Nagy szerencsénk van az időjárással. Az emberek aktív emlékezete általában elég rövid, de annyira azért nem, hogy ne emlékeznének rá, alig két hete micsoda kínlódást okozott a kánikula és a szárazság. A gazdák pláne emlékeznek rá, ahogy minap még tapogatták a vízhiány miatt hetven centis, elszáradt kukoricájukat. Erre most zúdul ránk az irgalmatlan mennyiségű víz, és azon szűkölünk, hova tegyük a szűkre betonozott folyóinkban, és nehogy óriási árvíz legyen belőle. Meg vagyunk szeppenve, mert érezzük, hogy két hét alatt két teljesen ellentétes természeti erőnek vagyunk kiszolgáltatva. Pedig van rá gyógyszer. Az oldalirányú vízkivezetésnek, a táji vízmegtartásnak és a hozzá kapcsolódó ártéri gazdálkodásnak az anyagi, pénzügyi és jogi szükségletei, valamint a hihetetlenül szerteágazó hasznos hozadékai egy külön cikket is megérdemelnének – írtam két hete. Ez az a cikk.
Az Alföld sivatagosodása által érintett gazdák, a témában elmerült szakemberek, mérnökök és lelkes természetvédők évtizedek óta kongatják a vészharangot, hogy növekszik a baj, ám a legutóbbi időkig még volt annyi tartaléka a természetnek, hogy ez ne tűnjön föl a széles tömegeknek. Az utóbbi két évben kaptunk annyi ingert, hogy immár nemcsak a téma elhivatott szószólóinak, hanem jóval többeknek feltűntek a fokozódó szélsőségek. Ezzel együtt talán azt is egyre többen értik, hogy ami történik, az nem sorscsapás, hanem jelentős részben saját magunk által okozott baj.
A magunk által okozott bajt viszont módunkban áll helyrehozni is.
A vészharangot kongató gazdák, mérnökök és természetvédők hál’ Istennek nem olyan kiállhatatlan figurák, hogy csak a negatívumokkal foglalkoznának, hanem átfogó megoldási javaslatot lóbálnak a kezükben. Megoldást elvi, tervezési, kivitelezési és működtetési szinten egyaránt. Ez a javaslat pedig olyan hihetetlenül sokrétű hatással járna, illetve járhatna, hogy azon végignézve irracionálisnak tűnik a nem megvalósítása.
Tudjuk, mit kéne, és azt is tudjuk, hogyan
A jelenlegi, megbillent helyzetben klímaügyi cél mérsékelni az éghajlatváltozás hatásait, és természetvédelmi cél élhető állapotba visszajuttatni a tájat, miközben fenntartható művelés alatt áll. Ez a konzervatív elgondolás profitmaximalizálás helyett életmaximalizálásra törekszik, amely a pénzügyi hasznot is magával hozza – akár többet, mint a nyers profithajkurászás. Mindez abban a szemléletben gyökerezik, hogy az ember nem rövidlátóan kizsigereli a tájat, hanem annak működéséhez igazított beavatkozással gazdagítja, és a keletkező többletet veszi el, nem felélve, hanem fenntartva a természeti erőforrásokat.
Ennek nemcsak a hagyományát ismerjük, hanem a régi tudása is rendelkezésre áll, amelyet ráadásul nemcsak sok évszázadnyi működés támaszt alá, hanem az új tudományos eredmények is.
Az elmélet után tehát ott a bizonyított gyakorlat. A vizes tájgazdálkodás az irányított vízkormányzáson alapul – ellenőrzött vízkivezetést és tározást jelent a tájban, természetes mélyedésekben, laposokban, tocsogókban, ahol be tud szivárogni a talajba, a talajvízkészleteket feltöltve, továbbá az erdők és a növényzet, valamint a párolgás révén a légkör is helyben tárolják a vizet. A táji víztározáshoz szükséges régi medrek túlnyomó része máig megvan, használhatóak, és az időszakos elárasztásukat legritkább esetben akadályozza az infrastruktúra, tehát az eredeti ártérben lévő utak vagy épületek. Ahol esetleg már nem használható a régi meder, ott mesterségesen is előállítható a kívánt helyzet, a természethez igazodó elvet követve.
A Tisza jelenlegi országhatárokon belüli teljes szakaszára készen áll a mérnöki felmérés, terv és szimuláció a domborzatról, talajminőségről, felszínborításról, a várható vízborítottságról, hogy pontosan mely területeket lehetne elárasztani, akár a hullámtértől hihetetlen távolságokra is, ez milyen ütemben történne, és milyen hatásokkal járna. Csak meg kéne fogni az ásót, lapátot, elindítani a munkagépeket, és csinálni.
Biztonsági, természeti és közérzeti hasznok
Az elv és módszer ugyanígy alkalmazható lenne a Duna, a Dráva és bármelyik kisebb folyónk völgyére, ha valaki elvégezné azt a rendkívüli munkát, amelyet Koncsos László mérnök megtett a Tisza ügyében. Az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága előtt is bemutatott terv és módszer meglepő pozitív dominóhatást indíthatna el.
- A természetes ártérben roppant vízmennyiség tudna szétterülni – sokszorosa, mint az összes mesterséges tározókapacitásunk. Áradáskor – mint például most – az irányítottan kivezetett víz nem a repedező töltések, mobilgátak meg homokzsákok közt tornyosulna fenyegetően, hanem békésen kitölthetné a neki való mélyártereket.
- A természetes medrekbe kijutó vízből csak a Tisza völgyében évi 2-3 km3 beszivárogna. Ez nemcsak az árterekben, de azok környékén is nedvesítené a talajt, javítva annak termékenységét. Ezenfelül megállítaná vagy akár visszafordítaná a talajvíz régóta tartó süllyedését, eltűnését, a kutak kiszáradását.
- A hullámtereket közrefogó, kikövezett vagy kibetonozott mederfalak felszedésével abbamaradna a folyók egyre mélyebbre bevágódása a kanyarokban, amivel ugyancsak kiszippantják a földalatti talajvízkészleteket.
- Az árasztás utáni kiterjedt vízfelületek jelentősen párolognának a nyári hőségben, csökkentve a légköri aszályt és egyúttal hűtve a levegőt a legkínzóbb kánikula idején.
Gazdasági hasznok
- A vízjárta táj megoldaná a szántóföldi kultúrák vízhiányát, és a talajminőség folyószabályozások óta bekövetkezett romlásának is véget vetne.
- A természetes medrekben télen és tavasszal betárazott vizet használhatnánk öntözésre a száraz nyári időszakban. Ennek még akkor is lenne jelentősége, ha az öntözött területek aránya még akkor se érné el az összes művelt terület 10 százalékát, ha a folyók visszakapnák a jelenleg még beszántott árterüket. Épp ezért a kertészeti kultúrák öntözésében érdemes gondolkodni, és nem a kukoricáéban.
- Nagy területen jelenhetnének meg újra az ártéri erdők és legelők, amelyek a szálaló fakitermelés (nem tarvágás!) révén faanyagot, a közéjük telepített gyümölcsösökben gyümölcsöket, továbbá a legeltetés révén bio minőségű húst és tejet tudnának adni, egyazon területen hármas hasznot kínálva. Itt ugyan nem alkalmazhatóak a rendkívül hatékony, teljesen gépesített ipari mezőgazdasági eljárások, ugyanakkor a termények hozzáadott értéke többszöröse az ilyen módszerekkel ma, száz meg százezer hektárakon termesztett takarmánygabonának meg biodízel-alapanyagnak.
- Az irányítottan visszavadított tájban növekszik a biodiverzitás, egészségesebbé, ellenállóbbá válnak a vadállatok, jótékony hatást gyakorolva a vadgazdálkodásra.
Társadalmi hasznok
- A táj helyreállításához szükséges munkálatok és beruházások munkahelyeket teremtenének.
- Az ártéri gazdálkodás nagyobb hozzáadott értékű terményeket ad, ugyanakkor nagyobb az emberi munkaerőigénye is, tehát helyben hosszútávú munkalehetőségeket teremt.
- Az ártér újraélesztésével és az ehhez igazított gazdálkodási módszerekkel mozaikossá váló, egészségesen működő táj kedvez a kisgazdaságok működésének, ami családok anyagi hátterét biztosítja.
- A családi gazdaságokban, illetve a nagyobb birtoktesteken, illetve a rövid ellátási láncokon át történő feldolgozásban létesülő munkahelyek egyaránt megélhetést és így jövőképet kínálnának, azaz elősegítenék a vidéki lakosság helyben maradását.
- A vidéki lakosság helyben maradása támogatná az áhított demográfiai fordulatot. A városi lakosság ugyanis nemcsak ma, de már a középkorban sem volt képes fenntartani, pláne növelni a népességet, ahhoz mindig a vidéki többlet kellett.
- A légköri aszály csökkenésével elviselhetőbbé válna a nyári kánikula, valószínűleg csökkentve a kórházi kezelések számát és így az egészségügyi kiadásokat.
- A növekvő élelmiszerbiztonság és javuló minőség miatt valószínűleg csökkennének az ország egészségügyi kiadásai.
Politikai hasznok
- A konzervatív, életpárti tájszemlélet egységes területként tekint a Kárpát-medencére – hiszen a természet szintjén valóban az. A teljes Kárpát-medence tájszemléletű, fenntarthatóságot szem előtt tartó felmérése, nyilvántartása és az ilyen működtetésére törekvés erősítené a terület integrációját és ebben Magyarország súlyát.
- A vidéki lakosság nagyobb mértékű helyben maradása fékezné az urbanizációt. A nagyvárosok lakosságának fokozott duzzasztása nem véletlenül baloldali program Európa-szerte, hiszen az újonnan felhúzott, steril lakótelepek és lakóparkok mindenütt fontos elemei a baloldali szavazótábor szaporításának.
- A klímarettegtetésben és széndioxid-hisztiben nagy eredményeket elért zöld–újkommunista propaganda komoly vetélytársat kapna egy átfogó, tájszemléletű konzervatív környezetpolitikával.
- Magyarország igazodna az Európai Unió irányához, amely pályázatok sokaságával serkenti a folyók visszaszabályozását, a természet és a vizes élőhelyek helyreállítását, valamint a fenntartható vízgazdálkodást. Ugyanezt célozza az Európai tanács által elfogadott Természet-helyreállítási törvény, amely augusztus 18-án lépett életbe.
Mindennek persze vannak elkerülhetetlen szükségletei: módosítani kell, illetve rugalmasabbá kell tenni az agrártámogatási rendszert, a jogszabályokat is meg kell igazítani, és alaposan tájékoztatni kell az érintetteket, elsősorban a gazdákat a lehetőségekről és előnyökről. A másik alternatíva viszont az egyre durvább időjárási szélsőségek, a talaj romlása, az aszályok és az áradások váltakozása, ahogy azt most két héten belül megtapasztalhatjuk. Arról nem beszélve, hogy a felsorolt, rengeteg előnyt figyelembe véve, a jobboldali kormány teljesen önazonos módon lőhetné be ezt az óriási ziccert. Ha viszont nem teszi, azzal ezüsttálcán nyújt át az éledező baloldalnak egy olyan világbajnok témát, amelyben ráadásul igaza lesz.
Bàstya elvtàrs
2024-09-18 at 09:45
Jo cikk néhàny kiegészités:
1. Ez a mostani helyzet, ciklon Boris egy un. Vb àllapot, nevezik Genova vagy Adria ciklonnak is. Elképesztöen ritkàn fordul elö, ilyen tankönyvbe illö szinten pedig még ritkàbban.
A lényeg, hogy a meleg, pàràs légàramlatok észak-észak-kelet felé sodrodnak, majd talàlkoznak egy az északi sark felöl jövö hideg szàraz àramlattal. Ebböl fejlödik aztàn ki egy örvénylö ciklonrendszer ami (hasonloan egy hurrikànhoz) körkörösen örvénylik, és ujra meg ujra visszatéröen hatalmas mennyiségü csapadékot enged magàbol, hiszen délröl ujra meg ujra meleg, pàràs levegövel tölti fel magàt.
Erre volt màr többször is példa, az egyik leghiresebb az. un. Magdaléna napi àrviz a középkorban.
Ennek tehàt a klimavàltozàshoz semmi köze sincsen. A klimahisztihez sem.
Ugyanakkor érdemes azért megjegyezni, hogy màr évtizedek ota folyik egy küzdelem, hogy hogyan lehetne az idöjàràst többé-kevésbé kontrollàlni. Föleg néhàny nagyhatalom folytatott és folytat mind a mai napig kisérleteket. Persze szigoruan titkosan. Bàr màr néhàny dokumentum (föleg az USA-ban) nyilvànossà vàlt, elképesztö adatokkal. Egy svàjci professzor tartott is màr elöadàst ezzel kapcsolatban. Youtub-on elérhetö…
2. Europa borzalmas vizügyi politikàja (el a vizzel amilyen gyorsan csak lehet, beépitések egykori àrtereken, àrvizvédelmi költségek elvonàsa) ma oda vezet, hogy 100-200 liter esö katasztrofàlis àllapotokat okozzon. Németorszàgnak baromi szerencséje volt (most, pàr éve nem annyira) de Ausztria is élö példa milyen borzalmasan rossz az europai vizügyi politika.
Vessünk màr egy pillantàst az amerikai kontinensre. Volt szerencsém (vagy pechem) immàron többször is megélni egy-egy, az USA-ban többnyire sürün elöfordulo idöjàràsi szélsöségeket.
Ami a lényeg, itt most Europàban (Ausztriàban 300 liter néhol afölötti csapadékot mértek 5-6 nap alatt!
Ok, ez tényleg sok. DE! Texasban, Floridàban, Louisiana-ban ilyen mennyiségü csapadék (vagy még több!) sokszor 24-48 ora alatt esik!! És van ugy hogy több napig! (pl. tropusi viharok, hurrikànok esetében). Mégis, megdöbbentö volt làtni, hogy ugyan a vàrosok környékén voltak elàrasztott utak, autopàyàk, de a vàrosokat körülölelö hatalmas erdöségek, làpok, mocsarak irgalmatlan mennyiségü vizet szivtak fel!
Néhàny nappal késöbb màr szinte nyoma sem volt a hatalmas esözéseknek! A folyok àrterei, az erdök, siksàgok hatalmas mennyiségü vizet képesek elnyelni. A Missisippi folyonak irgalmatlan nagy àrterülete van, nem véletlenül, hiszen a vilàg egyik legnagyobb folyoja, de nem is nagyon probàljàk betongàtak közé szoritani!
A vizet megtartani kell, nem pedig minél gyorsabban lezavarni!
Cowboy
2024-09-18 at 09:45
Jelentkezzen az a belpesti éttermiségi, aki ártéri marhacsordát akar terelgetni.
HéliaD
2024-09-18 at 09:42
palotaforradalom2024-09-18 at 07:07
A ki? Vagy mi?
A decemberi áradásnál még NER-t szopott.
Most meg úgy fogta a homokszemmentes lapátot, mint a nyújtófát.
A zsákba vajon került valami, vagy csak üres lapátot tartott?
Aztán ment fosbukozni.
Ezzel úgy kifárasztotta magát, hogy lemondta a csütörtöki meghívását ás az októberit is.
https://pestisracok.hu/ficsur-a-gaton/
A védekezési határozat szept. 26-án érvényét veszti.
Átlagember
2024-09-18 at 09:17
Gondolom VKL legeslegelsőként megküldte ezt a cikket a “Főninek”.
Ja, nem.
Hát ennyit az ötletelésről.
na4
2024-09-18 at 09:06
Pontosan ez a megoldás. A legnagyobb baj maga az állami vízügy, ami egy elaggott, bürokratikus dinoszaurusz, ahol korrupt bürokraták és tintanyalók ülnek, és egymás között elosztják és leosztják a lapokat, a támogatásokat, és az égvilágon semmi érdekük nem fűződik ahhoz, hogy ezen bármi is változzon. Elvannak, eldagonyáznak a langymeleg status-quo-ban. Meg is látszik a magyar vízgazdálkodáson. A sárkányt úgy kell megölni, hogy levágják a fejét, vagyis ki kell rúgni ezt a bagázst, és a helyükre hozzáértő, igazoltan elismert, tapasztalt, elsősorban mérnöki, műszaki hátterű emberekkel kell feltölteni, akik otthonosan mozognak a matematikai, numerikus szimuláció világában, rutinosan kezelik az ilyen szoftvereket. Ez azért kell, mivel egy ilyen komplex feladatot csak alapos, előzetes tervezéssel, szimulációval lehet úgy megoldani, hogy az tényleg jó legyen. Mögéjük, melléjük kell rendelni a kis létszámú, politikai, jogi, és adminisztrációs stábot, akik megteremtik a megfelelő szabályozást, feltételeket, és a mérnökökkel karöltve levezénylik a projektet.
a gödi
2024-09-18 at 08:40
Vésey mester,hiába osztod a tudást, itt csak akkor lesz változás a kőagyakban, ha a sívó homokot kavarja a szél. A “gazdák” a saját nejüket és lányukat állítanák ki a sarokra, minthogy egyetlen kapavágásnyit is odaadjanak vizes élőhelynek. Első lépésben a területalapú támogatást kellene beszüntetni és csak a terményre adni támogatást, azt is csak akkor, ha megfelelően diverzifikált az adott gazda termelése. A búzabányát el kell felejteni. De úgy is tökmindegy, nem lesz változás ,csak a sírás és maroktartás a pénzért. “Nincs ember”-állandóan ezt hallani, na ja, napszámba,cselédnek, éhbérért ki megy el? Földreform kellene és földosztás. Ezer hektárnál nem nagyobb birtokrendszer. De bakker,ezt már 150 éve kellene!! Na ezért nem lesz itt változás.
kukmanyo
2024-09-18 at 08:17
(Ehhez)a háborúhoz három dolog kell! Pénz, pénz, pénz.
Solaris
2024-09-18 at 07:37
László,
köszönöm a ciķket.
ördög a részletekben
2024-09-18 at 07:11
Ehhez sajnos sérülne nagyon sok fidddeeszközeli nagyvállalkozó érdeke, kevesebb pénzük lenne, ha kiszorulnának az árterekből! Ezért nem történik semmi, mert ők támogatják a helyi választásokat! Ördögi kör.
palotaforradalom
2024-09-18 at 07:07
Magyarul a jobboldal az elmúlt 14 évben ellopta a pénzt a fejlesztések helyett másra koncentrált? Ezt írja a cikkíró? Hát mi van itt kérem? Mi ez a hirig?
Értem én, hogy Magyar petya kőkeményen beleállt a kormányba, amely azóta sem találja, hogyan is érje utol, de ennyire nagy a baj, hogy palotaforradalom készül? Mondjuk lenne rá igény! Rád nézek léézer jankó és kontár karesz!
Kovács Ottó
2024-09-18 at 06:51
Nincs klímaváltozás. Trump is megmondta. Csak egy Hoax.