsó percekig nem voltak képesek tisztességes támadójátékot felmutatni, még akkor sem, amikor már nagy bajban voltak. Bellingham egyéni zsenije mentette meg a helyzetet, aztán Kane csillantotta meg a tudását, és ez a két pillanat elég volt számukra az örömhöz.
Hiába birtokolták brutális fölényben a labdát az angolok, és passzoltak négyszer annyit, mint az ellenfelük, ezek a passzok jobbára a középső védők között vagy a középső és a szélső védők között történtek, így finoman szólva nem okoztak földöntúli izgalmakat. A gól egyáltalán nem volt benne a játékukban, úgyhogy ennek fényében kicsit másként kell értékelnünk a csoportbeli hervasztó teljesítményüket is, beleértve a Szlovénia elleni kilátástalan nulla–nullát. Southgate angol válogatottja tényleg ennyit tud: birtokolja a labdát, meddő passzok tömkelegével untatja halálra a szurkolótáborát, az ellenfelet, sőt saját magát is, általában nem kapnak gólt, és ha Kane vagy Bellingham elöl elkapja a fonalat, akkor rúgnak egyet. Pechjükre azonban Szlovákia stabilan képes hozni a nem igazán technikás, ám rendkívül harcos és agilis fociját, amellyel még Anglia ellen is elsülhet a kapanyél.
Magasan védekeztek a szlovákok, és nagyon határozottan, elszántan léptek oda az angoloknak, keményen beleálltak a párharcokba. A labdabirtoklási statisztika az elejétől fogva azt mutatta, ami a félidő végén is látszott, ám a szlovák csapat kezdettől veszélyesebb volt, helyzeteket hagyott ki: Hancko kevéssel mellé lőtt, Haraslín két lövését is blokkolták. Angol részről csupán Trippier és Mainoo próbálkozott, de mindketten fölé vágták. Anglia az egész félidőben nem volt képes eltalálni a kaput, nem úgy az ellenfele! Strelec kapott labdát az angol tizenhatos előterében, és indította a tökéletes ütemben bemozduló Schranzot, utóbbi pedig külsővel szépen a jobb alsó sarokba lőtt. Az első játékrész hátralévő részében változatlanul a hátul tili-tolizást láttuk, szélen indításokkal és beívelésekkel, amelyeket a szlovák védelem rendre kifejelt.
Nem tudni, milyen edukációt adott le Southgate a szünetben a csapatának, de Harry Kane valóban magasabb fordulatszámra kapcsolt, amiből kialakult egy-két veszélyes helyzet. Fodennel gólt is sikerült lövetni egy Kane által a bal szélen indított támadás végén, de a várható labdára őrizetlenül befutó angol 11-esnek a végén nem volt annyi esze, hogy ne menjen félméteres lesre, így a gól érvénytelen maradt. Kevéssel később a szigetországiak középső védői flegmáskodták el a szokásos adogatásukat a felezővonalnál, Strelec csapott le a labdára, és megpróbálta átemelni a kint bóklászó Pickfordot, de a szlovák játékos nem tudott hű lenni a nevéhez (jelentése: lövész), mert egy jó méterrel elvétette a kaput. Az angolok játéka mégiscsak sokkal rámenősebbé vált, ahogy hátulról lökdöste őket a szégyenteljes kiesés szele, és a körbeadogatást a saját térfelük helyett immár a szlovák térfélen művelték. Ennek megfelelően benne volt a pakliban a jól sikerülő kulcspassz, tehát gólhelyzet kialakítása.
Egyre harsányabb füttyszó kísérte a tehetetlen angol adogatást a saját szurkolótáboruk részéről. Az első félidőhöz képest feljavultak ugyan a fehérek, de messze nem látszott a játékukon, hogy ők a mind kevesebb idővel a vége előtt kiesésre álló toronymagas esélyes. Szűk negyedórával a vége előtt a szlovákok elkövették azt a hibát, amelyet ilyen helyzetben nem szabad: teljesen egyedül, tisztán engedték fejelni Kane-t az ötösről. Azonban a szerencse is melléjük állt, mert az angol csapatkapitány nem találta el a kaput. És a szerencse ott is maradt, mert percekkel később Rice lövése csattant a kapufán, a kipattanót pedig Kane pattintotta fölé suta mozdulattal. Fokozódott a nyomás a szlovák kapun, csak pillanatokra tudták megtartani a labdát a kékek, de az eredményjelzőn ugyanaz az eredmény állt, angol szempontból egyre kétségbeejtőbb óraállással. A 87. percben Lobotka kínálta meg távolról Pickfordot egy középre tartó lövéssel – ez volt a meccs második kapura tartó lövése, és a gólon kívül az egyetlen. Aztán jött a durva meglepetés: már tényleg lendült a kasza az angolok felé, amikor Walker nagybedobását Bellingham felé csúsztatták, ő pedig a tizenegyespont környékéről beollózta. A lövést a támaszkodó oldalára kapó Dúbravka csak tehetetlenül nézte a Real Madrid sztárjának zseniális megmozdulását, Anglia megmenekült az ordító szégyentől.
A hosszabbításra aztán megfordult a mázlifaktor, és megbüntette a szlovákokat, amiért nem bírták kihúzni bravúrral a győzelmet. Az első támadásból gólt szerzett Anglia: egy szabadrúgás után lecsúszó lövést Toney fejelt át a másik oldalra, ott pedig nagy lendülettel érkezett Kane, és szintén fejjel megszerezte a vezetést a csapatának. Az előny birtokában vissza is tért a mindenki számára jól ismert Anglia, amelynek esze ágában sincs érdemben támadni. A szlovákok viszont láthatóan elkészültek az erejükkel, már csak a csodában vagy valami rögzített helyzetben bízhattak. Az angolok hagyták őket futni, dolgozni, hadd fáradjanak tovább, de ezzel magukra is húzták őket, és megvoltak még azok a helyzetek, amelyekből akár sikerülhetett volna még egy szlovák gól. Ebben a meccsben azonban nem volt több dráma, Szlovákia óriásit küzdve kiesett, Anglia véleményes produkcióval bent van a legjobb nyolcban.
nyolcaddöntő:
ANGLIA–SZLOVÁKIA 2:1 (1:1, 0:1) h.u.
gólszerzők: Bellingham (90+5.), Kane (91.) – Schranz (25.)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS